Íme a 2018. március 23-i írásom a www.szeged1899.hu rajongói portálunkról:

Szegedi foci kontra külföldi szerencselovagok…

A minap összefutottam egy olyan korábbi futball-legendával, aki labdarúgóként és klubvezetőként már egyaránt letette névjegyét a helyi szurkolók előtt!

S bizony, dr. Kováts Gábor (fenti fotónkon) a SZEOL AK, majd a Szeged SC egykori kiváló csatára ezúttal is igazolta: hosszútávon kizárólag az őszinte, gerinces és hiteles sportembereknek teremhet csak babér az immár 120. éve felé közelítő szegedi futballban is!

Mélyen elgondolkodtató azon kijelentése, miszerint     "én már alaposan megégettem magam a külföldi, emocionálisan nem hozzánk kötődő szerencselovagokkal"…

- A legendás hírű SZEOL AK, majd Szeged SC támadójaként közel 300 NB I-es ill. NB II-es bajnokin és kupaderbin több, mint százszor voltál eredményes, de jobbszélsőként rengeteg gólpasszt is adtál társaidnak! Melyek voltak a legemlékezetesebb meccseid?

- Számtalan mérkőzés van, amire szívesen emlékszem vissza - kezdte kissé meghatódva interjúnkat az 56 éves sportember, majd így folytatta - De párat azért külön is kiemelnék... Az egyik a Ferencváros elleni 3-3-as hazai összecsapás volt! A zsúfolt Vasutas-stadionban - 12 ezer néző előtt!! - én fejeltem az egyenlítő gólt a legendás Zsiborás Gábornak, míg a másik felejthetetlen emlék szintén az SZVSE-pályán: 4-2-re vertük az akkori bajnok, Verebes József által irányított Győri Rába ETO-t!  Vagy éppen az újpestiek elleni 4-1-es diadalunk, továbbá az UEFA Kupa-döntős Videoton elleni 1-0-ás sikerünk... De az is örökre emlékezetes, amikor megvertük a nyolc (!!) válogatottal, Détárival, Garabáékkal felálló sokszoros bajnok Bp. Honvédot 4-3-ra!

Örökké emlékezetesek (és a végén fájdalmasak ...) a Vasas elleni '89-es osztályozók! A pesti 1-1-es "odavágón" én adtam a gólpasszt Major Lacinak, míg a Felső Tisza-parti visszavágónk 20.000 (!!) tomboló drukkerünk előtt (hol van ez manapság a Szent Gellért Fórum pár százas, jó esetben néhány ezres másodosztályú nézőszámaitól..., A szerk.) óriási botrányba fulladt, az utolsó percben megadott angyalföldi büntető miatt...

De az összes Szegeden rendezett derbin óriási hangulat, vérbeli futball-atmoszféra uralkodott, s ez a mai, fiatalabb generációknak szinte hihetetlenül, úgymond "kínaiul hangzik"...

A SZEOL AK legendás, 1983-84-es csapata, állnak balról: Dudás Tivadar (szakosztályvezető), Kozma Zoltán, dr. Kováts Gábor, Hornyák Béla (kapus), Szabó Gyula, Újhelyi István (kapus), Repka János, Szélpál László, Zádori Gyula (technikai vezető). Középen: Weitner János, Gőgitz József, Takó Ferenc, Kaszás Gábor (vezetőedző), Orosházi László, Csölle János, Kutasi László, Pádár János (gyúró). Guggolnak balról: Szalai István (pályaedző), Somogyi József, Gruborovics Tibor, Deák Ferenc, Segesvári Csaba, Tóth János, Pióker Sándor (gyúró).

- Utána és közben mely kluboknál játszottál még Szegeden kívül és hol fejezted be a pályafutásod?

