A "szomszédvárak" találkozója pedig mindig pikáns mérkőzést ígér, az egyszer biztos...

Kétségtelen tény, a számadatok alapján egy viszonylag új bajnoki ellenfél, a Tiszakécske próbálja megnehezíteni vasárnap 17 órától az immár 13. esztendeje "NB 1-et ígérgető" Szeged dolgát...

Bizony, az Adem Kapics - 2011 óta Szegeden élősködő sportigazgató... - által  2015-ben eltávolított Nyilas Elek (az első címlap-fotónkon balról) által nyolc évig (2015 nyarától 2023 májusáig!!) szakmai igazgatóként vezetett Tiszakécske rendkívül veszélyes együttes, hiszen tavaly is és most is a bennmaradásért harcolnak minden egyes meccsükön!

Tény, hogy korábban elég ritkán találkoztak:

eddig mindössze tíz másodosztályú bajnokit számlál a Szeged - Tiszakécske párharc históriája...

Legelőször éppen három évtizede, az 1993-94. évi NB II-ben mérkőzött meg egymással két csapat...

Akkoriban az NB I-ből 1991 nyarán - a diósgyőri osztályozó meccsünk visszavágóját követően... - búcsúzni kényszerült Szeged SC már leszállóágban volt a nyomasztó anyagi gondok miatt, míg a Tiszakécske pár évvel később még az első osztályba (!) is föltornázta magát - igaz, az 1997-98. évi NB I-ben először és eddig utoljára...

Íme érdekességként a legelső másodosztályú bajnoki meccsük krónikája 1993 őszén:

Szegedi TE (az ex-NB I-es Szeged SC egyik újabb neve...) -Tiszakécske 2 - 3...

Szeged, 1000 néző. Vezette: Ádám (Balajti, Szőke).

Szegedi TE: Dobó Csaba— Paksi (Csúcs), Popov, Agapov, Krajczár, Illyés, Zámbori, Gréczi, Kovács T .,Várszegi R., Várszegi N. Edző: Nagylaki Kálmán.

Tiszakécske: Szűcs— Berta, Málik, Nagy, Kajli, Cseke, Mike, Paulik (Török), Tóth F., Balla L ., Balla M. Edző: Reszeli-Soós István.

Kitűnt: Gréczi, Kovács T., Agapov, illetve Cseke, Tóth F., Balla M .

Nagylaki Kálmán : — Gratulálok a helyzeteit jobban kihasználó Tiszakécskének. Csapatom második félidei játéka biztató a jövőre nézve. Sajnos mindig adunk az ellenfélnek 20-25 perc előnyt, ami nem engedhető meg...Keserű a vereség íze...

Reszeli-Soós István: — Nagyon készültünk az 5. hely megszerzésére. Az erős mezőnyben nagyszerű őszt zártunk, ezért dicséret illet mindenkit.

Az 1994 tavaszi visszavágón a már Szeged FC néven játszó gárda értékes döntetlent ért el Tiszakécskén (2-2), hogy aztán a Bács-Kiskun megyeiek élvonalbeli búcsúját követően az 1998-99. évi másodosztályú összecsapásokon - nem kis bravúrral - oda-vissza megverje az NB I-ből kiesett kécskeieket !

1998. október 10-én: Szeged LC - Tiszakécske 2-1 - már újra 5000 fanatikus szegedi drukker előtt!

A hazaiak góljait két korábbi legenda, a fotónkon látható Major László (40. p.) ill. Kenesei Zoltán (77. p. 11-esből) szerezték.

Major László (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

A kécskei visszavágón pedig "beindult a bajnokság végén NB I-be jutó szegedi henger"!

Az akkoriban már Szeged LC néven futó Tisza-parti gárda tényleg "jelesre vizsgázott", hiszen 5-0 (3-0) arányban nyert Tiszakécskén, a góljainkat Bencze Zsolt, Vörös Péter(2-2) ill. Kenesei Zoltán szerezték!

S a Szeged LC (lenti csapat-fotónkon) a kiváló másodosztályú szereplést követően 1999 nyarán ismét följutott - sorrendben már 51. alkalommal !! - labdarúgásunk legelső vonalába.

Azóta a "Kapics-família" csak ígérgeti folyamatosan ugyanezt, mármint a fenti NB I-es csapatot, ám a  Szeged 52. élvonalbeli rajtja immár 25. (!!) éve várat magára (amiből több, mint a fele Kapicsék "sara")...

