Várkonyi Balázs Vácott született 1949-ben.

Két patinás középiskolában, a győri bencéseknél és szülõvárosa gimnáziumában tanult.

A pécsi fõiskolán szerzett tanári képesítést.

1973-ban lett újságíró, rádióriporter, majd szerkesztőség-vezető.

A kádári idők utolsó éveiben ellenzékisége miatt eltávolították – ekkor a Szabad Európa Rádió munkatársa lett...

A rendszerváltás után az MTV-be került – a Horn-korszakban viszont ismét állását vesztette...

Balos időkben rendre a pályán kívül rekedt, ilyenkor könyveket szerkesztett...

De nézzük inkább a - fentebb említett értékes munkái miatt számomra nagyra becsült Várkonyi Balázs - 2021. június 26-án írt szegedi futballcikkét, melyben kiválóan keveri a korabeli - fölöttébb értékes - fotókat ill. "papdibalázsos citátumokat" a tárgyi tévedésekkel...

Íme néhány részlet a legfrissebb szegedmás írásából:

E jeles (ráadásul a rajongói portálunk által hivatalosan is levédetett!! http://www.szeged1899.hu/index.php ) csapatfotó alatt sincsen a mostani szegedmás-cikkben forrás-megjelölés... Ilyenkor szokott Kibédi Péter önmagából kikelve ordítani: "ott van lent, hogy magyarfutball.hu !!"

Csupán azt felejti el Adem Kapics egyik "imádója", hogy a jeles portál képviselői kifejezetten úgy tehették föl náluk is az ominózus Szeged AK-képet, hogy máig ott van a fotó forrása:

"Minden idők legjobb szegedi csapata! Az NB I-ben bronzérmes Szeged AK egy évvel később is 4. lett a legjobbak között és 1942 májusában a bajnok Ferencvárost 5:0-ra(!!) verte meg. Állnak balról: Gyuris János, az NB I-es gólkirály Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György (kapus). Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly, Szabó Lajos." Forrás: szeged2011.eu

(Amióta Kapicsék miatt pornóoldal lett belőle, azóta már - szerencsére... - http://www.szeged1899.hu a népszerű rajongói portálunk hivatalos neve!)

Ergo: Kibédiéknek is oda kell írni, hogy az általunk levédetett fotó mely honlap tulajdonát képezi!! Kérjük mielőbb pótolni szíveskedjenek ezt is!!

Kedves Peti! A forrás-megjelölés tudatos elhagyása sajnos, -  https://hu.wikipedia.org/wiki/Pl%C3%A1gium ) újabb bűncselekmény tárgya!

De nézzük tovább az általunk is fölöttébb respektált Várkonyi Balázs szombati műremekét:

"Ritkán bevehető Bástya...

A SZAK történetében az idők során több névváltoztatás lezajlott, az első okát Papdi Balázsnak a Magyarfoci-portálon olvasható írásából tudtam meg..."

Khmmm... Csupán azt nem tudta Várkonyi Balázs (holott Kibédi Péter valószínűleg fölhívta a figyelmét a korábbi cikkeimmel, könyveimmel kapcsolatos ügyeinkre...), hogy lelkesen megemlített "druszája", Papdi Balázs az én külön engedélyemmel írhatta csak meg a magyarfutball.hu-s szegedi futballcikkét - ugyancsak forrás-megjelöléssel!!

Papdi Balázs barátom ezt most is, különös tekintettel a fenti tényekre, újra megerősítette. Hiszen - könnyen bizonyítható módon - szóról szóra, egytől egyig kimásolta a "100 éves a szegedi futball !" című - sorrendben a 9. sportkötetemből (lásd lentebb), ráadásul a könyvem címlapján is az ominózus csapatfotónk látható... - az alábbi mondataimat:

Íme Papdi Balázs "ismertetője" szóról szóra a Vitos-könyvekből, amit most Várkonyi Balázs is gyönyörűen plagizálva (a valódi forrás megjelölése nélkül!!) egy az egyben beidézett... (Csak nehogy a SzegedMa! plusz Déli Szó Magazin is "plagizáló idézést kapjon" valamelyik illetékes bíróságról...)