- Kalocsán születtem és 16-17 évesen már a felnőtt megye 1-es csapatban szerepeltem. 1980-ban érettségiztem és utána előfelvételisként egy évet Jánoshalmán játszottam, onnan kerültem 1981-ben az éppen NB-I-be jutó SZEOL AK-ba. 1981-85 között játszottam a legendás SZEOL AK-ban, majd a Délép-pel való fúzió után (SZEOL-Délép SE) kerültem Kutasi László invitálására Hódmezővásárhelyre.     Két év után visszajöttem Szegedre és 1987-tól 1990-ig az ugyancsak kiváló Szeged SC-ben futballoztam. Ezután egy évet Békéscsabán játszottam az Előrében, majd fél évet Kiskőrösön "reamatörizáltam" és így tudtam 1992 februárban Svájcba igazolni a negyedosztályú FC Salgeschbe. Itt nagyon jól ment a játék, de mivel nem tudták a munkavállalási engedélyemet elintézni, ezért másfél év után, 1993 nyarán visszajöttem Szegedre, már az NB III-as SZVSE-be, amely 21(!) meccsen át veretlen maradt! Majd 1995 februárban Zoran Kuntics helyére leigazolt a Kecskeméti TE. Bajnokságot nyertünk, a másodosztályban is őszi elsők voltunk, de aztán visszaestünk, nem sikerült a bravúr, az élvonalba kerülés... 1996 nyaráig játszottam Kecskeméten és innen kerültem 35 évesen Dajka Laci segítségével Ausztriába, az SV Neulengbach-hoz, ahol négy évig, 2000 nyaráig játszottam és onnét is vonultam vissza.

- Futballvezetőként az FC Szeged reményteljes másodosztályú csapatát irányíthattad 2002-2004 között. Mik voltak az akkori tapasztalataid az emocionális kötődésű szegedi játékosokról ill. a körülményekről?

- Visszavonulásom után szinte azonnal megkeresett a Tisza Volán Focisuli vezetősége és 2000 nyarától én lettem a Focisuli ügyvezető elnöke, később pedig a megalakított FC Szeged Kft. ügyvezetője. Szinte a semmiből kellett létrehozni azt a csapatot, mivel addig a Tisza Volán Focisulinak nem volt felnőtt gárdája, ergo csak nevelte a tehetséges fiatalokat, aztán 18 éves koruk után ezek a játékosok kereshettek maguknak másik csapatot...

Ezen akartunk változtatni (már akkor is... figyelem mai, szegedi futballvezetők! - A szerk.), hogy szegedi vagy szegedi kötődésű játékosok alkossák a csapatot, akiknek igenis jelent valamit, hogy szegedi mezben játszanak és hogy ők Szegedet képviselik a magyar labdarúgásban!

Ami a körülményeket illeti... meglehetően mostohák voltak, gondolok itt elsősorban a Felső Tisza-parti stadion már akkortájt katasztrofális állapotára, másrészről arra, hogy az önkormányzatnak semmiféle koncepciója nem volt a futball vonatkozásában... Így aztán Szeged kimaradt a stadion-rekonstrukcíós programból is és ez szép lassan oda vezetett, hogy Ferencz Gábor ráunt az egészre, mert úgy döntött, végleg eladja a csapatot...

- Köztudottan az akkori klub tulaja a szolnoki illetőségű, de szegedi kötődésű Ferencz Gábor volt. Ám utána jött az 1999-2000-es szerb "maffiózó-csoportot" követően a szegedi futball egyik legnagyobb szégyene, a szlovén-bosnyák szerencselovag, Dusan Djurics... Hogyan élted meg ezt a korszakot 2004 nyarán?!

- Tudni kell, hogy Ferencz Gábor egykor a SZEOL AK ifiben játszott még Portörő Gabi bácsinál, de mivel nem volt olyan tehetséges, ezért a civil életben keresett boldogulást. Később, amikor a szolnoki Neusiedler Papírgyárnak lett az igazgatója, már lehetősége lett szponzorálni a labdarúgást előbb Szolnokon, később Szegeden is. Tehát egyrészről egyfajta nosztalgia volt benne a szegedi labdarúgás iránt, másrészről lényegesen nagyobb potenciált látott a szegedi futballban, mint a szolnokiban!

- S ezt respektálta Szeged városának akkori vezetése?!

- Sajnos, a szegedi önkormányzattal semmiféle konkrét megállapodást nem tudott kötni az FC Szeged vezetése az előrelépés érdekében, így Ferencz Gábor döntött: nem folytatja tovább a szélmalomharcot, hanem inkább kiszáll a szegedi labdarúgásból... Egyébként a szolnoki ex-tulajdonosunk egy hihetetlenül korrekt egyéniség volt, de üzletember lévén nem akart olyan bizniszbe fektetni komolyabb pénzeket, amit tulajdonképpen csak ő akart, a városvezetés pedig egyáltalán nem...