De végre legalább 2019 őszén, a sorrendben 5. Szeged-Tiszakécske másodosztályú összecsapáson Germán Tamásék úgy "rúgtak egy ötöst" a vendég Tiszakécskének, ahogy az NB I-be jutó dicső szegedi elődök tették 1999 tavaszán!

Íme a lényeg:

2019-2020. évi NB II, 14. forduló:

Szeged-CsGA - Tiszakécske 5-0 (2-0)

Szeged, Szent Gellért Fórum, 2800 néző (mostanában már ennél is sokkal kevesebben "lézengenek"  a 8200-as befogadó képességű Fórumban)...Vezette: Káprály Mihály (Máyer Gábor, Kovács Gábor).

Középen a Tiszakécske ellen is duplázó Germán Tamás...

Ezek voltak néhány éve az összeállítások (a hazaiak közül azóta már tucatnyian eltávoztak, a portugál Joao de Janeiro edző pedig a Kisvárdával csinált kisebb karriert az NB I-ben...):

Szeged-CsGA: Takács - Germán, Moga, Kárász, Oláh G., Mohl, Varga Sz. (Tóth M., 56.), Deák, Kóródi, Dragoner (Gajdos, 65.), Jovanovic (Zvara, 70.).  Vezetőedző: Joao Janeiro

Tiszakécske: Varga Á. - Oláh M., Tölgyesi (Kovács, 73.), Preklet, Kirchner (Giuliano, 66.), Zádori K., Kardos, Kocsis, Sváb, Szuhodovszki (Szabó D., 63.), Oliveira. Vezetőedző: Simon Antal

Gólszerzők: Germán Tamás (2., 27., 11-esből), Dragoner (49.), Jovanovic (50.), Gajdos (87.).

Akkor bizony, még azt hittük a Szent Gellért Fórumban, ezek újabb komoly lépések voltak az NB I felé vezető rögös úton... Aztán nagyot tévedtünk!

...mert ilyen stadion és ilyen fanatikus Tisza-parti szurkolótábor csakis az NB I-et érdemelné meg igazán!

Ezidáig éppen negyedszázados, azaz 25 évi (!!) szegedi "foci-nihilt" követően...

Legközelebb csak 2021 augusztusában találkozott egymással - ugyancsak Szegeden - a két "Tiszai szomszédvár", s bizony, itt már nem volt "ötös menet"...

Az akkori NB II 5. fordulójában  az újonc és addig 20. helyezett Tiszakécske "kötelező házi feladatnak" ígérkezett!

Aztán épp úgy történt, ahogy a meccs előtt dr. Jámbor Endre barátom megjósolta:

"Sajnos, mindig a kötelező a legnehezebb!"

A sárgában játszó vendégek megállították a szegedi kék-feketéket: a félidőben még vezettek, majd Germán Tamás egyenlítése után Gajdos Zsolt 11-esét a Fradi egykori kiváló kapusa, Holczer Ádám bravúrosan védte...

Fotó: Frank Yvette

2021-2022. évi NB II, 5. forduló:

Szeged-CSGA - Tiszakécske 1-1 (0-1)...

Szeged, Szent Gellért Fórum, már csak 1000 néző (azóta is tart a "lejtmenet nézőszámilag").... Vezette: Nagy Norbert (Sinkovicz Dániel, Tőkés Róbert)

Szeged-CsGA: Molnár F. – Kővári (Bitó, 87.), Tóth G., Pejovic, Mohl – Farkas A. (Dobos Á., 78.), Simon Á. – Gréczi (Kóródi, 78.), Germán (Haruna, 66.), Dobronoky (Lestyán, 66.) – Gajdos. Vezetőedző: Dragan Vukmir

Tiszakécske: Holczer – Oláh M., Kiprich D., Farkas N. – Vachtler (Benke, 80.), Erdei (Simon M., 60.), Kovács B. (Végős, 80.), Horváth A., Gyurján – Szalay Sz. (Zádori, 66.), Kalmár F. (Galacs, 60.). Megbízott vezetőedző: Virágh Ferenc

Gólszerzők: Germán Tamás (54.), ill. Kalmár Ferenc (41.)

Íme a két edző akkori "ég és föld" nyilatkozata:

Vukmir Dragan: – Nehéz bármit mondani... Tudtuk, hogy az ellenfél kontrázik, néhányszor mégis belehibáztunk. A második félidőben jókor egyenlítettünk, de nem tudtuk a helyzeteinket kihasználni, sőt, még a 11-est is kihagytuk... Szomorú vagyok....