Tehát a szó szerinti idézetek a korábbi könyveimből:

"1926-ban az MLSZ kiírta az első országos profibajnokságot, nyolc budapesti együttes mellé a Szegedi AK-t és a Szombathelyt is besorolták. A két vidéki gárdát mint kiváló képességű és biztos lábakon álló együtteseket vették számításba. A Szeged a stabilitást bőkezű elnökének, Holtzer Tivadarnak köszönhette, aki az anyagi támogatás mellett sporttelepet építtetett az egyesületnek. Köszönetképp a csapat felvette a mecénás nemesi előnevét. A Szegedi Bástya jó ideig szinte törhetetlennek bizonyult: az első mérkőzésen, 1926. augusztus 29-én az újszegedi pálya zsúfolt lelátói előtt fölényesen, 4-2-re verte a híres Nemzeti SC-t, majd néhány héttel később az akkori bajnok Ferencváros is kapitulált Szegeden: 3-1!

A Bástya-idők legjobb, 5. helyezése után 1931 korszakhatár volt a szegedi foci történetében: a 11. hely után osztályozó, s a csapat kiesett a Profi Ligából. Mégis, a bukás után a Szeged FC néven újjászervezett együttes gyorsan magához tért, a másodosztályban 2. lett, így a Vasassal vívhatott osztályozót. Sikerült visszatérniük a felső osztályba, megkapaszkodtak, ráadásul a Magyar Kupában bronzérmet szereztek. Az 1934-35-ös évad az addigi legnagyobb sikert, a 4. helyet hozta, s ezzel indulási jogot is a Közép-Európa Kupában."

S az egyetlen önálló mondat Várkonyi Balázstól ebben a részben:

"A nemzetközi porondon ugyan sok babér nem termett, de tartást adott...."

Khmmm....Kedves Balázs! Ha az nem számít komoly nemzetközi eredménynek, hogy pl. Granadában vertük az akkor is első osztályú helyieket, "pariban voltunk" az akkor is világhírű Real Madriddal, legyalultuk 5:2-re itthon az akkori francia bajnokot, a Racing Parist, majd Párizsban is 3:3-ra mérkőztünk velük, a sokszoros bajnok és kupagyőztes Marseille otthonában pedig 1:1-re!!

De a prágai kupameccsünkön ugyancsak diadalmaskodtunk és a Rapidot is megvertük Bécsben, nos, ha ezek nem számítanak... (van még a gyűjteményemben 15-20 hasonló nemzetközi eredményünk), akkor, de csakis akkor - igazad van... (Hol vannak ezek a mai, Kibédiék-Nikóék által "imádott kapicsos Szeged" Taksony illetve Iváncsa elleni bravúrjaitól?!...)

S itt jön Papdi Balázs szó szerinti, a fenti ominózus könyvemből kimásolt idézete, még az alábbi neveket is pontosan ugyanabban a sorrendben (!!) hozta le, mint ahogy Te is:

"Ez hamarosan meglátszott. 1939-40-ben egyesületi csúcsot döntöttek – negyedikként zártak. Aztán a következő évben már érem is született: a 3. helyért járó bronz. A szegedi futballhősök: Tóth György, Szabó, Raffai, Ladányi, Baróti, Bertók, Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal, és mellettük szerepet kapott Polyák, Marosi, Lukács, Török, Lakat és Harangozó...

A szakmai közvélemény szerint játékerejét tekintve ez volt minden idők legjobb szegedi futballcsapata, amely a bajnoki címre is esélyes volt.…"

Egy kis hiba a https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1260-citátum kimásolásában, mert azt már a könyvem alapján Papdi Balázs is a következő évi szegedi csapatra értette:

"A következő szezonban (1941-42) a SZAK továbbra is a csúcson maradt, sokak szerint játékerejét tekintve ez volt minden idők legjobb szegedi futballcsapata, amely a bajnoki címre is esélyes volt..."

S hogy azért ne érje szó a ház elejét: Várkonyi Balázs zárásként egy "önálló sándorcsikaros betéttel" is jelentkezett:

"Volt egy ritka tehetség, aki Szegedről indult..."

