| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Vasas FC | 64 |
| 02. | Budapest Honvéd FC | 59 |
| 03. | Kecskeméti TE | 51 |
| 04. | HR-Rent Kozármisleny | 48 |
| 05. | Mezőkövesd Zsóry FC | 46 |
| 06. | Aqvital FC Csákvár | 46 |
| 07. | BVSC-Zugló | 41 |
| 08. | Videoton FC Fehérvár | 39 |
| 09. | Szeged | 36 |
| 10. | Tiszakécskei LC | 35 |
| 11. | Karcagi SC | 35 |
| 12. | FC Ajka | 33 |
| 13. | Soroksár SC | 33 |
| 14. | Szentlőrinc | 33 |
| 15. | Budafoki MTE | 29 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 28 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!
Az idei 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk hétvégi 24. fejezetében a "szegedi szőke szikla", a korábbi legendás hírű "Tisza-parti betonhátvéd", Portörő Gábor csodálatos pályafutása következik !
Portörő Gábor
(Gyula, 1933.07.05 – Szeged, 2004. 12.16.)
Portörő Gábor 1957 és 1963 között 133 NB I-es meccsen szerepelt a SZEAC színeiben, s ezeken középhátvédként 9-szer volt eredményes, többnyire fejesből!
A magyar „B”-válogatott mezét nyolcszor öltötte magára, majd 1964 és 2002 között kiváló szegedi utánpótlásedzőként dolgozott.
Korának egyik legbiztosabb védője volt az 1933-ban született legendás labdarúgó.
Nemcsak megnyerő külseje, rikítóan szőke hajkoronája miatt számított üde színfoltnak a SZEAC NB I-es meccsein, hanem remek játéka miatt is. (Lenti csapatfotónkon Gyarmati-Gyurcsó János edző mellett balról a második a „Szőke Beton”…)
A SZEAC NB I-es aranycsapata! Állnak balról: Gyarmati-Gyurcsó János vezetőedző, Portörő Gábor, Nemes István, Benák András, Zallár Andor, Szabó Miklós, Kertes Mihály szakosztályvezető. Guggolnak balról: Vass István, Baráth János, Hajós Imre, Mészáros Károly(kapus), Reményik László és Boros László.
A szegedi együttesbe 1957 nyarán került a -Gyulából, majd a Békéscsaba együtteséből.
Új csapattársaival azonnal baráti viszonyt alakított ki, így az idei 30 részes, szegedi foci-legendákat bemutató cikksorozatunkban ugyancsak szereplő Mészáros Károly kapussal is (lenti fotónkon)...
„Az a legérdekesebb, hogy bár Gabi fenomenálisan fejelt, mégsem volt ruganyos – emlékezett rá nem sokkal halála előtt Karcsi bácsi:
– Pompás volt az ütemérzéke, de egy kis csibészségért sem ment a szomszédba, a kézi munkát szinte tökélyre fejlesztette…
Mivel ragyogóan helyezkedett, alig veszített fejpárbajt...
Korának egyik legjobb középhátvédjeként tartották számon, pedig egyáltalán nem volt gyors, és a rúgótechnikában is akadtak jobbak nála.
Egyszer viccesen mondtam is neki: Gabi! Messzebbre fejeled a labdát, mint rúgod!”
S az eredményes futballéveket köszönhetően később a szegedi utánpótlás-nevelésben ugyancsak szenzációs munkát végzett!
A kezei közül számos válogatott és rengeteg NB I-es labdarúgó is kikerült (pl. Puskás István, Major László, Véber György, Gujdár Sándor, Kozma Zoltán, Pusztai László), akik később mindig örök hálával ill. tisztelettel beszéltek róla!
Egyik leghíresebb tanítványa az NB I-es Pápa korábbi vezetőedzője, az Újpesttel két bajnoki cím mellett egy-egy MK- és Szuperkupa-aranyat nyerő Véber György volt…
– Rengeteget köszönhetek az „Öregnek”, 13-tól 19 éves koromig volt az edzőm – elevenítette fel a múltat az egykori 3-szoros magyar válogatott középpályás.
– Remek kis gárdát hozott össze, Major Lacival, Nagylaki Kálmánnal, Pikó Lacival, Kovács Tibivel és a többiekkel együtt először megnyertük az országos serdülőbajnokságot, azt követően pedig a Magyar Ifjúsági Kupát is !!