Virágh Ferenc:  – Gratulálok a csapatnak, nagyon nagy erőt mutattunk, hogy felálltunk a  vereségekből! Megmutattuk, hogy több van bennünk, összekaptuk a srácokat. Az volt a célunk, hogy felkészüljünk erre a meccsre, ezt megtettük. Bravúrnak tartom a pontszerzést!

Ezt követően pedig - 2022 februárjában - jött egy újabb kiadós szegedi siker, melyről akkoriban így írtunk:

http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1873

Egyébként a Higyisán Zsolt, Ultra-vezér által nemrég részletesen is említett "kapicsos játékos-politikára" abszolút jellemző, hogy a 2022-es tiszakécskei gólszerzőink közül (Horváth Krisztofer, Csoboth Kevin, Kovács Martin...) már senki sincs a Szegedben...

(Így aztán lehet "13. év óta tervszerűen" NB I-es csapatot építeni..., A szerk.)

Végezetül a legutóbbi  2-2-es meccsük tudósítása:

Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából !
Készült: 2024.03.27.

1940/1941-ben tehát az eddigi legnagyobb bajnoki sikert, az NB I-es bronzérmet jegyezhettük föl!             Summázva: az az évad volt az immár 125 éves (!) múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb NB I-es helyezése, hiszen a bajnokrekorder Fradi és az 1885-ben alapított Újpest után 3. lett Szeged proficsapata a legjobbak között!

Akkoriban ez volt legtöbbször a paprikamezesek összeállítása: Tóth György – Szabó, Raffai – Ladányi, Baróti, Bertók – Bognár, Kisutzky, Kalmár György, Mester, Nagy Antal.

Játszott még a “bronzos” csapatban Polyák, Marosi, Lukács, Harangozó, Török és a Fradi által ugyancsak "elszipkázott" Lakat Károly, a későbbi olimpiai bajnok mesteredző is!

A szegedi oroszlánbarlangban, az újszegedi SZAK-pályán szinte mindenki elvérzett, így a bajnok Ferencváros is, miután Kalmár György, Nagy Antal és Mester góljaival 3:2-re elvertük a világhírű, vb-ezüstérmesekkel (Lázár Gyula, Sárosi György, Polgár Gyula) kiálló zöldeket!

Íme az NB I-es tabella akkori  élcsoportja:

1. Ferencváros 45,

2. Újpest 34,

3. SZEGED AK 32 ponttal.

Az 1941/1942-es, a sorrendben 15. első osztályú szegedi idény is fantasztikus Tisza-parti eredményeket hozott: a bajnok Ferencvárost 5:0-ra (!!!) vertük Kalmár György mesternégyesével ill. Báló góljaival, íme a korabeli újságcikkek a "TempóFradi!" kiváló honlapjáról:

A Fradit 5:0-ra legyőző Szeged csapata. Állnak, balról: Gyuris, Kalmár, Harangozó, Toldi, Kis-Kalkusz, Báló, Tóth György kapus. Guggolnak: Bognár, Baróti, Lakat és Szabó.

Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából! Különös teikintettel a szegedma.hu sportszerkesztői figyelmébe...
Készült: 2024.03.26.

Az 1898-1899-es idénytől e sorok írója által nagy gonddal végigkísért, immár a 125. évében járó szegedi labdarúgás 35. szezonja, az 1932/1933-as – élvonalbeli újoncként – egy előkelő nyolcadik helyezést hozott a Bástyából átszervezett Szeged FC-nek.

Sőt, a SZAK és a Bástya FC kiváló nagyválogatottjait (Solti I. Mihály, Wéber Lajos, Tóth Jenő, Beneda István, Korányi I. Lajos, Emődi Rezső) követően 1932 őszén Korányi II. Mátyás, a csapat jobbszélsője kétszer is magára ölthette a nemzeti válogatott meggypiros mezét Ausztria, majd Németország ellen!

Akkoriban a magyar futball még a legjobbak közé tartozott, így szinte sorjáztak a külföldi meghívások legjobbjaink előtt. S mivel profi-klubjainknak a létfenntartásukhoz rengeteg portyára, ezáltal nemzetközi összecsapásra volt szüksége, a Szeged FC is több tucatnyi meccset játszhatott évente rangos külföldi csapatok ellen, de helyszűke miatt ezúttal csak néhányat emelnék ki közülük…

1933 tavaszán például Temesvárott értek el 2:2-es döntetlent Románia nagyválogatottja ellen, sőt, a diadalmas román portyát veretlenül(!!) 4 győzelemmel ill. 3 döntetlennel zárták Markovics Szilárd, a legendás hírű klubelnök paprikamezes játékosai (2. és a 3. fotónk éppen ezt illusztrálja) !