(Kedves Balázs! Rengeteg ritka tehetség indult el Szegedről az elmúlt száz év alatt, erről szól a legújabb kötetem is:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729 ),

...és sajnos, nem itt érett legendává: a virtuóz jobbszélső, az őstehetség, Sándor Károly. Első egyesülete egy kiscsapat volt, a Móravárosi Kinizsi figyelt fel rá. Két év kellett aztán, hogy egy nagy együttes is fölfedezze, mégpedig az akkor tán második legjobb, az MTK. 1947-ben a 19 éves fiú megindult az országos hírnév felé: 379 klubmérkőzés, 75-szörös válogatottság, és szeretet övezte életút… Ő volt Sándor „Csikar”...

Bizony, ő volt!! De a legnagyobb fájdalom:

egyetlen NB I-es meccset sem játszott szegedi csapatban, szegedi színekben, sőt... Seregnyi olyan mérkőzése van, ahol sorsdöntő gólokat szerzett, s fantasztikus gólpasszokat adott a Szeged élvonalbeli csapatai ellen (helyszűke miatt nem sorolnám föl az összes derbit, több órát venne igénybe...), ráadásul még porig is alázták a Tisza-parti város akkori legjobbjait:

https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/35588

Többek között ezért sem kerülhetett be a fentebb külön is megemlített "Szegedi Labdarúgók TOP 30-a (1899-2021)" című - sorrendben már a 31. sportkötetembe...

Örömmel dedikálok Neked majd ebből egy tiszteletpéldányt, hiszen a "szegedmás könyvrecenziót" kizárólag Tőled vagy Kapitány Gergely Főszerkesztő Úrtól várnánk el és nem a fiatalabb, "sportos-plagizálós kollégáidtól"...

Krónikási tisztelettel:

Vitos György

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitos_Gy%C3%B6rgy

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.06.27.

Érdekes részletek Tóth-Szenesi Attila 2020. 01. 08-i finnországi tudósításából:

„Harminc éve él a finnországi Mikkeliben Gruborovics Tibor, gyermekkorom szegedi középpályás hőse, a magyar futball egyik nagy tehetsége. Ha becsukom a szemem, tisztán látom, ahogy a kaputól 20 méterre szabadrúgáshoz készülődik. Nem áll előtte színpadias terpeszbe, nem teszi csípőre a kezét, nem is fut neki, csak lép egyet, és gól. A magyar labdarúgásból úgy, ahogy van, eltűnt, a ritka vezetéknevével mégis sűrűn lehetett találkozni a Nemzeti Sport hasábjain, mivel a fia, Tamás is futballista lett, a finn első ligában az egyik legtechnikásabb játékos…

1984 ősze Szegeden. Tartott még a fociláz a városban, de már látszott, hogy nem olyan erős a csapat, mint az előző, 1983-84. évi NB I-ben, amikor a SZEOL AK a szinte csupa válogatottal felálló Bp. Honvédot 4-3-ra, a Verebes-féle győri csodacsapatot, a bajnok Rába ETO-t 4-2-re verte!

Ennek a csapatnak volt az esze Gruborovics Tibor. Emlékszem, ahogy a meccsek után – vagy csak egy meccs után? – kiment a SZVSE-stadion játékterét a nézőktől elválasztó kerítéshez, és megszeretgette a pár hónappal korábban született kisfiát, Tamást…

Így, együtt, akkor láttam őket utoljára. Tibor Véménden, Komlón, az MTK-ban, a ceglédi katonacsapatban, a SZEOL AK-ban, Békéscsabán, végül a Mikkeliben játszott több száz mérkőzést, Tamás pedig a finn első osztály vagy nyolc csapatában, és majdnem a Fradiban is…

Mára mindketten befejezték a futballt, és most ott állnak a Raatihuoneenkatu és a Mikonkatu kereszteződésében. Tibor hatvanéves múlt, semmi súlyfölösleg nincs rajta, Tamás harmincöt, kinézetre még simán játszhatna. A két utca sarka valójában a helyi hétezres stadion bejárata, a jegyszedők nagy ovációval fogadják az apát és fiát, már amekkora ováció a finnektől kitelik, tudják, kik a látogatók, és a meccs előtt felengednek minket fotózkodni a pályára... (Tóth-Szenesi Attila fotóján a két Grubó, apja és fia...) Meccs lesz, az annak idején nagy sikereket, bajnoki dobogót, finn kupagyőzelmet megélt városi csapat jelenleg a harmadik ligában senyved, ezt a szeptember végi meccset 3-0-val zárja és az idény végén feljut a második ligába...