Majd Véber György így jellemezte tovább kiváló mentorát:
- A melóban viszont nem ismert kegyelmet, de emiatt soha nem „fújtunk rá”, kivételes humorérzéke mindig „megvédte” a haragunktól...
Néhányszor azonban nem bírtunk magunkkal, előfordult, hogy a legendás kék színű Trabantját felemeltük, és eldugtuk a Felső Tisza-parti stadionban, de olyan is megtörtént, hogy télen betemettük hóval…
A kocsijára nagyon háklis volt, ilyenkor persze nem maradt el a retorzió….
Sok mindent tanultam tőle, ha csak egyet kellene kiragadni, akkor a labdarúgás iránti örökös alázatot emelném ki... Nagyon szerettem a csapattársaimmal együtt…- emlékezett vissza Szélpál László kollégám egyik írásában Véber György, a Szegedről elég fiatalon a bajnok Újpesthez került sztárjátékos.
Vitos György (Folytatjuk... Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk jövő heti 25., majd 26. fejezeteiben igazi SZAK-legendák következnek: Rózsavölgyi-Rosenthal Lajos és...
...Solti I. Mihály, aki identitásában maga az 1898 - 1899-től létező SZAK !!)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.05.29.
Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatom 23. fejezetében - a Real Madrid - Szeged sztoris Nagy Antal, majd Nemes István és Orosházi László után - ezúttal egy olyan kiváló szegedi válogatott kapus-legendánk következik, akivel a francia bajnok Racing Club Parist is elkaptuk (5-2 Szegeden, 3-3 Párizsban!!), sőt, a granadai győzelmünk előtt még Madridban, a világ akkori legjobb kapusával, Ricardo Zamorával fölálló Real Madrid ellen is megmérkőzhettünk : Pálinkás József...
Pálinkás József
(Kistelek 1912.03.10 - Budapest 1991.04.24)
A Szeged FC kapusa, 1935-ben és 1936-ban 5 alkalommal védte a magyar nemzeti tizenegy hálóját! Így írtak róla akkoriban:
„Eszményi alakú, magas, izmos labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, mindig határozottan avatkozott a játékba! Kifutásra is bátran vállalkozott…”
A mostani 30 részes cikksorozatunk írója az „ÚJ TÜKÖR” c. országos hetilap 1986. július 20-i számában (ÉPPEN 40 ÉVE !!!!) mutatta be részletesen is Pálinkás József csodálatra méltó szegedi ill. válogatottbeli pályafutását:
„A kapus visszanéz…
A szegedi futballnak mélyek a gyökerei! Ez a több mint 700 éves város mindig híres volt gazdag labdarúgó életéről is…
A mai Szeged legendás hírű jogelődjei, a Bástya FC, a Szeged FC, majd a SZAK évtizedeken át a legjobbak közé tartoztak és szinte ontották a kiváló képességű játékosokat!
Főként az 1930-as, 40-es években kergették a labdát tucatszámra válogatott labdarúgók a Tisza partján, mint például Pálinkás József, aki jövő márciusban - remélhetően erőben, egészségben - immár a 75. születésnapját ünnepelheti meg…
Az idősebbek számára igazi fogalom, a középkorúaknak pedig szép gyermekkori emlék...
Az újabb generációk viszont nem sokat tudhatnak róla, ezért úgy éreztük, mindenképpen megérdemli a magyar válogatott egykori nagyszerű kapusa, hogy életének főbb állomásaival, legszebb sikereivel a fiatalabbak is megismerkedjenek…
- 1912 márciusában születtem a Szeged melletti Kisteleken - kezdte visszaemlékezését Pálinkás József, majd így folytatta - Már az 1920-as évek elején a helyi csapatban játszottam, olyan társakkal, mint a későbbi sokszoros ferencvárosi válogatott Polgár Gyula, aki 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett és a szegedi Bástya FC, majd a Hungária (ma MTK) válogatottja, Weber Lajos!
Később Szegeden jártam iskolába, de a világ messze legnépszerűbb sportága, a futball volt továbbra is életem legfőbb meghatározója…- vallott őszintén arról az időszakról.
