| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Vasas FC | 64 |
| 02. | Budapest Honvéd FC | 59 |
| 03. | Kecskeméti TE | 51 |
| 04. | HR-Rent Kozármisleny | 48 |
| 05. | Mezőkövesd Zsóry FC | 46 |
| 06. | Aqvital FC Csákvár | 46 |
| 07. | BVSC-Zugló | 41 |
| 08. | Videoton FC Fehérvár | 39 |
| 09. | Szeged | 36 |
| 10. | Tiszakécskei LC | 35 |
| 11. | Karcagi SC | 35 |
| 12. | FC Ajka | 33 |
| 13. | Soroksár SC | 33 |
| 14. | Szentlőrinc | 33 |
| 15. | Budafoki MTE | 29 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 28 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk mostani 27. fejezetében egy újabb ízig-vérig SZAK-legenda következik...
...Szabó Lajos, aki tiszteletre és csodálatra méltó klubhűségével örökké példát mutathat a mai generációknak !!
Különös tekintettel a "gyökértelen és identitás-ölő kapicsos-püspökös focivezetés által agymosott" fiatalabb szegedi utódokra...
Születési helye: Újvidék
Beceneve: „Gigant”...
A szegedi klubhűség egyik legnagyobb etalonja!
Pályafutása alatt 225 (!!!) NB I-es meccsen játszott védőként a Szeged FC, majd a SZAK színeiben, melyeken 4 gólt szerzett és több száz góltól mentette meg imádott klubja hálóját!
Bronzérmes is volt Baróti Lajosékkal az I. osztályban a bajnokrekorder Ferencváros és az örök rivális Újpest mögött!!
Legelső NB I-es meccse:
1940.10.20: Bp. Gamma- Szeged AK 1:2
Legutolsó, a 225. NB I-es meccsét Dorogon vívta…
1951.12.02: Dorog – Sz. Petőfi 4:1
De újoncként Szabó Lajos bemutatkozásakor rögtön az immár 127. évében járó szegedi futball eddigi legnagyobb NB I-es sikerét érte el a kiváló erőkből álló csapata, a Szeged AK: a Ferencváros és az Újpest mögött a 3. helyen végzett labdarúgásunk legelső vonalában!
ÍME az 1941-42-es SZEGEDI ARANYCSAPATUNK BARÓTI és SZABÓ LAJOSÉKKAL, AKIK MÉG AZ AKKORIBAN ugyancsak BAJNOK FERENCVÁROST IS TÖNKREVERTÉK 5:0-ra(!!!!!) SZEGEDEN !!
S bizony, Szabó Lajos tiszteletére álljon itt a népszerű Képes Sport 1941. 06. 20-i csodálatos riportja a csupaszív szegedi védőről:
Kezdetben, amikor már játszott a legjobbak között, akkor is még mindig bizonytalan volt a további szereplése.
Mi is beszélgettünk Szabó Lajossal...
— A Szegedi Postásban kezdtem a futballt 1936-ban, — mondotta — 24 éves vagyok, de már több egyesületben játszottam.
A Postásból a Zrínyi KAC-hoz kerültem, majd a SzAK NB II osztályú csapatának lettem a tagja, az 1940-es Szeged FC - SZAK újra egyesüléssel pedig az NB I-es Szegedhez kerültem.
Szeretnék még sokáig ott is maradni…”
Így is történt! Szabó Tamás, a 2000 tavaszán elhunyt, de haláláig nagy tiszteletnek örvendő szegedi sportember fociimádó unokája, a budapesti székhelyű MASTER Consulting Kft. manager-igazgatója – nem kis meglepetésünkre - óriási adatbankkal szolgált e sorok írójának is a hőn szeretett Nagyapja hagyatékából!
Íme néhány „kihagyhatatlan érdekesség” és csodálatos archív anyag Szabó Lajos (lenti fotónkon a guggolók közt balról az első) tiszteletre, sőt, elismerésre méltó pályafutásáról…
"Szomorúan tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és tisztelték, hogy a szeretett Édesapa, após, nagypapa, SZABÓ LAJOS, a Szeged FC és a SZAK volt kiváló jobbhátvédje 2000. május 7-én, életének 84. évében csendesen, mint ahogyan élt élete végéig, elhunyt....