A két „Grubó” a finn Mikkeli stadionjában...

A meccset már nem látjuk, mert elmegyünk a közeli Ramen cukrászdába, szeret idejárni a család, amikor éppen együtt vannak.

„Mikkeli cég, komoly hálózat, nemcsak itt vannak boltjaik – mondja Tibor egy igazi mikkeli polgár lokálpatrióta büszkeségével. – Eredetileg 32-33 ezres a város, de hozzácsatoltak kisebb településeket, most már tehát nagyváros. Jól elvagyunk, nagyon szép hely.”

De nézzük inkább az idősebb „Grubó” SZEOL AK-s emlékeit!

„Szegeden máig aranykorként tekintenek az 1983–84-es bajnokságra. A SZEOL AK újoncként, változatlan kerettel, egy nagy jövő előtt álló, pár évvel később autóbalesetben elhunyt edzővel, az akkor 36 éves Kaszás Gáborral a kispadon 9. helyen végzett a 16 csapatos bajnokságban. Négyet rúgtak a bajnok Honvédnak, az ezüstérmes Győrnek és a negyedik Újpestnek!! A játszótéren a gyerekek Deákok, Kozmák, Kun Lajosok akartak lenni, én speciel Gruborovics…"

A SZEOL AK 1983-as csapata, állnak balról: Dudás Tivadar (szakosztályvezető), Kozma Zoltán, dr. Kováts Gábor, Hornyák Béla (kapus), Szabó Gyula, Újhelyi István (kapus), Repka János, Szélpál László, Zádori Gyula (technikai vezető). Középen: Weitner János, Gőgitz József, Takó Ferenc, Kaszás Gábor (vezetőedző), Orosházi László, Csölle János, Kutasi László, Pádár János (gyúró). Guggolnak balról: Szalai István (pályaedző), Somogyi József, Gruborovics Tibor, Deák Ferenc, Segesvári Csaba, Tóth János, Pióker Sándor (gyúró).

A SZVSE-stadionban – a legendás Felső Tisza-parti Stadion játéktere már akkoriban is évekig alkalmatlan volt arra, hogy meccset rendezzenek… – 10-12 ezer néző lelkendezett hétvégenként… A drukkerek arra készültek, hogy a következő évben még feljebb jut a csapat, és akár már a dobogóért harcolhat!! Végül nem így lett… A SZEOL AK utolsó helyezettként zúgott ki az NB I.-ből, még a másik kieső Eger is tizenegy pontot vert rájuk…

Közben megszületett Tamás, a félig pesti, félig pécsi Gruborovics család pedig jól érezte magát Szegeden. Tibort a kiesés után is hívták NB I-es csapatok, de nem akartak költözni. Szombathelyen, Csepelen vagy a Vasasban sem lett volna jobb, a Szeged pedig az 1985-ös kiesés utáni NB II-es bajnokságoknak úgy vágott neki, hogy a következő évben visszakerül az első osztályba. Nem így történt, mindig egy kicsin múlt a feljutás, így esett, hogy Gruborovics az NB II talán legtechnikásabb középpályásaként a másodosztályban ragadt…

A harmadik évben végül Csank János megkérdezte: akar-e menni Csabára?! Akart, de a család Szegeden maradt. Elege volt az NB II-ből, és kicsit a szegedi fociból is. Két évet húzott le Csabán, az elsőben megnyerték a Magyar Kupát, a másodikban hetedik lett a csapattal.

„Mikkeli és Békéscsaba testvérvárosok, a finnek minden évben nálunk edzőtáboroztak egy hétig. Egymás ellen játszottunk edzőmeccset, amikor kinéztek maguknak. A következő edzőmeccsünkön próbából a Mikkeliben játszottam a Csaba ellen. Kérdezték utána, hogy kimennék-e játszani. Telefonáltam a feleségemnek. Mondom neki, úgy néz ki, indulunk Finnbe… Kötöttünk egy hároméves szerződést. Ez volt 1989 áprilisában."