Amikor közölte velem, hogy eladja a csapatot, rám bízta a döntést, hogy csinálom-e tovább?! Én a Dusan Djuriccsal történt első találkozásunkkor közöltem, hogy azon a napon, amikor megérkezik az általa ígért pénz a számlára, azonnal lemondok!   Megmondtam neki, hogy én nem adom a nevemet semmi olyan dologhoz, amit csinál vagy csinálni fog, mert én húsz év múlva (!) is itt fogok élni, ő meg valószínűleg két hónapig sem lesz a városban...

Egyszer már tönkretették a szegedi labdarúgást a szerbek: 1999-2000-ben, én pedig nem akarok ehhez asszisztálni... Sőt, azt is megmondtam neki, hogy az átadás-átvételt csak ügyvéd előtt vagyok hajlandó megtenni. Mégpedig úgy, hogy jegyzőkönyvben rögzítjük, a Kft.-nek semmilyen tartozása nincs és nem terheli semmiféle olyan kötelezettség-vállalás a jövőre nézve, amely a későbbiekben problémát jelentene. El lehet képzelni, hogy mit éreztem, amikor megtörtént az átadás és tudtam, hogy azért, amiért négy évig dolgoztunk éjt nappallá téve, gyakorlatilag semmivé fog válni... Én előre figyelmeztettem mindenkit, hogy mi várható és sajnos igazam lett...

Kováts Gábor mély levegőt vett, majd így folytatta:

- Összességében büszke vagyok arra, amit négy év alatt elértünk, amiatt viszont végtelenül szomorú, hogy a Tisza-parti város vezetése nem akarta ezt a csapatot sem... – ekkor mondtam le –, inkább asszisztált ahhoz, hogy az új, bosnyák–szlovén tulajdonos ismét tönkre tegye a világ legnépszerűbb sportágát, a futballt Szegeden...

(Való igaz: 2005 nyarára Dusan Djuric hazug ígéreteivel teljesen becsődöltette a szép reményű FC Szeged csapatát, így a másodosztályból újra visszasorolták őket a megyebajnokságba, immár Tisza Volán néven... - A szerk.)

- Végezetül két személyes kérdés... Mivel foglalkozol manapság? Vannak-e még céljaid a szegedi futballban?

- Már tizenhatodik éve egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó cégnek vagyok az ügyvezetője és egyik tulajdonosa. A szegedi labdarúgással kapcsolatban már nincs különösebb célom, hacsak annyi nem, hogy minél jobban szerepeljünk az öregfiúk bajnokságban, a „paprikamezes” SZAK-öregfiúkkal (lenti fotón) ... - zárta mosolyogva interjúnkat dr. Kováts Gábor.

Elgondolkodtató mondatok és megdöbbentő tanulságok az immár 123. évében járó szegedi labdarúgás jelenlegi helyzetét tekintve (az 1999-2000-es "szerb invázió" óta immár a "3. balkáni szerencselovagot üdvözölhetjük" Adem Kapics, tíz éve itt élősködő sportigazgató személyében...)  ill. a közeli jövőjére nézve...

S a 120 részes futballtörténeti időutazásunk következő fejezeteiben már a legendás hírű Kozma-testvérek következnek!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.06.03.

A 2020. július 26-án...

https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/

...Kisházi Sándor szeged365.hu-s Főszerkesztővel közös megegyezéssel elindított (majd felsőbb utasításra, 6 leközölt rész után önkényesen "leállított"...), de stílszerűen 120 (!) részből álló  blog-sorozatunk alapvető célkitűzéseként szerepelt, hogy Vitos György (lenti fotónkon) – immár több, mint négy évtizede hű  futballkrónikásunk –  az 1899-től számított időutazásában végig kíséri a patinás múltra visszatekintő szegedi futball korábbi sikereit, hazai és nemzetközi eredményeit – a Szeged1899 rajongói portál több száz archív fotóját felhasználva…

S ezt meg is tesszük változatlanul a rajongói portálunkon keresztül - ha már a szeged365.hu-t bizonyos politikai érdekcsoportok leállították...

("Szakmai indokuk" egyébként ez volt: kevesen olvassák a SZEGED1899 BLOG-sorozatot...a fenti első részt is több, mint 500-an lájkolták be...az ő "hivatalos blogjaikat" pedig átlagosan 0-ától 20-ig...

Épp ezért a nyilvános lájkolások számszerűsített kontrollját is megszüntették az írásaik alatt! No comment!)

