Merkantil Bank NB II 2025/26
időpont:2025. 11. 09. vasárnap, 17:00
csapatok:Bp. Honvéd
Szeged
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Budapest Honvéd FC | 15 |
| 02. | Vasas FC | 15 |
| 03. | Aqvital FC Csákvár | 14 |
| 04. | Mezőkövesd Zsóry FC | 13 |
| 05. | Kecskeméti TE | 12 |
| 06. | Karcagi SC | 12 |
| 07. | Szeged | 11 |
| 08. | Szentlőrinc | 9 |
| 09. | Soroksár SC | 9 |
| 10. | Videoton FC Fehérvár | 8 |
| 11. | Békéscsaba 1912 Előre | 8 |
| 12. | Tiszakécskei LC | 8 |
| 13. | FC Ajka | 7 |
| 14. | Budafoki MTE | 5 |
| 15. | HR-Rent Kozármisleny | 5 |
| 16. | BVSC-Zugló | 4 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 15. bajnoki idényében (2025 - 26)?!
125 éves a szegedi futball ! ( 4. rész )
2024.03.21.Amint azt a jubileumi 125 szegedi futballévünket taglaló cikksorozatom előző részénél, az 1926-os élvonalbeli premiernél is említettem, 1932-től számítva Markovics Szilárd vezetésével (címlapfotónkon!) megszakítás nélkül éppen tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív proficsapata labdarúgásunk legelső vonalában. Mai szemmel nézve szinte hihetetlen, de seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és Párizstól Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, nagyszerű diadallal “fűszerezve”…

Az 1898-1899-es idénytől e sorok írója által nagy gonddal végigkísért, immár a 125. évében járó szegedi labdarúgás 35. szezonja, az 1932/1933-as – élvonalbeli újoncként – egy előkelő nyolcadik helyezést hozott a Bástyából átszervezett Szeged FC-nek.
Sőt, a SZAK és a Bástya FC kiváló nagyválogatottjait (Solti I. Mihály, Wéber Lajos, Tóth Jenő, Beneda István, Korányi I. Lajos, Emődi Rezső) követően 1932 őszén Korányi II. Mátyás, a csapat jobbszélsője kétszer is magára ölthette a nemzeti válogatott meggypiros mezét Ausztria, majd Németország ellen!
Akkoriban a magyar futball még a legjobbak közé tartozott, így szinte sorjáztak a külföldi meghívások legjobbjaink előtt. S mivel profi-klubjainknak a létfenntartásukhoz rengeteg portyára, ezáltal nemzetközi összecsapásra volt szüksége, a Szeged FC is több tucatnyi meccset játszhatott évente rangos külföldi csapatok ellen, de helyszűke miatt ezúttal csak néhányat emelnék ki közülük…
1933 tavaszán például Temesvárott értek el 2:2-es döntetlent Románia nagyválogatottja ellen, sőt, a diadalmas román portyát veretlenül(!!) 4 győzelemmel ill. 3 döntetlennel zárták Markovics Szilárd, a legendás hírű klubelnök paprikamezes játékosai (2. és a 3. fotónk éppen ezt illusztrálja) !


1933 nyarán pedig a válogatott szegedi jobbszélső, Korányi II. Mátyás mesterhármasával(!!) az akkori francia bajnokcsapatot, a mai PSG legendás elődjét, a Racing Club Paris együttesét is "agyonverték"1:2-es félidő után 5:2-re !! Érdekesség, hogy a franciák két gólját a 25-szörös válogatott csatáruk, Emilie Veinante szerezte...
Abban a szezonban az egyre erősebb Szeged FC már az előkelő 5. helyet szerezte meg három pesti topklub és a Debreceni Bocskai mögött az élvonalbeli pontvadászaton! Az idény során a leggyakoribb összeállításunk ez volt:
Pálinkás – Sirály, Raffai – Gyarmati, Somogyi, Bertók – Korányi II, Grósz, Kalmár György, Havas, Harmath.
Nem túlzás, de minden csapatrészben válogatott illetve nemzetközileg jegyzett, elismert szegedi labdarúgóink voltak, ami a mai fiatalabb generációknak szinte "kínaiul hangzik"…
S ennek az 1934/1935-ös élvonalbeli idényben már meg is lett a kézzel fogható eredménye! Az addigi bajnoki rekordot jelentő “csúcsteljesítményt” regisztrálhattuk (a három nagy pesti klub, az Újpest- Fradi – MTK mögötti 4. helyet) és a legelső nemzetközi kupameccseket 1935 nyarán!
A bronzérmes, de akkoriban már világhírű Hungáriától (MTK) mindössze két ponttal lemaradt Szeged a Közép-Európa Kupában való indulásra szerzett jogot és a sokszoros csehszlovák bajnok, sőt, az 1934-es világbajnoki ezüstérmesekkel (!) is teletűzdelt Slavia Prága ellen sem vallottunk szégyent! A világhírű kapus, Frantisek Planicska együttese csak jobb gólaránnyal masírozott tovább a következő fordulóba… Ráadásul Prágában a Szeged nyert 1:0-ra!