Bizony, egy délkerületi bajnoki mérkőzésen a Szeged akkori jogelődjének, a Bástyának vezetői roppant tehetséges és fiatal kapust szemeltek ki maguknak: a kisteleki Pálinkás Józsefet!
Ám amikor megkötötték a szerződést, már nem Bástya FC volt a szegedi klub neve…
A SZAK akkori profi alakulata ugyanis 1931 nyarán, öt teljes és sikeres bajnoki idényt követően búcsúzni kényszerült az élvonaltól - ez azóta már sajnos, többször is előfordult…-, és a felosztó Bástya FC hivatalos jogutódja a Szeged FC, vagyis a Szeged Futball Club profi együttese lett!
De egy év múlva - ez szintén „ismerős történet” az utóbbi időben…- a Tisza-parti gárda újra csak az első osztályú küzdelmekre készülhetett…
Így 1932 nyarán a profi szerződést aláíró Pálinkás József is bemutatkozhatott a legjobbak között!
Persze, ezt megelőzően még két sorsdöntő osztályozó-meccs várt a szegediekre…
A profi másodosztály második helyezettje, a Szeged FC találkozott az I. Liga utolsó előtti csapatával, a Bp. Vasassal… Az „odavágót” Pálinkásék nyerték 3:0 arányban Szegeden, ám a pesti visszavágón minden veszni látszott… A Vasas ugyanis negyedóra elteltével már 2:0-ra vezetett és úgy tűnt, gólzáporos győzelmet arat a szegediek ellen! De a fiatal Pálinkás kapus a két gyorsan bekapott gól után teljesen megnyugodott és amolyan „minden mindegy alapon” kivédte az angyalföldiek szemét!
Az eredmény már nem változott és a Szeged 1932 őszétől 11, azaz pontosan tizenegy bajnoki idényen át - megszakítás nélkül (!!) - az első osztályban játszott.
Nem is akárhogyan! Több 4. illetve 5. helyezés mellett 1941-ben például az NB I-es bronzérem jutott nekik a bajnok Ferencváros és az ezüstérmes Újpest mögött!
Az élvonalbeli bemutatkozás pedig örökké felejthetetlen marad a szegedi cerberus számára:
- A sors szeszélye folytán éppen a „nagy Hungária”, a mai MTK ellen debütáltam az újszegedi SZAK-pályán, zsúfolt nézőtér, közel 10 ezer Tisza-parti drukker előtt!
Olyan világklasszisokkal néztem farkasszemet, mint Mándi Gyula, Barátky, Sebes Gusztáv - a későbbi „Aranycsapatunk” szövetségi kapitánya -, aztán Cseh Matyi és Titkos!
Félidőben még 2:1-re vezettünk, de a rutinos pestiek Cseh Matyi zseniális góljaival 4:2- re legyőztek bennünket… Talán az MTK-csatárok nagyszerű megoldásai miatt nem felejtem el soha azt a mérkőzést…- emlékezett vissza meghatódva.
Amíg Pálinkás volt a kapus, addig a Szeged FC 1932/33-ban újoncként a 8., majd sorrendben az 5., a 4., a 7. és újra a 8. helyezést érte el az élvonalban.
De a nemzetközi porondon is letették névjegyüket a szegediek!
A KK (Közép-európai Kupa, amely akkoriban a világ legrangosabb trófeája volt olasz, csehszlovák, osztrák és magyar élcsapatokkal !!) - szereplés mellett bejárták fél Európát.
Sőt, még Afrikába is eljutottak!
Ezekre így emlékezett vissza:
- 1933 tavaszán pl. eredményes romániai portyát bonyolított le a csapatunk. Számos értékes győzelem mellett a túra legrangosabb mérkőzését Temesvárott rendezték, ahol 30. 000 fanatikus román drukker előtt 2:2-re mérkőztünk a kiváló játékosokból álló (Bindea, Dobai, Hoksári, Zombori, stb.) román nemzeti nagyválogatottal!
A mellékelt archív fotónkon a szegediek önfeledt öröme is erre emlékezik…
Nem sokkal később egy bécsi tornán, az akkori osztrák bajnokot, a Wiener AC-t verték 4:2-re és a bécsi bajnokcsapatban olyan világhírű, sokszoros válogatottak szerepeltek, mint Seszta, Braun, Cisar, Smistik, Müller, Cart és Bican!
