Pörgessük hát tovább a kronológiát...

1981/82-ben a SZEOL AK 47. élvonalbeli idénye nem sikerült valami fényesen, a 17. hely csak a sorrendben 12. búcsút jelentette az első osztálytól. De augusztusban még semmi nem utalt erre, sőt...

Remek hangulatú bajnoki nyitány közel 15.000 néző előtt az Újpest ellen, s az esti villanyfényes meccsen 1-0-ás vendégsiker született, de...Szávó játékvezető sajnálatos "ténykedésére" jellemző, hogy az állandó válogatott Kardos József vitatható büntetőgólja után a szegediek két "ezerszázalékos" 11-esét nem adta meg...

Ráadásul mivel a két NB II-es bajnok, a Szeged és a Szombathely is egyforma pontszámmal zárt az előző szezonban, így az Újpest elleni érdemtelen vereséget követően négy nappal osztályozót kellett játszaniuk Budapesten a Közép-Európa Kupa-részvétel jogáért! Mivel a Haladás nyert, így a világhírű olasz AC Milan sajnos, nem Szegedre, hanem Szombathelyre utazhatott KK-meccset játszani... Óriási lehetőséget szalasztottak el Kun Lajosék, mert az oda-visszavágós Közép-Európa Kupában még a világfutball egyik szentélyében, az idén újra BL-döntőt rendező milánói San Siróban is felléphettek volna... Ehelyett a bajnok Fradit verték telt házas meccsen 2-1-re , de a bennmaradás szempontjából ez sem segített.

1982/1983: Ismét új edzővel (Kaszás Gábor), de változatlan csapattal vágtak neki a másodosztályú bajnokságnak a kék-feketék. Szinte végig a visszajutásért harcoltak, ám a Tisza-parti stadion felújítása miatt 1983 tavaszán kénytelenek voltak a régi, legendás hírű SZVSE-pályán szerepelni. A kényszerű albérlet annyira megzavarta őket, hogy a Vasutas-stadionban elhullajtott pontokat bravúros idegenbeli győzelmekkel kellett kompenzálni... Végeredményben a Bp. Volán SC mögött ezüstérmesként jutottak vissza az NB I-be!

S következett a '80-as évek csúcspontja,  1983/84-es évad! Az újonc SZEOL AK a felejthetetlen emlékű Kaszás Gábor irányításával az elmúlt 50 év legjobb szegedi szereplését produkálta: 9. helyen végzett az NB I-ben!

Már a Vasutas-stadionban is rendszeresen 10-12 ezer(!!) fanatikus drukker előtt játszhattak és sorra aratták fantasztikus győzelmeiket a bajnok Bp. Honvéd, az előző évek aranyérmese, a Verebes-féle Győri ETO, az UEFA Kupa-döntős Videoton, valamint a Ferencváros és az Újpest ellen!

Mindez kezdődött az Újpest 4-1 arányú megleckéztetésével és 1983. augusztus 20-án Kardos megintcsak 11-esből ért el gólt, ám ezúttal a "Kaszás-tanítványok" már néggyel válaszoltak Gruborovics Tibor ill. Segesvári Sándor(2-2) révén!

Majd jött a dicsőséges "tavaszi hadjárat" és a jó öreg Vasutas-stadion majd szétrepedt a 10-12 ezer fanatikus szurkoló - vasutasnyelven szólva - "menetrendszerű örömétől"...

Legelőször a nyolc(!) stabil válogatott játékossal felálló későbbi bajnok Bp. Honvédot verték óriási küzdelemben - Kun Lajos mesterhármasával és Somogyi József góljával - 4-3-ra, majd a bajnoki címet védő, Verebes József "mágus" által fémjelzett győrieket győzték le 4-2-re Kun Lajos (2), Gruborovics és Deák találataival!

Ezt még megelőzte az egy hónappal később a Real Madriddal UEFA kupa döntőt játszó Videoton kétvállra fektetése egy gyönyörű Segesvári találattal, végül pedig a bajnoki idényzárón "roskadásig teltház" előtt a Ferencvárossal játszottak szépségdíjas, hatgólos mérkőzést (3-3)!