1933 nyarán pedig a válogatott szegedi jobbszélső, Korányi II. Mátyás mesterhármasával(!!) az akkori francia bajnokcsapatot, a mai PSG legendás elődjét, a Racing Club Paris együttesét is "agyonverték"1:2-es félidő után 5:2-re !! Érdekesség, hogy a franciák két gólját a 25-szörös válogatott csatáruk, Emilie Veinante szerezte...

Abban a szezonban az egyre erősebb Szeged FC már az előkelő 5. helyet szerezte meg három pesti topklub és a Debreceni Bocskai mögött  az élvonalbeli pontvadászaton! Az idény során a leggyakoribb összeállításunk ez volt:

Pálinkás – Sirály, Raffai – Gyarmati, Somogyi, Bertók – Korányi II, Grósz, Kalmár György, Havas, Harmath.

Nem túlzás, de minden csapatrészben válogatott illetve nemzetközileg jegyzett, elismert szegedi labdarúgóink voltak, ami a mai fiatalabb generációknak szinte "kínaiul hangzik"…

S ennek az 1934/1935-ös élvonalbeli idényben már meg is lett a kézzel fogható eredménye! Az addigi bajnoki rekordot jelentő “csúcsteljesítményt” regisztrálhattuk (a három nagy pesti klub, az Újpest- Fradi – MTK mögötti 4. helyet) és a legelső nemzetközi kupameccseket 1935 nyarán!

A bronzérmes, de akkoriban már világhírű Hungáriától (MTK) mindössze két ponttal lemaradt Szeged a Közép-Európa Kupában való indulásra szerzett jogot és a sokszoros csehszlovák bajnok, sőt, az 1934-es világbajnoki ezüstérmesekkel (!) is teletűzdelt Slavia Prága ellen sem vallottunk szégyent! A világhírű kapus, Frantisek Planicska együttese csak jobb gólaránnyal masírozott tovább a következő fordulóba… Ráadásul Prágában a Szeged nyert 1:0-ra!

Ezt követően az 1935/1936-os idény előtt alakult meg a Nemzeti Bajnokság, az NB rendszere és abban a szezonban 7. volt a Szeged öt pesti egyesület és a Debreceni Bocskai mögött!

S éppen akkor kerültek legelőször török csapattal szembe a Tisza-parti labdarúgók, amikor az 1905-ben alapított Galatasaray Istanbul látogatott el Szegedre. A nemzetközi premiert a Szeged FC nyerte meg gólokban gazdag mérkőzésen, 3:0-ás félidő után 4:3 arányban a piros-sárga csíkos mezben felálló, későbbi sokszoros török bajnokcsapat , sőt, 2000-ben már UEFA Kupagyőztes alakulat ellen!

S szinte futószalagon jöttek az újabb szegedi futballsikerek…

Abból az idényből egyébként nem a Galatasaray elleni hazai mérkőzést, sokkal inkább egy, a mai fülnek szinte hihetetlenül hangzó fantasztikus nemzetközi megmérettetést, nevezetesen a Real Madrid – Szeged összecsapást emelném ki a korábban kiadott köteteimből:

“Egy spanyol túrán már 1936. január 1-jén pályára léptek a szegediek az akkori spanyol bajnokság 2. helyezettje, az FC Madrid – a mai Real Madrid – ellen!! (Akkor egyébként az Atletico Bilbao volt a bajnok, míg az FC Barcelona csak 5., a Valencia 8., a Sevilla 10., míg az Atletico Madrid csupán 11. volt..., A szerk.)

Visszatérve a Real Madrid-Szeged FC összecsapásra...