Aztán a francia bajnok Racing Club Parist is elkaptuk (5-2 Szegeden, 3-3 Párizsban!!), sőt, még a spanyol granadai győzelmünk előtt Madridban, a világ akkori legjobb kapusával, Zamorával (lenti fotóinkon) fölálló Real ellen is megmérkőzhettünk!
1936 nyarán pedig világcsúcsot állítottunk föl, hiszen három hónapig Skandináviában túráztunk, 24 (!!!) nemzetközi meccset vívtunk svéd, norvég, dán és finn csapatokkal, az alábbi mérleggel: 21 győzelem, 1 döntetlen, mindössze 2 vereség, 108-21-es gólkülönbséggel!
A magyar nagyválogatottban 1935. május 12-én mutatkozott be, természetesen a „sógorok” ellen… A Pálinkás – Vágó, Sternberg – Sebes, Szűcs, Lázár - Korányi II. Mátyás (szintén szegedi és már szerepelt ebben a cikksorozatunkban is !), Vincze, Sárosi, Toldi, Titkos összeállítású gárda valósággal lehengerelte Ausztriát 6:3-ra, ám a szegedi kapust mégis lecserélték…
Hogy miért?!...
Szepesi Györgynek, a "Labdarúgás" c. havilapban néhány éve megjelent kitűnő cikksorozatából ("Sport-mikrofon") erre is választ kaphatunk:
”… a szegedi kapus egy heves osztrák roham végén merészen kivetődött a csatárok elé és valamelyik osztrák lába a labda helyett a fejét találta el totálisan…”
A sebét azonnal beragasztotta a nemzeti csapat orvosa, ám a helyére Újvári, az MTK sztárkapusa állt be…
Pálinkás elindult az öltöző felé, amikor Pluhár István, a népszerű riporter oda intette a mikrofonhoz (archív fotónkon)…
PÁLINKÁS NYILATKOZIK PLUHÁR ISTVÁNNAK...
- Biztosra veszem, Kisteleken az édesanyád is hallotta, hogy megsérültél és most aggódik nagyon érted, nyugtasd meg!
Pálinkás pedig vidáman mondta a mikrofonba:
„Semmi bajom nincsen már édesanyám, holnap már otthon leszek!!”
Ez volt a legelső eset, hogy a magyar rádió így, melegében el tudta oszlatni a rossz érzést, amit a súlyos sérülés a hallgatókból mindig is kiváltott…
Ezt követően még a franciák, a románok, a csehszlovákok és az írek ellen ölthette magára a szegedi kapuvédő a címeres mezt (lenti fotónkon)!
Emellett számos liga-válogatott találkozón is szerepelt, plusz még 150 (!) NB 1-es és 135 (!!) nemzetközi klubmeccsen védett szegedi színekben – egészen 1939-ig…
Majd a bajnok Ferencváros a 40-szeres szegedi válogatott Korányi I. Lajos elvitele után 1939 elején újabb szegedi kiválóságokra vetett szemet: Szoyka Kornélra, a szenzációs szegedi védőre és Pálinkás Józsefre (lenti archív fotónkon épp a Fradi ellen brillírozott)…
Markovics Szilárd, a szegediek akkori menedzsere rekordösszegért adta el őket!
Megtehette, hiszen Pálinkás mögött ott állt már a későbbi sokszoros válogatott, Tóth György is a szegedi kapuban (akit nemsokára az idei 30 részes cikksorozatunk 29. fejezetében mutatunk majd be Olvasóinknak, A szerző)…
Igaz, Pálinkás sem járt rosszul, hiszen a Fradinál szintén csodálatos egzotikus utazásokban volt része, Toldi Géza (1941-42-ben a "nagy Szegedben" is játszott!!), Tátrai, Gyetvai, Sárosi dr., Sárosi III., Kiszely, Táncos és Szoyka társaságában végig verték az európai sztárklubokat, sorra nyerve a jelentős nemzetközi tornákat!
Három évvel később jött az újabb kedvező ajánlat és 1942 nyarán már az akkori NB1-es Ungvári AC kapusa lett, ahol további két évig védett még az első osztályban!
S az utolsó élvonalbeli emlék?!