S megint jött a derűre ború 1984/1985-ben...

A házi gólkirály, Kun Lajos Békéscsaba elleni  súlyos lábtörése után bizony, rosszul végződött a SZEOL AK 49. élvonalbeli idénye. S az őszi "vesszőfutást" követően hiába táltosodtak meg a tavaszra, a tetemes hátrányt már nem tudták ledolgozni a kék-feketék, így sorrendben 13.-szor is elbúcsúztak az NB I-től...

1985-1990 között pedig - először a történelemben - sajnos, csak az NB II-be kényszerült Szeged reprezentatív csapata.

1985 nyarán már új néven próbálkoztak a feljutással, a 8 évet megélt SZEOL AK anyagi megfontolásból fuzionált a Délép SC-vel és az újonnan létrehozott "SZEOL-DÉLÉP SE Szeged"  immár a 16. név lett a patinás múltú klub elég szövevényes  történetében... De a szponzorokkal alaposan "felturbózott" csapat az utolsó pillanatban kétszer is betlizett, így az élvonalba jutott Dunaújváros és Eger mögött csak a 3. helyen kötött ki...

A pontosan 117 éves szegedi futballhistória 90. idényében, 1986/1987-ben  a bajnoki idénynyitón a Szekszárd ellen parádés játékkal, 8-0-ás győzelemmel kezdett a Szeged, ám a végén újból nem sikerült a feljutás... Így csupán egyetlen momentum, egy újabb névváltoztatás számított jelentős dátumnak.

1987. március 30-án a SZEOL-DÉLÉP SE küldöttgyűlésén Zámbó Géza elnök bejelentette: a klub új elnököt (dr. Juratovics Aladár, az NKFV igazgatója) és újabb nevet (Szeged SC) választott.

Az új klub alapítási évének - a tradíciókat nagyon helyesen szem előtt tartva - természetesen 1899-et, a jogelőd SZAK alapítási évét jelölték meg, a klubszíneknek pedig a kék-fehér-feketét választották, s mindezt hivatalosan is alapszabályba foglalták!

Aztán 1987/88-ban az újonnan létrehozott Szeged SC harmadszor próbálkozott a feljutással, s noha képességei alapján NB I-es szintű volt az akkori csapat, megint csupán egy hajszállal maradtak le a feljutásról a jobban hajrázó Veszprém és  Dunaújváros mögött...

1988/89: különleges, sőt, a szegedieket erősen "megrázó idény" volt, annyi szent...

Az NB II-es bajnok Debreceni MVSC mögött biztosan szerezték meg az ezüstérmet a kék-fehér-feketék, így osztályozóra kényszerültek - nevezetesen a Bp. Vasassal az NB I-ért!

1989 nyarán Budapesten kezdte párharcát a két nagymúltú csapat és a Szeged SC már ott is sokkal közelebb állt a győzelemhez, az idegenbeli 1-1 az angyalföldiekre nézve volt hízelgő, ezáltal a szegedi visszavágó nem sok jót ígért nekik.

Akkor következett az évszázad csalása, mivel Szegeden 20.000 (!!) néző tombolva ünnepelte a hazaiakat, hisz egészen a 90. percig, 0-0-ra álltak, így a kuparendszer szabályai szerint a Szeged juthatott az NB I-be. Ám a békéscsabai bíró, az azóta már elhunyt Németh Lajos nem így gondolta, hisz az utolsó másodpercekben 11-est ítélt a Vasas javára. A büntetőt hatalmas herce-hurca után Szabadi értékesítette, melyet óriási botrány követett. A megdöbbentő eseményeket közel három évtized távlatából is nehéz megemészteni, s a lelkes szurkolók még mindig hajlamosak órákig vitatkozni rajta...

De megint jött a "gyógyír" 1989/90-ben! Az előző évi csalódást ugyanis a Szeged SC méltó "bosszúja" követte...