Vitos György (Folytatjuk...az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk hétvégi 28. fejezetében a 2018 őszén elhunyt SZEAC-SZEOL AK-Szeged SC-legendánk, Szalai-Dzsínó István következik...)
Forrás: Fotók: Szabó Tamás, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.06.09.
Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk e hétvégi 26. fejezetében egy ízig-vérig SZAK-legenda következik...
Így írtak hajdanán az első 25 esztendő legjobb és a legelső válogatott szegedi labdarúgójáról:
Naptárszerűen kimutatható, hogy amikor
Solti Mihály 1898. december 9-én született Mezőhegyesen.
Szegény sorban, rögös utat kellett megjárnia, míg a szegedi kereskedelmi és iparbank tisztviselője és mellékesen válogatott futballista lehetett... Most már négy éve nős, kisleánya is van.
Solti mint diák, atlétikával kezdte, ám hamarosan intézeti válogatott futballista, és 1915 novemberében szerepel először nyilvánosan, még pedig a Szegedi AK színeiben, melyhez – átlépve a klub profialakulatába, a Szegedi Bástya FC-be – a mai napig hűséges maradt, lejátszva közel 500 meccset szegedi színekben!
1917-ben bevonult... 1919-ben kerül vissza a hadifogságból és játszik azóta is a SZAK első csapatában, amely 1920, 1921, 1922 és 1923-ban egymás után nyeri a délkerületi bajnokságot!
1922-ben kerül be a magyar nemzeti válogatott csapatba, mely Lengyelországot ragyogó stílusban lépi le éppen az ő két csodálatos góljával, s kiemelkedő játékával!
A SZAK 1925 és 1926-ban egymás után nyeri vele az országos vidékbajnoki címet, így egyértelműen hazánk messze legjobb vidéki csapata a SZAK lett a húszas évek közepére!
De mindezek előtt, mint vidéki válogatott, játszik a svédek elleni csapatban is, majd 1923-ban már a nagyválogatottban, szintén a svédek ellen!
Solti Mihály ezenkívül még 24-szeres délkerületi válogatott volt, mindemellett, még a magyar C-csapatban is szerepelt egyszer, az osztrák B-garnitúra ellen Szegeden."
(Citátum a Nemzeti Sport, egyik 1926 őszi számából…)
Bizony, a SzAK nyerte 1921-ben és 1922-ben ugyancsak az országos vidékbajnoki címeket, majd...
...1925-ben - a Ferencváros és a Vasas sikerei után!! - legelső vidéki klubként a DVSC elleni debreceni fináléban még az akkortájt a Magyar Kupával egyenértékű Corinthian Kupát is elhódították a piros-feketék (lenti fotón)!
https://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=2328
https://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=2329
... "Solti Misi Bácsiból" illetve a SZAK-identitásból fakadó,
- SOLTI MIHÁLY...
(NEKEM 1976-IG MINDIG CSAK "MIHÁLY BÁCSI VOLT" ÉS KEZDŐ ÚJSÁGÍRÓKÉNT TÁTOTT SZÁJJAL HALLGATTAM AZ ŐS-SZEGEDI SZAK, MAJD BÁSTYA-LEGENDA, "MISI BÁ" CSODÁLATOS VISSZAEMLÉKEZÉSEIT!!)
...SZÜLETÉSE EGYENLŐ A LEGELSŐ SZEGEDI FUTBALLKLUB SZÜLETÉSÉVEL IS !!!! ÁMEN...
Khmmm... Akik itt és most az ABC-sorrendben írt 30 részes cikksorozatunk e heti 26. fejezetét elolvasták, biztosan tudom, hogy megértik:
...miért írtuk Solti I. Mihálynál a bevezetőben, hogy Ő maga a SZAK, az 1899-től eredeztetett szegedi futball-identitásunk LÉNYEGE...
Írta: Vitos György és a Mesterséges Intelligencia bevonásával ifjabb Vitos György
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.06.05.