– Az 1944-es magyar bajnok Nagyváradot fogadtuk, de a szállodát súlyos légitámadás érte… Két nagyváradinak ott maradt a lába, attól kezdve már nem volt bajnokság Magyarországon, a II. világháború félbeszakított mindent 1944 őszére…
A profi életet sürgős behívó követte, Szabadkán volt tartalékos katona, majd Jutason hadapród őrmester…
- Azt hittük, nemsokára vége a háborúnak, sajnos, nem így történt: a lengyelországi Poznanban comblövést kaptam, szovjet hadifogságba kerültem és csak 1947 nyarán keveredtem haza…
Ezután elvégezte a TF edzői tanfolyamát, Kecskeméten a Dózsánál, majd a Honvédnál dolgozott 1957-ig.
Akkor már az OTP kisteleki fiókjának vezetője volt, így motorral kellett átjárnia Kecskemétre, az edzések levezetésére.
A felelősségteljes munkát és az edzősködést viszont roppant nehéz összeegyeztetni, így idővel kénytelen volt az utóbbit feladni…
De Pálinkás József azóta sem tud meglenni imádott sportága nélkül és ezzel az emocionális üzenettel fejezte be az 1986-os interjúnkat is:
- Tiszta szívből kívánom, hogy ismét nagyon jó csapata legyen Szegednek!! (Vitos György)"
Khmmm...Úgy tűnik, ez is fölöttébb elkerülte a pontosan másfél évtizede itt élősködő és a semmiért is "közpénzes milliárdokban lubickoló kapicsos-püspökös szegedi focivezetés" figyelmét...
Csupán az a kérdés, hogy ezek az "identitás-ölők" még meddig tehetik mindezt büntetlenül?!...
Vitos György (Folytatjuk...a 30 részes cikksorozatunk vasárnapi 24. fejezetében a "szegedi szőke szikla", a korábbi legendás hírű "betonhátvéd", Portörő Gábor csodálatos pályafutása következik !)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.05.26.
Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatom 22. fejezetében egy ma is közismert és népszerű legendánk, Orosházi László következik!
Újabb SZEOL AK-s legenda:
Orosházi László (1956. 02. 13- )
Orosházi László neve még ma is fogalom a szegedi futball-drukkerek körében!
Az SBTC, a Bp. Vasas, majd a Debreceni VSC NB I-es csapatai után a legendás SZEOL AK -ban lelte a legtöbb örömet és ez által Szeged is a végleges otthona lett…
Erről és a nagymúltú szegedi futball jelenéről ill. jövőbeli esélyeiről is beszélgettem már vele nagyon sok közös interjúnkban!
Íme az egyik, a www.szeged1899.hu független rajongói portálunk korábbi írásai közül:
„Orosházi László: A teljes felelősség a klubmenedzsmentet terheli!
Az egykori szegedi futball-legendákat, Baróti Lajost, Nemes Istvánt és kiválóbbnál kiváló társaikat bemutató népszerű cikksorozatomban...
...ezúttal egy olyan csodálatos és tiszteletre méltó focistáról írok, akire még ma is élénken emlékeznek a helyi fanatikus futball-drukkerek!
Orosházi László (lenti fotóinkon) neve évtizedek óta fogalom a focirajongók körében!
Az utóbbi kettőn Orosházi Laci a közös fotóinkon, AMIKOR 2025 NYARÁN A HÁZAMBAN többször MEGLÁTOGATOTT PLUSZ LÁTTA A KERTI DOLGOZÓSZOBÁM FUTBALLMÚZEUMÁT a rengeteg összegyűjtött szegedi és debreceni focis-ereklyével együtt!!
Hogy miért is fogalom Ő még mindig nekünk ??!!
Íme egy idevágó - mai, "kapicsos-püspökös-identitás-ölő szemmel nézve" fantasztikus és szinte hihetetlen részlet a sok szép emlék közül:
"Növelte előnyét a SZEOL AK a bajnok Fradi ellen! Orosházi a balösszekötő helyéről, mintegy 30 méterről lövésre szánta el magát és a labda, mintha zsinóron húzták volna, óriási erővel vágódott a bal felső sarokba. 2-0 a SZEOL AK javára !"