Az új mesteredző, a Videotont nemzetközi kupadöntőbe vezető Kovács Ferenc irányításával fölényesen nyerték meg az NB II Keleti csoportjának küzdelmeit! Nem kevesebb, mint 9 pontot vertek az ezüstérmes Kazincbarcikára és 13-at a 3. helyezett zuglói vasutascsapatra, a BVSC-re! Így öt esztendő elteltével a Szeged SC a híres elődökhöz méltóan újra csak az NB I-re készülődhetett...

S hogy milyen eredménnyel zártak Szalai "Dzsínó" István játékosai? Ez már bizony, a kilencvenes évek krónikájához tartozik...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: FOTÓ: Vitos György 100 éves a szegedi futball! A SZAK-tól a SZEAC-ig c. könyvéből
Készült: 2016.02.16.

Az utolsó felkészülési mérkőzés részletei:

Szolnoki MÁV FC – Szeged 2011-Grosics Akadémia 0-0
Szolnok, Tiszaligeti Stadion, műfű.

Szeged: Szántai – Áchim, Balogh, Tóth, Zabari, Povázsai, Veszelinov, Zelenyánszki, Pászka, Andorka, Zádori.

Csere: Molnár (kapus), Szabó, Farkas, Oláh, Berde, Coroian, Hegedűs, Germán. Vezetőedző: Klausz László.

A nyolc tesztmérkőzést követően, egy héttel a tavaszi rajt előtt Klausz Lászlót kérdeztük, hogy mondja el portálunknak részletesebben is a január eleje óta tartó felkészülés legfontosabb tapasztalatait...

- Sajnos a legutóbbi szolnoki mérkőzésen a "zivataros" körülmények nem úgy hozták, hogy különösebben nagy tanulságokat lehessen levonni a lefújás után... Az is igaz viszont, hogy a  felkészülés során egyetlen egyszer játszottunk eddig műfüves pályán, a borzalmas időjárás miatt pedig ezúttal is kénytelenek voltunk egy nem túl jó minőségű műfüves pályán futballozni. Az elsődleges célunk így az volt, nehogy valakinek kárba menjen az eddig elvégzett kőkemény munkája egy váratlan sérülés miatt... Sajnos, mégsem alakultak jól a dolgok, Zabarinak ugyanis kifordult a bokája, de nagyon bízom benne, minél gyorsabban rendbe jön! A szolnoki játék eléggé közepes volt, próbálták ugyan a fiúk odatenni magukat, igyekeztek, de nagy helyzet egyik oldalon sem alakult ki, mivel jól zártak a védelmek. Az is tény, hogy a kezdőcsapatunk nagyobb része épp a fenti okok miatt csak a második félidőben szállt be. Összességében pedig annyit szeretnék kiemelni, amit a felkészülésre vonatkozóan elterveztünk, azt maradéktalanul sikerült megvalósítani! Nívós ellenfelek ellen játszottunk, tehát azzal a munkával, amelyet a srácok elvégeztek az elmúlt időszakban, abszolút elégedett vagyok - zárta rövid értékelőjét Klausz László.

A további program szerint a csapat február 14-én, vasárnap 10 órakor regeneráló jellegű edzést végez egy jógaoktató bevonásával, ami remélhetőleg még hatékonyabbá teszi játékosainkat a február 21-i rangadóra!

Hétfőn pihenőt kapnak a kék-feketék, majd kedden két, a következő napokon pedig egy-egy "frissítő tréning" vár a társaságra a rendkívül fontos legelső tavaszi mérkőzés előtt.

S mint tudjuk, azt a kiemelt jelentőségű összecsapást ország-világ láthatja az M4-es sportcsatorna jóvoltából...

Vitos György

Készült: 2016.02.14.

Amint azt cikksorozatom előző részében is jeleztem, 1970 tavaszán már a jubileumi 40. élvonalbeli idényére készülhetett a Szeged labdarúgó-csapata, de akkor először SZEOL SC (Szegedi Egyetemi és Olajipari Sport Club) néven!