S azóta is kinn él az egykori SZEOL AK-legenda, Gruborovics Tibor a fenti közös fotón látható – ugyancsak ex-focista fiával ill. feleségével és a már kint született Réka nevű lányával együtt…

Háááát...így tékozoltuk el az 1980-as évek második felében a jobbnál jobb, kiválóbbnál kiválóbb szegedi labdarúgóinkat, sajnos...

De a 120 részes cikksorozatunk szerzőjeként megvallom őszintén: az egykori legendánk, Gruborovics Tibornak, az akkori sikeredzőnkre, Kaszás Gáborra vonatkoztatott kritikája kapcsán egy kissé "kinyílt a bicska a zsebemben"... Ilyenkor pedig örök érvényű a megoldás: "hallgattassék meg a másik fél is!"

Ergo: legközelebb az áldott emlékű, egy tragikus autó-balesetben teljesen váratlanul elhunyt Kaszás Gábor bemutatása következik!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók:Tóth-Szenesi Attila, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.06.22.

Nézzük hát az 1941/1942-es, a sorrendben 15. első osztályú szegedi idényünket, amely az 1940/1941-es élvonalbeli bronzérem után is fantasztikus Tisza-parti eredményeket hozott!

Az 1941-es bajnok Ferencvárost az ősszel idegenben verték 3:2-re a szegediek, íme a korabeli újságcikkek:

Majd tavasszal 5:0-ra (!!!) vertük a zöld-fehéreket Kalmár György mesternégyesével ill. Báló Ferenc góljaival, íme:

Bizony, 1942 tavaszán következett a bajnoki címvédő Ferencváros számára az igazi "feketeleves", mondhatni a "méregerős szögedi halászlé"...( a szenzációs tudósítás a fenti fotónkon, míg a csodálatos siker legfontosabb adatai lentebb olvashatók!):

A Fradit 5:0-ra "letaglózó" Szeged csapata. Állnak, balról: Gyuris János, Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György kapus. Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly és Szabó Lajos, a szegedi klubhűség egyik örök etalonja!              A pirossal jelöltek külön-külön fejezettel szerepelnek az idén kiadásra kerülő legújabb, sorrendben 31. kötetemben:  http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729

Ez a szegedi "aranycsapat" számos nagy diadalt aratott akkoriban, hiszen...(alig győzöm elővenni a sikereiktől duzzadó vaskos régi albumokat!)...

...nyertek például 9:2-re ( a jelenlegi szerb Vojvodina Novi Sad legendás magyar elődje, az Újvidéki AC ellen), 8:1-re (a Kolozsvár, a mai CFR Cluj régebbi "úttörői" ill. ugyancsak 8:1-re a nemrég centenáriumát ünneplő és újfent az NB III-ból kieső Szegedi Vasutas SE, a ma is népszerű SZVSE ellen!!).

De 8:0-ra "agyonverték" az akkori NB I-es Bp. Lampart együttesét, míg a szintén fővárosi Bp. MÁVAG-ot "csak" 6:2-re ill. a manapság is az egyik legnagyobb szurkolótáborral rendelkező Diósgyőrt 6:4-re és 3:1-re lépték le (Egy évvel korábban pedig 5:1-re plusz 4:1-re, ergo: lesz miről írnom a 2021-22-es Szeged-DVTK NB II-es rangadók előtt...) !

Rögvest aláhúzandó:  a fenti csodálatra méltó szegedi diadalok az NB I-ben - figyelem, itteni "megélhetési focivezetők": Adem Kapicsék, Halkó Pál Gézáék!! - és nem az NB III-ban születtek... De még csak nem is az NB II-ben!! Khmmm...

Visszatérve az IGAZI FUTBALLRA...

Ami akkoriban a legfontosabb volt: a Szeged AK 30 bajnoki meccsén 95 (!) gólt rúgva az előző évi bronzérem után az NB I negyedik helyén végzett 40 ponttal, de játékerejüket tekintve akár a bajnoki címet is megszerezhették volna a Tisza-partiak!