"Csekély" 15 ezren (a mai Szent Gellért Fórumban összesen lehetnek ennyien egy egész NB II-es szezonban...) láttuk, hogy mekkora és védhetetlen, bombagól volt...
- A legendás hírű SZEOL AK, majd Szeged SC középpályásaként rengeteg szép emléket őrizhettél meg a szegedi drukkereknek. Melyek voltak a legemlékezetesebb meccseid és egyáltalán tudod-e, hogy a bajnok Fradi ismételt szegedi kapitulálása a Te "hatásos közreműködéseddel" melyik évre esett?!
- Persze, hogy tudom és úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna... - kezdte interjúnkat a szokásos vagány, hamiskás mosollyal az egykori szegedi kiválóság, majd így folytatta:
- Akkor, 1981 nyarán kerültem Debrecenből, a Lokitól az NB I-be jutott és az NB II-ben fölényes biztonsággal bajnok SZEOL AK csapatához, majd újoncként a gyengébb élvonalbeli kezdésünk után - október elején - épp a bajnoki címvédő Ferencváros ellen jött ki mindannyiunknak a lépés!
A beidézett gólomról pedig csak annyit, amikor úgy istenigazából eltaláltam a lasztit, már ösztönösen fordultam is vissza, nehogy az ellentámadásból gyorsan lekontrázzon bennünket a bajnok... - majd hirtelen elnevette magát és hozzátette:
- ...Aztán már csak azt vettem észre, hogy az egész csapat a nyakamban lóg és hatalmas "hangrobbanás" történik a Felső Tisza-parti stadionban...Ilyet sohasem lehet elfelejteni...
Majd azonnal hozzá tette:
- Természetesen számomra minden mérkőzés gyönyörű szép emlék, mert még fiatal voltam és a szurkolók emlékezetében valami azért csak megmaradt...”
Egy értékes SZEOL AK-CSAPATFOTÓNK - nagyon sok kiválósággal!
Az a Kaszás Gábor-féle SZEOL AK (színes csapatfotónkon Orosházi László épp a fiatalon autóbalesetben elhunyt, edző-legenda, Kaszás Gábor mellett látható középen!), a seregynyi kiválósággal (Kutasi László, dr. Kováts Gábor, Kozma Zoltán, Takó Ferenc, Gruborovics Tibor, Deák Ferenc, Szabó Gyula és a többiek) még ma is gyakori beszédtéma az idősebb generációk körében…
S íme az akkori klasszikusnak mondható
16 csapatos NB 1 9. helyezettjének,
a SZEOL AK LEGENDÁS SZTÁRJAINAK
TISZTELETRE MÉLTÓ TABLÓFOTÓJA:
- Az NB I-es Szeged mellett mely kluboknál játszottál még és hol fejezted be a pályafutásodat?
- Az akkoriban még ugyancsak élvonalbeli és kiváló erőkből álló Salgótarjánban kezdtem, majd a nagymúltú Vasasban ill. a DVSC-ben folytattam és innét kerültem a SZEOL AK-hoz.
Később az NB III-as Csongrádban, majd az ugyancsak harmadosztályú Szegedi Dózsában (Gerecz Petiékkel bajnoki címet nyertünk és az NB II-be kerültünk!), végezetül a Mórahalom megyei I. osztályú gárdájánál voltam levezetésként játékosedző.
- Az 1999-2000-es szerb "maffiózó-csoportot" követően (amikor utoljára játszhattunk NB I-ben...) a szegedi futball egyik legnagyobb szégyene, a szlovén-bosnyák szerencselovag, Dusan Djurics volt... Hogyan élted meg ezt a korszakot a 2000-es évek közepén?!
- Abban az időszakban vállalkozóként éltem az életemet, a labdarúgás már csak kispályás szinten működött... Nem foglalkoztatott, ki mit csinál a Tisza-parti város labdarúgásával, mert a patinás múltú szegedi futball "kivégzéséhez" nem voltam hajlandó asszisztálni... A várva-várt befektető csak nem érkezett Szegedre és a városi vezetés is sajnos, "kivonult" a helyi labdarúgásból...
- Mi a véleményed arról, hogy Szeged mindenkori legjobb labdarúgócsapata az elmúlt negyed század alatt (!!) egyszer sem juthatott vissza az élvonalba?!...