1970 tavaszán egyébként egyidényes bajnokságot szerveztek, mivel az MLSZ - ki tudja, hányadszor - ismét visszatért az Európában megszokott őszi-tavaszi rendszerre. Sajnos, az újonc SZEOL a fiatalok rutintalanságának köszönhetően csak a 15. helyet szerezte meg a 16-os mezőnyben...


A Pécs elleni március 1-jei idénynyitón például azt láthattuk Édesapámmal a havas pályán, hogy a hazaiak pazar játékkal már 3-1-re vezettek a félidőben (Vörös János, Pataky Miklós és Pikó László góljaival, mégis a sokkal rutinosabb Pécs nyert 4-3-ra Szegeden... A Haladás elleni 4-0-át követően pedig a bajnoki címért hajtó Ferencváros ezúttal is "ráfázott" a Tisza partján, a nemrég elhunyt hórihorgas Vass "Ferike" gyönyörű fejesgóljánál több, mint 12.000 néző tombolhatott! S mivel az átszervezés miatt nem volt kieső, így a Szeged és az utolsó Győri ETO is megmenekült ettől a szégyentől...


Az 1899-től e sorok írója által nagy gonddal nyilvántartott szegedi futballhistória  jubileumi 75. idénye viszont nem jól sikerült 1970/1971-ben.


Mivel az előző, félidényes NB I-ből nem volt egyetlen kieső sem, újabb lehetőség adódott hát a felzárkózásra, de az egyébként jó erőkből álló SZEOL SC nem tudott élni a lehetőséggel. Akkoriban még a pestiek sajátították ki a tabella legjobb helyeit rendszeresen, 1970-71-ben például, az Újpest, a Ferencváros, a Vasas, a Honvéd, az MTK és a Csepel végzett az első 6 helyen, de a 16. helyezett SZEOL SC-t sajnos még további 9 vidéki klub is megelőzte, így következhetett a szegedi hullámvasút alsóbb szakasza, a szinte akkoriban már-már "megszokott"  NB I B-s kitérő...


Hogy is mondta Gulyás Ferenc, a szegediek nemrég elhunyt népszerű intézője 2013-ban, mikor épp erről kérdezték? „Abban az időben a Szegednek összességében nem volt gyengébb játékosállománya, mint általában az NB I-ben, de soha nem tudtunk megkapaszkodni tökéletesen. Olyan edzőkkel dolgoztam együtt pedig, mint Kontha Károly, Kovács József, Kovács Ferenc, Dunai János, Sárosi László, Himer István, Kaszás Gábor, Bundzsák Dezső. Valahogy mindig az a plusz anyagi támogatás hiányzott, ami más gárdánál megvolt ahhoz, hogy hosszú távon komoly célt lehessen kitűzni. Az egyetemtől nem volt várható komoly anyagi juttatás, a városnak is szűkös keretei voltak, az ‘olajos’ időszakban pedig az lett a probléma, hogy Szolnokot jelölték meg az irányítás központjaként, a vezetők is arra orientálódtak”


S ezek után 1971/1972-ben megint jött a szegedi "hullámvasút": a sokadik másodosztályú bajnokságot a várakozásnak megfelelően kezdték Bánfalviék, heteken át ők diktálták a tempót és mindössze egyetlen komolyabb kisiklást kivéve meggyőzően nyerték meg az NB I B küzdelmeit!


Azt az egy kisiklást pedig éppen az ezüstérmes Zalaegerszegi TE ellen követték el idehaza, ahol 13.000 szegedi drukker látta a vendégek 2-1-es győzelmét ...


De 1972/1973-ban még így is mindenki sokat várt az újabb NB I-es évadtól - az volt a Szeged 42. élvonalbeli idénye -, az újonnan kinevezett vezetőedzőtől (Bundzsák Dezső) és az átszervezett csapattól.