Így aztán napjaink rendkívül silány fociéveit tekintve igazi felüdülésként hat a 120 részes futballtörténeti cikksorozatomban tett időutazásunk!

Ezúttal már a XX. század negyvenes éveinek elején járunk, amikor Szeged legjobb labdarúgócsapata rendszeresen a bajnoki címért ill. dobogós helyezésekért küzdött ( no, nem az NB III-ban, mint a mai "kapicsi érában", hanem az első osztályban!!) és nem mellesleg seregnyi szegedi válogatott mellett még NB I-es gólkirályt (Kalmár György a lenti archív fotónkon!) is adott a magyar labdarúgásnak...

A máig legendás hírű szegedi NB I-es gólkirályunk is "vastagon benne van" az idén kiadásra kerülő

Szegedi Labdarúgók TOP 30-a (1899-2021)

című best-sellernek ígérkező könyvünkben:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729

Az 1939-40. évi NB I-es 4. helyezést követően egy idénnyel később, 1940/1941-ben már az eddigi legnagyobb szegedi bajnoki sikert jegyezhettük föl az NB I-ben!!!

Az az évad volt az immár 123. évében (!) járó szegedi labdarúgás  egyik csodálatra méltó emléke, számtalan kiváló eredménnyel és egyéni teljesítménnyel "fűszerezve".

Elég csupán arra utalni, hogy az immár 32-szeres bajnok és ugyancsak nagy fölénnyel kuparekorder Ferencvárost is alaposan elverték a Tisza-partiak (pl. 5:0-ára, többször 3:0-ra vagy éppen 6:3-ra...) , gyakran még oda-vissza is!

1940/1941-ben tehát az eddigi legnagyobb bajnoki sikert, az NB I-es bronzérmet jegyezhették föl a krónikások!

Summázva: az az évad volt a patinás múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb NB I-es helyezése, hiszen 3. lett Szeged proficsapata a legjobbak között, megelőzvén pl. a Kispest, a Diósgyőr, a Csepel, a Szolnoki MÁV, a Salgótarjáni BTC és a Szombathelyi Haladás legjobbjait!

Akkoriban ez volt legtöbbször a híres "paprikamezesek" összeállítása: Tóth György – Szabó Lajos (az unokája, Szabó Tamás rövidesen interjút ad rajongói portálunknak is!!), Raffai – Ladányi, Baróti Lajos (lenti fotónkon az ugyancsak sokszoros válogatott szegedi kapussal, Tóth Györggyel együtt!), Bertók – Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal. (Nagyobb betűkkel azok, akik valamennyien szerepelnek a legújabb kötetünkben!)

De játszott még a “szögedi bronzos csapatban”:

Polyák Gyula, a majdani kiváló szegedi tréner, valamint Marosi, Lukács, Harangozó, Török és Lakat Károly, a későbbi olimpiai bajnok mesteredző is!

A szegedi oroszlánbarlangban, az újszegedi SZAK-pályán szinte mindenki elvérzett, így a bajnok Ferencváros is, miután Kalmár György, Nagy Antal és Mester góljaival 3:2-re elvertük a világhírű, vb-ezüstérmesekkel (Lázár Gyula, Sárosi György, Polgár Gyula) kiálló zöldeket!

Íme az akkori NB I-es Szeged-Fradi rangadó egyik jellemző pillanata a Dobsa Sándor, anyai ági Nagyapám által rám testált - rendkívül értékes - Képes Sport-gyűjteményemből:

S ez volt az 1940-41. évi NB I élcsoportja:

1. Ferencváros 45,

2. Újpest 34,

3. SZEGED AK 32 ponttal!!!

Mint látható, csupán két apró pontocskára voltunk a Fradihoz hasonlóan ugyancsak világhírű, akkoriban már Bajnokok Tornája-első (ez volt a mai BL-BEK elődje, A szerk.) ill. kétszeres KK-győztes Újpesttől - a bajnoki ezüstéremtől!

S akkor a bajnok és kuparekorder Ferencváros 5:0 (!!) arányú "agyonveréséről" majd legközelebb...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Szeretnél még többet megtudni Szeged 1899-től eredeztetett futball-múltjáról?!