– Legszebb emlékeim közé tartozik az a mérkőzés… Bár 4-1-re kikaptunk, azért rúgtam egy gyönyörű gólt a világ akkori legjobb kapusának, Ricardo Zamorának, majd szünet után durván felvágtak a tizenhatoson belül. Válogatott jobbszélsőnk, Korányi II. Mátyás állt a 11-esnek, behunytuk a szemünket, nem mertünk odanézni… Ő meg szinte kirúgta a kornerzászlót, úgy meg volt ijedve a tüntető drukkerek tombolása miatt…”

Az 1936/1937-es idény kezdete előtt újabb “pénzszerző”, ezúttal skandináv túrát bonyolítottak le a szegediek és egyetlen hónap leforgása alatt 24 (!!) alkalommal léptek pályára különböző finn, svéd, észt, lett és litván csapatok ellen. A sikeres északi portya (21 győzelem, egy döntetlen, két vereség, 108-21-es gólkülönbséggel!) alaposan kizsigerelte a játékosokat, ami visszahatott a hazai eredményekre…

A sorrendben 40. idényünkben, az 1937/1938-asban ismét csak az NB I-es középmezőnyben végzett a Szeged FC, seregnyi nemzetközi meccsel a lábában, de azért a bajnok Ferencvárost megint jól elvertük az Üllői úton (következő fotónk is ezt bizonyítja)…

Éppen ezért – a változatosság kedvéért – abból a szezonból egy hazai vérbeli rangadót emelünk ki és ezzel együtt egy vidám anekdotát az örök bohém válogatott balszélsőtől, az immár legendás hírű Nagy Antaltól. Aki a Tiszavirág vendéglőben személyesen mesélte e sorok írójának az alábbi sztorit nem sokkal a halála előtt…

Az őszi idényben lejátszott Szeged-Újpest (2:2) rangadó ezzel együtt örökre emlékezetes maradt... Az újszegedi SZAK-pályán, zsúfolt lelátók előtt az Újpest vezetett 2:1-re, és biztos győztesnek látszott. Ám ekkor Nagy Antalék Korányi II. Mátyás tizenegyesével 2:2-re egalizálták az eredményt! (Csakúgy, mint egy évvel korábban a Real Madrid ellen, Nagy Antalt vágták föl a 16-oson belül, ám hazai környezetben Korányi II. már nem hibázott...)  A mindig humoros és jókedvű Nagy Antal így emlékezett vissza az egyenlítő gólra:

“Amikor visszafelé futok, hallom ám, hogy erőteljesen ordít valaki: – Antiii…. egyenlíts !!! Mindjárt felismertem a hangját, így kiszólok neki: – Hisz most egyenlítettünk !!! Mire ő: – Nem ezt, hanem a lakbért!!!! A házigazdám volt…”

Az 1938/1939-es évadban újabb előrelépés történt: ezúttal már az 5. helyre tornázta fel magát a Szeged FC (lásd akkori csapatfotónkat)! Annak dacára, hogy a Ferencváros - a 40-szeres válogatott és vb-ezüstérmes Korányi I. Lajos elszipkázása után... - ismét elvitte az SzFC két akkori erősségét: a válogatott kapust, Pálinkás Józsefet és a nagyszerű hátvédet, Szoyka Kornélt. Mindeközben már bontogatta szárnyait a Szeged óriási kapustehetsége, a későbbi sokszoros válogatott Tóth György is…

A háborús években már egyre kevesebbet portyázhattak a magyar profiklubok… Ennek pedig az volt az eredménye, hogy 1939/1940-ben csúcsbeállítással – 1935 után – ismét az értékesnek mondható 4. helyen végzett a Szeged FC az NB I-ben!

Első ízben lett szegedi játékos az élvonalbeli góllövőlista bronzcipőse, a válogatott balszélső, Nagy Antal ugyanis 18 góljával a 3. helyet szerezte meg! Sőt, Tóth György kapus és Baróti Lajos egyszerre képviselte Szegedet abban a fantasztikus magyar nemzeti tizenegyben, amely 1939. szeptember 24-én 5:1 (!) arányban kiütötte a félelmetes Németországot!

Az élvonalbeli bajnokság élmezőnye pedig így festett:

1. Ferencváros 39, 2. Hungária (ma: MTK) 39, 3. Újpest 38 és 4. Szeged FC 35 ponttal (újabb kiváló archív fotónkon)!

S egy évvel később, 1940/1941-ben az eddigi legnagyobb bajnoki sikert jegyezhettük föl az NB I-ben!!!

Az az évad volt az immár 125 éves (!) múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb helyezése, ám ez már a jubileumi cikksorozatunk következő, 5. részéhez tartozik - a bajnok és kuparekorder Ferencváros 5:0 (!!) arányú kiütésével együtt...

Vitos György (Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából! Különös tekintettel a szegedma.hu sportszerkesztői figyelmébe...
Készült: 2024.03.21.