Most, a hét közepén Rózsavölgyi-Rosenthal Lajos, a szegediek kiváló csatára (lenti első címlapfotónkon)...
...és a hét végén pedig...
...Solti I. Mihály, aki identitásában
Rózsavölgyi Lajos
Olyannyira bejátszotta magát (mind a 30 meccsen szerepelt, melyeken 8-szor volt eredményes), hogy az 1949-50. évi NB I-ben már a bajnok Bp. Honvéd elit csapatának tagja lehetett!
De a szíve őt is visszahúzta a Tisza-parti városba és 1951-től a Szegedi Honvéd, majd 1954-től a hivatalos NB I-es jogutód, Szegedi Haladás (a későbbi SZEAC) megbecsült és az egyik legveszélyesebb csatára lett!
Összesen 125 NB I-es mérkőzésén 36 gólt szerzett szegedi színekben.
1954 őszén, az Újpest elleni 6:2-es derbin pl. egymaga 4-szer(!!) volt eredményes, de erre még külön is kitérünk…
Citátum a www.szeged1899.hu rajongói portálunk 120 részes cikksorozatának 29. fejezetéből:
„120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (29.)”
(Részletek a 2020.05.26.- írásomból):
Több, mint 120 szegedi futballévünket felölelő időutazásunk előző, 28. részében az 1952-53-as Szegedi Honvéd NB I-es szerepléseiről, valamint legeredményesebb támadójuk, a félkezű Csáki Béla fantasztikus vállalásáról írtunk, ezúttal pedig az 1954-es élvonalbeli pontvadászatot és az újonnan elindított Szegedi Haladást (lenti csapatfotónkon) vesszük részletesen is górcső alá...
Az 1954-es évad a magyar labdarúgás fényes sikereit és nagy bukását hozta...
(Már amennyiben egy 1938 után másodszor is megszerzett világbajnoki ezüstérem bukásnak számít... Akkoriban igen!! Manapság?! Még a vb-re való kijutásnak is fölöttébb örülnénk, idestova 40 elcseszett, vb-nélküli évünk után...)!
Szegednek azonban fájdalmas kudarcot, keserű csalódást jelentett ez az 1954-es élvonalbeli évad…
De több, mint hat évtized távlatából nyugodtan állíthatjuk: a Szegedi Haladás kiesése nem a szakosztály vezetőin, nem az edzőn és nem a játékosokon, Rózsavölgyiéken múlt elsősorban...
A csapat gyenge szereplésének az árnyéka már előrevetődött akkor, amikor a szegedi sportkörök csak hosszas huzavona után állapodtak meg abban, ki is vegye át a Honvédelmi Minisztérium által erőszakosan, egyetlen tollvonással(!!) megszüntetett és az előző évben az első osztály 8. helyén (!) végző, így nagy reményekre jogosító Szegedi Honvéd örökét?!
Döntő hiba volt az is, hogy az előző évi együttes 11 állandó tagja közül öt (Palotai, Sipos, Mednyánszky, Machos, Macsali), tehát a csapatnak majdnem a fele eltávozott Szegedről, mivel a Szegedi Honvéd kivégzése után könnyedén elszipkázták őket a fővárosi klubok…
Így Jeny Rudolf vezetőedzőnek mindent elölről kellett kezdenie – ez pedig időt jelentett. Hogy mennyit, az a csapat szerepléséből egyértelműen kiderült…
Egy biztos: az egyetem, mint új bázis első ízben képviselte a Tisza-parti város labdarúgósportját a legmagasabb szinten.
Pedig az egyetemi futball (az 1920-as "trianoni megcsonkítástól", majd az 1921-es kolozsvári áthelyezéstől számítva...) szintén nagy hagyományokkal rendelkezett!
A II. világháború után azonban a KEAC, majd a SZEAC jogutódja, a Szegedi Haladás mindössze megyei szinten képviselte a városi labdarúgást.
Az NB l-es szereplés jogát azonban nem a pályán, hanem a zöld asztalnál „harcolták ki” ...