S immár örömteli tény, egyáltalán nem kellett csalódni, mert 1972 őszén újra régi hírnevéhez méltóan szerepelt az akkor kék-fehér színekben játszó gárda! Legyőzték a Videotont(Antal Péter és Vass Feri góljaival 2-1-re!), a Bp. Honvédot (13 év után újra, közel 15 ezer néző örömére!), az MTK-t (Budapesten is Antal és Vass "köszöntek be"), sőt, értékes pontot szereztek a Népstadionban 25 ezer néző előtt a Ferencváros ellen is(ki más, mint Antal Péter találatával)!


A tavaszi szezonban már csak arra ügyeltek, hogy sikerüljön a biztos bennmaradás. S bizony, sikerült, a Vasas elleni 1-1-et  17.000, míg a Fradi elleni újabb döntetlent 18.000 szegedi néző szurkolta végig...


Majd az 1973/1974-es idényt sajnos a végén, a Népsport nekrológjával kell kezdeni: "Ha valaki majd egyszer megírja a SZEOL labdarúgó-szakosztályának történetét, mert egyszer biztosan megírják, hiszen az anyag annyira gazdag, hogy vétek lenne nem papírra vetni, és elér az 1973-74-es bajnoki évhez, törvényszerűen három dátummal kell találkoznia. Három olyan dátummal, amely kulcsszerepet játszott a csapat életében!"


Az első dátum, 1973. szeptember 22-én, a Népstadionban: Ferencváros - SZEOL 1-2, mindkét gólunkat "életveszélyes csatárunk", Antal Péter szerezte!!!  Óriási diadalt aratott a Mészár Lajos kiállítása után 10 emberrel játszó csapat a bajnokesélyes otthonában, s akkor senki sem gondolhatta széles e hazában, hogy ugyanez a gárda 9 hónap múltán Pécsett NB II-es csapatként száll majd fel az autóbuszára... De így történt és különösen a pestiek állandó "bundacsapata", a soroksári Egyetértés elleni itthoni 1-3 pecsételte meg a sorsukat.

1974/1975-ben,  a 10. NB I-es búcsút követően a SZEOL újra "nagycsapat" lett és az NB II-ben gyakran félgőzzel játszva, de 48 pontot szerezve bajnokként jutott vissza az első osztályba! A bajnokcsapat leggyakoribb összeállítása ez volt: Nagy - Hevesi, Bánfalvi dr., Kozma III, V. Tóth - Birinyi, Varga, Zámbori - Szeghalmi, Vass F., Antal.


1975 őszére az NB I-be visszajutott együttes nem hogy erősödött volna, hanem elvesztette két legjobb játékosát: Bánfalvi dr. és Varga az NB II-es Vác-hoz igazoltak... A Kontha Károly által irányított kék-feketék olyan gyengén kezdték a bajnokságot, hogy már fél szezon után kiesésre voltak ítélve... De az MLSZ 1976 júniusában létszámemelést hajtott végre (16-ról 18-ra növelte az NB I mezőnyét), s ez a Szeged bennmaradását jelentette!


Az idény nézőcsúcsát egyébként az 1975. szeptember 27-i Ferencváros elleni mérkőzés (0-1) hozta, amikor 22.000 drukker láthatta Nyilasi Tibor parádés gólját Szegeden! Ezt követően az 1976-ban már a 22. bajnoki címét szerző Fradi 16 (!) évig nyeretlen maradt a Tisza partján...


1976/1977: Előlegezett bizalom, új edző (Himer István), átszervezett csapat - ismét felfelé indult a SZEOL, ezúttal már új néven!


Az 1977-es esztendőt ugyanis egy nagy jelentőségű fúzió vezette be: egyesült a SZEOL SC  ill. az egykor oly dicső SZAK egymással, s a két klub hivatalos jogutódja a jövőben SZEOL AK néven szerepelt!

Mai - s igencsak széthúzó... - klubvezetők, figyelem!

Az erők és a múlt egyesítése végett az 1977 januárjában létrehozott  nagyegyesület, a SZEOL AK  alapszabályában -jogszerűen - alapítási évként a régebbi SZAK alapítási évét, az 1899-et jelölték meg, nagyon helyesen!

Egyébként az a május 22-i alakulási dátum a mai napig is minden évben a szegedi labdarúgás születésnapját jelenti!