A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet  – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:

http://www.szeged1899.hu/webshop.php

A stílszerűen 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-história legelső hat fejezete pedig az alábbiakra kattintva olvasható (külön köszönet érte Kisházi Sándor Főszerkesztőnek!! Aki - felsőbb utasításra - már nem közölhette le a további részeket... Khmmm... De a www.szeged1899.hu rajongói portálunk viszont ezután is ezt fogja tenni!!!):

https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/08/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-2-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/22/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-3-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/06/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-4-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/19/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-5-resz/

https://szeged365.hu/2020/10/03/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-6-resz/

 

Az eddigi, összesen 16 BLOG-fejezetünket írták ill. segítették:

Vitos György, valamint két fociimádó fia, Vitos Gergő (piros mezben a brazil-magyar válogatott, Leandro elleni párharcban, a 2018-as Szeged-Ferencváros MK-meccsen) és ifjabb Vitos György (sárga mezben a Csongrád megyei korosztályos válogatottban):

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.05.30.

Ahogy azt az előző, a 120 részes cikksorozatunk 62. fejezetében már jeleztem, a 2018 őszi beszélgetésünk után nem sokkal később, 2019 elején következett a még ennél is keményebb „Kutasi-interjúm” második része!

„Kutasi László a szegedi focivezetőkről...

(Részletek a 2019.02.11.-i írásomból)

Kutasi László (nemrég készült fenti fotónkon a szerző mellett balról), sokszoros magyar válogatott labdarúgó rengeteg nagy csatát megélt pályafutása alatt, ráadásul neki rendkívül markáns véleménye van az egész magyar futballról és ezen belül természetesen a patinás múltú szegedi labdarúgásról is...

Hol is hagytuk abba 2018 novemberében?!

„Közel húsz év óta várunk az NB I-re, de csupán a csalódásainkat számolhatjuk, az élvonalbeli meccseinket egyáltalán nem...- zárta akkor rezignáltan nyilatkozatát Kutasi László, a szegediek ill. a diósgyőriek egykori csupaszív és képzett játékosa, majd edzője.

Kutasi Lászlóval a minap folytattuk a "mély-interjúnkat"...

"In medias res"-módon azonnal a közepébe vágtunk...

- Kérlek jellemezd legjobb tudásod szerint a két jelenlegi "spiccen lévő" (NB III-NB II közti...) szegedi futballklub eminens vezetőit...

- Már ne haragudj ...- kezdte ezúttal is kőkeményen Kutasi László, a szegediek plusz a diósgyőriek egykori kiváló és sokszoros válogatott focilegendája -, de kissé nevetséges, ha egy pap – még ha nagy tekintélyű püspök is - határozza meg egy 200 ezres nagyváros, sőt, az egész dél-alföldi régió futball koncepcióját... Ha ilyen nagy ingerenciája van, akkor alapítson egy katolikus egyletet és kergessék a bőrt lelkesen a kispályás városi, esetleg valamelyik amatőr bajnokságban! Mert mi lesz később, a jövőbeli esetleges hatalomváltáskor?! Ugyanis ez a nagyfokú szervilizmus visszaüt és akkor mi lesz a "mesterségesen, kormánypárti tőkéből felfuttatott" szegedi futball-klubbal?!

Megint visszaesik a megyei bajnokságba, amint azt a "halkós" Tisza Volán SC tette a '2000-es évek elején illetve közepén?! - kérdez vissza szomorúan, majd szenvedélyesen így folytatja – A bajt tetézi. hogy egy "élősködő szlovén dilettáns emberkét", Adem Kapicsot választott ki szakmai sportigazgatóként (khmmm…) hosszú távon magának a Püspök úr, akinek az "áldásos ténykedése alatt" a Szeged 2011, újabban Szeged-Csanád Grosics Akadémia öt éven belül kétszer is a számukra szégyenteljes NB III-ba zuhant vissza – a szegediek által már évtizedek óta várt ill. oly sokszor "beígért" NB I helyett...

Holott, ahogy hallom és tapasztalom, Kiss-Rigó László - aki előtt mégis le a kalappal a 10, újabban már 15 milliárdos szegedi stadion-projekt létrehozása ill. megvalósítása miatt!! - erősen kötődik a Fradi -családhoz!  Nem véletlenül védett náluk rendszeresen a Fradi-öregfiúk csapatában is! Nos, ha már ott volt, védett és focizott velük éveken át, akkor bizony, tucatnyi magasabban kvalifikált, jobb vezetői képességekkel bíró egykori sokszoros válogatott magyar futballistát találhatott volna a "derék szlovén liebling”, Adem Kapics ill. külföldi pereputtya helyett.... elég hacsak Lipcsei Péterre, Szűcs Mihályra, Dragóner Attilára, Keller Józsefre vagy éppen Lisztes Krisztiánra gondolunk - ez a hozzáértők kiforrott véleménye!