- Véleményem szerint - már az előző kérdésnél is utaltam rá - a helyi futballvezetők képtelenek voltak egy tőkeerős befektetőt szerezni, így a szegedi futball azóta is romokban hever, mert hiába voltak jobbnál jobb játékosaink, erkölcsi és anyagi támogatás híján ezek mind kirajzottak Szegedről az ország különböző szegleteibe, sőt, még külföldre is, elég hacsak Szabics Imrééket, no meg Puskás Pistát vagy éppen Kisistók Bandit említem...
- Khmmm...A legújabb éra, a püspöki klub 2011-es, előtte pedig a teljes, 1899-től eredeztetett futball-identitásunkat újra fölvállaló KITE-Szeged 2010-es megalakulásától kezdődött. De hiába épült meg 2019-ben több, mint 20 milliárdos vadonatúj stadionunk, ha a csapat nem az NB I felé, hanem rövid története során már harmadszor az NB III-ba "igyekszik"...
Szerinted mi ennek az alapvető oka?!...
Szerinted mi ennek az alapvető oka?!...
- Mint volt szegedi labdarúgóként az a véleményem, hogyha több, mint másfél évtizede megalakult a Grosics Gyula Labdarúgó Akadémia Gyulán, és ha csak éves szinten 500 gyerek nevelkedik ott, az már 10 -15 év alatt több ezer gyerek... De ezekből hogyhogy nem sikerült olyan játékosokat kinevelni, akik megfelelő szinten képviselték volna a patinás múltú szegedi labdarúgást?!...
Sajnos, a mai magyar futball egyik legnagyobb problémája a szakmai (edzői) illetve a vezetői hiányosságok... Ennek már csak az a pikantériája, hogy a körülmények 100%-osan "európai szintűek" ezen a Püspök Úrék által fölépített csodálatos gyulai, majd a szegedi fociakadémián is! Azt még hozzá szeretném tenni, hogy egy dolgot tudomásul kell venni mindenkinek: addig, amíg a labdarúgókat nem tudjuk mentálisan és fizikálisan fölkészíteni a profi labdarúgásra, addig az a tény, hogyha egy ilyen hosszú, 8-10 éves (AZÓTA MÁR MÁSFÉL ÉVTIZEDNYI...) "türelmi időszakot" követően is csak ennyit tudunk felmutatni, akkor ezért a legfőbb felelősség a klubmenedzsmentet terheli! - nyilatkozta ellentmondást nem tűrően, majd így folytatta -...
- Azért merem ezt a véleményemet így kifejteni, mert egyébként abszolút nem ismerem a püspöki klub menedzsmentjét és működését, pusztán a tényleges eredmények (vagyis az eredménytelenség) ismeretében fejtettem ki őszinte véleményemet!! S mindezek egyértelműen minősítik a regnáló klubvezetést és a játékosaikat... Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: futballt csak igazi focistákkal lehet csinálni, ilyeneket pedig még nem sikerült kinevelni...
- Egyáltalán mi a különbség szerinted a régebbi és a mai szegedi labdarúgás között?
- A különbséget ott látom, hogy annak idején a mi csapatunk, a legendás SZEOL AK volt, s mikor gyengén játszottunk, akkor is 8-10 ezer ember örült, ujjongott és olykor kőkeményen szidott bennünket... Most pedig?! Általában 4-500-an vannak jelen akár magasabb osztályban és hümmögve, közömbösen veszik tudomásul a "nagy semmit"... Bízva abban, hogy a "gyulai siralomházban" kialakult 100-150 fős (...) közönség előbb-utóbb Szegeden, a vadonatúj stadionban 6-8 ezresre fog bővülni és közöttük reményeim szerint jómagam is ott leszek!
- Végezetül két személyes kérdés... Mivel foglalkozol manapság? Vannak-e még céljaid a szegedi futballban?
- A barátaimnak (Provits Imre, Gerecz Péter) köszönhetően van munkám és így az élethez való jogomhoz is tudok élni... A szegedi futballban már rózsaszín álmokat nem kergetek, mert az én időm lejárt, bár... Játékos-megfigyelői, ún. „scout-pozíciót” szívesen betöltenék még most is a város első számú futball-klubjánál! De nézőként is szeretném még megélni az újabb NB I-es részvételt (ezzel különösen tartozunk a nagymúltú szegedi futballnak !!), így hát nekem és egykori focista barátaimnak, mindörökké hajrá Szeged!! - zárta gyakran a beszélgetéseinket pozitívan Orosházi László.