S hogy igazi ünnep mikor lesz?! Ez kizárólag a majdani  élvonalbeli szerepléstől függ...

Tény, hogy a SZEOL AK első, ilyen néven futó NB I-es évében - később rendkívül népszerű ex-szövetségi kapitányunkkal, Egervári Sándorral megerősítve - kitűnően szerepelt, a "csúcsmeccseket" a 15.000 néző előtt lejátszott Ferencváros elleni 1-1, továbbá a Békéscsaba 4-0-ás és a Diósgyőr 3-0-ás legyőzése jelentette...


Hogy aztán az 1977/1978-as évad megint bajt hozzon...


Tény, hogy akkor sem sikerültek az erősítések, sőt Egervári és Hangai más egyesülethez távozott... Voltak persze országos szenzációt kiváltó felvillanások! Elég, ha csak a sokszoros bajnok Újpest 6-2 (!!!) arányú kiütésére gondolunk! Hihetetlen, hogy az 1978-as aranyérmes Újpestnek - a fehérvári "zakó" mellett - ez volt a második és egyben az utolsó veresége a 34 meccséből... Vagyis a 18. SZEOL AK mérte a világklasszis Fazekasékra, Törőcsikékre a legnagyobb csapást - de még ez sem változtatott a szomorú tényeken, az 1978-as volt immár a 11. NB I-es búcsú a szegediek életében.


1978/1979: "Egy év múlva itt vagyunk! Már csak azért is, mert 1978 augusztusára elkészül a Tisza-parti stadion világítása!" - nyilatkozták a szegedi vezetők a kiesést követően, a korábbi tapasztalatok alapján elég magabiztosan.


Itt - vagyis újra az NB I-ben... Nos, az egyből kettő, a kettőből három lett, mikorra a szegediek ki tudták harcolni az élvonalba jutást... 1978-79-ben még azt hitték, hogy patinás NB I-es múltjuk könnyedén visszajuttatja őket a legjobbak közé, ám a Bp. Volán SC keresztülhúzta számításukat és végig vezetve nyerték az NB II Középcsoportjának aranyérmét. A SZEOL AK pedig meg sem állt a 6. helyig, még a helyi "másodhegedűs" Szegedi Dózsa is megelőzte őket - először a futballtörténelemben...


Majd az 1979/1980-as idényben eleve reménytelennek tűnt a feljebbjutás, mivel egyszerre két fővárosi csapat is ide került az NB I-ből (Csepel, Vasas Izzó). A papírforma sajnos, ezúttal beigazolódott és a Csepel magabiztosan nyerte az NB II Középcsoportjának bajnokságát az Izzó, valamint a SZEOL AK előtt...


De 1980/1981-re alaposan megnőttek a szegedi esélyek! Abban az idényben a Vasas Izzó Vácra települt, az NB I-ből sem került a Középcsoportba újabb kieső, így ismét megnyílt az út a kék-feketék számára! Éltek is vele, és Kovács József mesteredző irányításával nem kevesebb, mint 10 (!) pontot vertek a 2. helyezett Ganz-Mávag együttesére.


S ha az egyébként kieső helyi másodhegedűs, a Szegedi Dózsa (...) nem vesz el tőlük egy pontot a bajnokság hajrájában, a SZEOL AK rajtolhatott volna -1935 után újra...- a Közép-Európa Kupa küzdelmeiben!

Akkor ugyanis az volt a szabály, hogy a legtöbb pontot szerző NB II-es bajnok indulhatott a KK-ban, s 1981-ben a cseh és a szerb feljutó mellett a világhírű olasz AC Milan is jogot nyert a Serie B bajnokaként a KK-részvételre, mivel az előző évi olasz bundabotrány miatt 1980-ban a római Lazio-val együtt a B osztályba sorolták őket...

A részletekről majd a következő históriában!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: FOTÓ: Vitos György 100 éves a szegedi futball! A SZAK-tól a SZEAC-ig c. könyvéből
Készült: 2016.02.14.