A szegedi sportvezetők és sportkörök – hosszú viták után – végül is abban állapodtak meg, hogy a Szegedi Honvéd helyére hivatalos jogutódként a Szegedi Haladás (a régi "Kitartás Egyetemi Atlétikai Club" egyesülete) léphet!
De az egyetem által patronált Szegedi Haladás NB l-es bemutatkozása – a már akkor is állandó széthúzások miatt – nagyon gyengén sikerült...
A márciusban megrendezett négy bajnoki fordulót a szegediek nyeretlenül zárták, s ezzel utolsó helyen álltak a bajnoki táblázaton.
Az 1954. április 4-i, 5. fordulóban az akkor Bp. Kinizsi néven szerepelt Ferencváros látogatott a Tisza-parti városba...
A Mészáros – Benák, Baráth, Bodzsár – Rábay, Zallár – Böjtös, Cziráki, Csáki, Csányi, Rózsavölgyi összeállítású gárda végre győzni tudott és 12.000 fanatikus drukker határtalan örömére, Rózsavölgyi Lajos szemfüles találatával 1:0-ra verték a fővárosi zöld-fehéreket!
Íme az akkori cikksorozatom folytatása, „Rózára” kihegyezve:
„Ezt követően az újabb Tisza-parti sikerig megint egy hónapot kellett várni…
Idézet az akkori Népsportból:
„Az 55. percben egy veszélytelennek látszó szegedi támadás végén Kárpáti szerezte meg a labdát. A 16-os közvetlen közelében az ex-szegedi kapus, Palotai kifutott Kárpáti elé, a középhátvédet Rózsavölgyi megzavarta, így saját kapuja felé fordult, s anélkül, hogy felnézett volna, puhán hazaadta a labdát, amely a kint álló Palotai mellett a kapu közepén került a hálóba... Öngól, 1:0 a Szeged javára.”
A ritkán látható szerencsés győzelmet nem követte több, sőt a Sztálinváros (ma Dunaújváros) elleni sorsdöntő kiesési rangadót a saját pályájukon veszítették el Rózsavölgyiek...
Az 1954-es svájci világbajnokság miatt csak 9 bajnoki mérkőzést játszottak csapataink a tavaszi szezonban, amelyet a Szegedi Haladás az utolsó előtti, a 13. helyen zárt két győzelemmel, egy döntetlennel és 6 vereséggel, mindössze öt ponttal a dunaújvárosiak előtt...
Aztán a "berni sokkot" követően (a csoportmeccseken 8:3-ra legyalult németek 0:2-ről fordítottak 3:2-re Puskásék ellen a világbajnoki-döntőben...) az ősszel már többször megmutatta a szegedi gárda, hogy mennyit fejlődött! Egyénileg és csapatmunkában egyaránt.
A jó erőkből álló Csepelt ill. a Szombathelyi Haladást egyformán 4:2-re, a Diósgyőrt 3:0-ra verték akkoriban a Rózsavölgyi által vezérelt szegediek!
Az országos visszhangot kiváltó legszebb siker azonban az Újpest elleni hazai mérkőzésük volt, amikor 8.000 fanatikus drukker előtt, Rózsavölgyi Lajos 4 (!!) góljával, 6:2-re győztek az újpestiek akkori elitklubja, a belügyi szervek eminens rendőrcsapata, a legendás hírű Dózsa ellen!
Íme a lényeg:
Szegedi Haladás - Bp. Dózsa 6:2 (3:1)!!
Felső Tisza-parti stadion, 8.000 néző. Vezette: Páldi.
Szeged: Mészáros (Cserhalmi, 62. p.) - Faragó, Subits (Rábay, 54. p.), Bodzsár - Baráth, Zallár - Böjtös, Cziráki, Csáki, Csányi, Rózsavölgyi. Vezetőedző: Jeny Rudolf.
Bizony, Rózsavölgyi (archív fotónkon még korábbi nevén: Rosenthal…) Lajos "mesteri négyese" a Henni, Várhidi, Farsang, Egresi és Szusza Ferenc által fémjelzett újpestiek ellen - önmagáért beszél!!
Vitos György (Folytatjuk és a hét végén következik...
...Solti I. Mihály, aki identitásában
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.06.02.