Elgondolkodtató szavak és őszinte szakmai értékelő egy újabb szegedi futball-legendától.
S bizony, ez még csupán a "jéghegy csúcsa"... Nagyon sok szegedi és Szeged környéki labdarúgókiválóság szeretné elmondani őszinte, kendőzetlen, olykor keménynek tűnő, de építő szándékú véleményét! Szurkolói portálunk helyt fog adni az ő kérésüknek is egytől egyig - a régi szegedi futball-legendákat bemutató népszerű sorozatunkban...” (Vitos György)
S íme Orosházi legfrissebb és legidőszerűbb meglátásai, amiket nemrég e sorok írójának kertes magánházában illetve kerti dolgozószobájának futball-múzeumában mondott el rajongói portálunknak illetve az Őt örökké tisztelő és szerető futballdrukkerek tízezreinek:
2025. 08. 22.
2025. 08. 19.
Epilógus az Orosházi-interjúnkhoz... (3. rész)
2025.08.22.
Orosházi László tegnap újra eljött hozzánk és mintegy végső kiegészítésként az alábbi fontos gondolatait szeretné a www.szeged1899.hu független rajongói portálunkon megjeleníteni...
- Tudomásul kell venni, hogy a labdarúgás a nézőkért, szurkolókért van és nem fordítva!!! Tehát szerethető focit kell csinálni és olyan kiegészítő programokat, amelyek a fanatikus szurkolók kiszolgálását bővítik!Mivel az akadémiai képzés nem szolgálja a fejlődést, valami egyedi dolgot kellene kitalálni, mert ha ez így megy tovább, rövidesen óriási visszaesést fogunk tapasztalni!!!Napi másfél órás edzés az igazi fejlődéshez nagyon kevés! Ezért a komoly kluboknál már régen alkalmazzák az egyéni képzés fogalmát! Több nyugati példát is tudnék erre mondani!Visszatérve a mostani Szegedhez...Aczél Zoli remekül össze rakta a csapatot Tiszakécskén, (láttam a derbit élőben 2025 őszén!) sima győzelem volt!Szerintem hagyni kellene Őt dolgozni minimum hároméves szerződéssel és akkor rövidesen ÚJRA első osztályú mérkőzéseket látnánk Szegeden!!!(KHMMM... HÁÁÁT...A "DERÉK ADEM és BEKIM és AMÍR...stb...KAPICSÉK" ŐT SEM HAGYTÁK FÉL ÉVNÉL TOVÁBB, így ACZÉL ZOLTÁN UTÁN LACZKÓ ZSOLTOT NEVEZTÉK KI 2011 ÓTA IMMÁR a 31. "kapicsos-püspökös" EDZŐNEK...AMI MÁR ÖNMAGÁBAN IS SZÉGYENTELJES... PLUSZ TELJESSÉGGEL SZAKMAIATLAN, A SZERZŐ...)S bizony, már régóta az 52. élvonalbeli idényünk előtt állunk - kacsintott rám mosolyogva - a több évtizedes krónikási nyilvántartásod szerint...
Majd zárásként az alábbi emocionális gondolatokat fogalmazta meg a szurkolói honlapunk több ezres Olvasó-táborának:- Édesanyám és Édesapám kérésére soha semmilyen pártnak nem voltam tagja és már nem is leszek...De én még a karizmatlkus jobboldaliságot képviselem, és a maiaktól egy kicsit távol állok...Van egy ékszerdobozunk, de mikor lesz - hat-hét silány év után - végre megtöltve?!
Sürgős, és ŐSZINTE válaszokat várunk a jelenlegi focivezetéstől!! S nemcsak a tradicionális szegedi futballt hűen szolgáló szegedi játékosok ill. vezetők, hanem a fanatikus drukkerek ezrei is erre várnak pontosan másfél évtizede... - zárta értékes gondolatait Orosházi László.
Khmmm... Ők egyébként már egyértelműen színt vallottak, mert......íme lásd az eddigi szavazásunk megdöbbentő eredményeit:
Vitos György (Folytatjuk...)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.05.24.