Ami pedig a másik, ugyancsak NB III-as klubvezetőt illeti...- folytatta Kutasi László, egykori SZEOL AK-s legendánk a kőkemény értékelőjét - …Halkó Pál, a Tisza Volánból inszinuációval (tudatos félrevezetéssel...) "átalakított mű-szeolos" előljáró azon kívül, hogy semmit nem ért egy igazi vérprofi futballklub élvonalba történő följuttatásához (ők lelkes amatőrök, hisz megrekedtek a megyeegy és az NBIII közötti ingázásoknál, ráadásul pár éve a 20-as létszámú NB II-ben már súlyos kudarcot vallottak a tökutolsó helyükkel !)... Nos, hogy azért "jót" is mondjak róla, teljes nevén Halkó Pál Géza kiválóan csapódik időről-időre különféle politikai társulásokhoz… Korábban - amíg az érdekei úgy kívánták - a szegedi szocialistákkal ápolt nagyszerű kapcsolatokat (például Szentgyörgyi Pálékkal...), manapság viszont "Ridikül-magazinos nővérkéje folytán" a szegedi Fidesz-vezetésnek ugyancsak hűséges szolgája lett...- említi fanyar humorral, majd így folytatja – Sajnos, ez még önmagában roppant kevés az itteni focicsapat NB I-be kerüléséhez! Gyomorforgató, sőt, undorító az egész...- legyint egyet   Kutasi László szomorúan és megvetően.

- Mi lenne a megoldás?! – kérdezem reménykedve.

- Szerintem szegedi emocionális kötődésű és a nyugati profiklubokat ugyancsak megjárt egykori futball - legendákra lenne szükség!! Az óriási múltra visszatekintő szegedi futballban is meg kellene nyerniük a Püspök Úréknak az emocionális kötődésű Szabics Imrét (aki Szalai Dzsínó István temetésén is itt volt velünk!) vagy komoly szurkolói igény alapján kérjék föl a bécsi Rapidnál dolgozó Kisistók Andrást szakmai igazgatónak!! Akkor - a kellő infrastrukturális és anyagi háttér biztosítása mellett - rövidesen újra az NB I-re készülhetne Szeged mindenkori legjobb labdarúgó-csapata! Legutóbbi könyveidből tudom, hogy már 52. alkalommal... - zárta mosolyogva szakmai okfejtését Kutasi László, az egykori közönség-kedvenc válogatott védő.

Mit lehet a fenti kőkemény véleményhez hozzátenni?!

Rengeteg aggódó futballdrukker és egykori focilegenda, vezető, edző ill. játékos szerint tényleg válaszút előtt állunk...

A "vérprofinak hazudott kapicsi idealizmus és klubfilozófia 2011 óta tartó rendszeres szegedmás-felvázolása", továbbá a "Halkó-féle lelkes színamatőr-szemlélet" állnak szemben hosszú évek óta a már külföldön is bizonyított, szegedi identitású és nemzetközileg megbecsült szakemberek elméleti felkészültségével ill. gyakorlati tapasztalatával!!

Nyilván a választás joga azé a tulajé, aki a "pénzt-paripát-fegyvert" adja, aki a "zenét rendeli"! Ergo: Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke határozhatja meg hosszabb távra az 1899-től eredeztetett patinás múltú szegedi labdarúgás sorsát - annak kvalitásaiban is!

Mint tudjuk, a "püspöki puding próbája az evés" lesz, azaz a végső ítéletet az "ezerfejű cézár", a népes, sőt, fölöttébb fanatikus szegedi ill Szeged környéki publikum mondja ki és erre - valószínűleg - már nem is kell olyan sokat, újabb húsz évet várni… (Vitos György, készült: 2019.02.11.)

S a mostani futballtörténeti időutazásunk következő részében pedig egy olyan egykori SZEOL AK-s, Szeged SC-s legenda tárja elénk őszinte, intelligens véleményét, akinek a reményteljes szegedi focivezetői pályafutását éppen egy szlovén szerencselovag törte ketté... Dr. Kováts Gábor...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.05.28.