 

Az eddigi egyetlen szegedi NB I-es gólkirályról, Kalmár Györgyről pedig az összes fontos részletet, sztorit, adatot elolvashatjuk a korábban kiadott sporttörténeti könyveimben, sőt, még az ideiben is!

Íme néhány kuriózum a legendás "Gyusza Bá" humoros visszaemlékezéseiből és csodálatos hagyatékából, melyeket egytől egyig e sorok írójára testált:

- A Fradi elleni 5:0-ás meccsünkön szerzett "mesteri négyesemről" való igaz, hosszú órákig tudnék mesélni...- kacsintott rám ilyenkor vidáman a '70-es,'80-as években a szegedi Centrum Áruházban totót-lottót árusító Kalmár György (lenti archív fotónkon Szeged eddigi egyetlen NB I-es gólkirálya!) - és...tényleg órákig mesélt, kiszínezve, elém tárva minden apró részletet... S ezeket egyszerűen nem lehetett megunni!!! (Ilyenkor irigyeltem csak igazán az áldott emlékű Dobsa Sándor Nagyapámat, aki mindezt "testközelből", az első meccsüktől az utolsóig - 35-40 éves fanatikus drukkerként - egytől egyig átélte. A mai "kapicsos generációknak" pedig mi is jutott?! Taksony, Iváncsa, Dunaharaszti és a többiek..., A szerk.)

Íme az egyik Kalmár-gól története azon a Ferencváros elleni fantasztikus derbin:

- Polgár "Drumi", a Fradi válogatott, sőt, az olaszok ellen világbajnoki döntős(!!) középhátvédje 20 méterről lazán visszapasszolt egy labdát kapusának, Csikósnak... A hazaadás egy kicsit rövidre sikerült, így villámgyorsan elrobogtam Polgár mellett és a kétségbeesetten kifutó hálóőrt is kicselezve a kapuba gurítottam a lasztit! Részemről élvezet volt hallgatni, ahogyan Rudasék és az ugyancsak vb-döntős Sárosi Gyurkáék megállás nélkül szidták egymást...

Arra a kérdésemre, "hogyan is lett gólkirály?", nekem sokszor és sokféleképpen válaszolt...

Íme az egyik frappáns "Kalmáros megfogalmazás":

- Elsőként a csodálatos csapattársaimnak köszönhettem... Másodszor: soha nem ismertem elveszett labdát! Állandóan szívvel-lélekkel játszva mentem bele a meccsekbe, aztán a gólok is jöttek szép sorjában... - mondta ilyenkor mosolyogva és szerényen.

"Az élvonalbeli 35 gólos elsőséghez pedig már "csak" egy erőszakos, jól fejelő, minden idegszálával gólra törő, vérbeli befejező középcsatár kellett..."- tette hozzá mindig e sorok írója.

Vitos György

(Folytatjuk!)

Szeretnél még többet megtudni Szeged 1899-től eredeztetett futball-múltjáról?!

A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet  – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:

http://www.szeged1899.hu/webshop.php

A stílszerűen 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-história legelső hat fejezete pedig az alábbiakra kattintva olvasható...

(külön köszönet érte Kisházi Sándor Főszerkesztőnek!! Aki - felsőbb utasításra - már nem közölhette le a további részeket... Khmmm... De a www.szeged1899.hu rajongói portálunk viszont ezután is ezt fogja tenni!!!):

https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/08/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-2-resz/

https://szeged365.hu/2020/08/22/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-3-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/06/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-4-resz/

https://szeged365.hu/2020/09/19/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-5-resz/

https://szeged365.hu/2020/10/03/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-6-resz/

 

Az eddigi, összesen 18 BLOG-fejezetünket írták ill. segítették:

Vitos György,

a www.szeged1899.hu főszerkesztője,

( https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitos_Gy%C3%B6rgy ), valamint...

Vitos Gergő (piros mezben a brazil-magyar válogatott, Leandro elleni párharcban, a 2018-as Szeged-Ferencváros tévés-teltházas MK-meccsen: https://www.youtube.com/watch?v=qTqmsNHctCw) és ifjabb Vitos György (sárga mezben a Csongrád megyei korosztályos válogatottban):

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.06.17.