Így pl. az AC Milan, a Lazio és a Napoli épp lecsúsztak erről, a Szeged FC viszont nem...A mai, "kapicsokon felnőtt" fiatalabb generációknak ez tényleg a "Fakenews-kategória"...)

Ezt követően az 1935/1936-os idény előtt alakult meg a Nemzeti Bajnokság, az NB rendszere és abban a szezonban 7. volt a Szeged öt pesti egyesület és a Debreceni Bocskai mögött!
S éppen akkor kerültek legelőször török csapattal szembe a Tisza-parti labdarúgók, amikor az 1905-ben alapított Galatasaray Istanbul látogatott el Szegedre. A nemzetközi premiert a Szeged FC nyerte meg gólokban gazdag mérkőzésen, 3:0-ás félidő után 4:3 arányban a piros-sárga csíkos mezben felálló, későbbi sokszoros török bajnokcsapat , sőt, 2000-ben már UEFA Kupagyőztes alakulat ellen!
S szinte futószalagon jöttek az újabb szegedi futballsikerek…
Abból az idényből egyébként nem a Galatasaray elleni hazai mérkőzést, sokkal inkább egy, a mai fülnek szinte hihetetlenül hangzó fantasztikus nemzetközi megmérettetést, nevezetesen a Real Madrid – Szeged összecsapást emelném ki a korábban kiadott köteteimből:
“Egy spanyol túrán már 1936. január 1-jén pályára léptek a szegediek az akkori spanyol bajnokság 2. helyezettje, az FC Madrid – a mai Real Madrid – ellen!! (Akkor egyébként az Atletico Bilbao volt a bajnok, míg az FC Barcelona csak 5., a Valencia 8., a Sevilla 10., míg az Atletico Madrid csupán 11. volt..., A szerk.)
Visszatérve a Real Madrid-Szeged FC összecsapásra...

– Legszebb emlékeim közé tartozik az a mérkőzés… Bár 4-1-re kikaptunk, azért rúgtam egy gyönyörű gólt a világ akkori legjobb kapusának, Ricardo Zamorának, majd szünet után durván felvágtak a tizenhatoson belül. Válogatott jobbszélsőnk, Korányi II. Mátyás állt a 11-esnek, behunytuk a szemünket, nem mertünk odanézni… Ő meg szinte kirúgta a kornerzászlót, úgy meg volt ijedve a tüntető drukkerek tombolása miatt…”

Az 1936/1937-es idény kezdete előtt újabb “pénzszerző”, ezúttal skandináv túrát bonyolítottak le a szegediek és egyetlen hónap leforgása alatt 24 (!!) alkalommal léptek pályára különböző finn, svéd, észt, lett és litván csapatok ellen. A sikeres északi portya (21 győzelem, egy döntetlen, két vereség, 108-21-es gólkülönbséggel!) alaposan kizsigerelte a játékosokat, ami visszahatott a hazai eredményekre…

A sorrendben 40. idényünkben, az 1937/1938-asban ismét csak az NB I-es középmezőnyben végzett a Szeged FC, seregnyi nemzetközi meccsel a lábában, de azért a bajnok Ferencvárost megint jól elvertük az Üllői úton (következő fotónk is ezt bizonyítja)…
Éppen ezért – a változatosság kedvéért – abból a szezonból egy hazai vérbeli rangadót emelünk ki és ezzel együtt egy vidám anekdotát az örök bohém válogatott balszélsőtől, az immár legendás hírű Nagy Antaltól. Aki a Tiszavirág vendéglőben személyesen mesélte e sorok írójának az alábbi sztorit nem sokkal a halála előtt…
Az őszi idényben lejátszott Szeged-Újpest (2:2) rangadó ezzel együtt örökre emlékezetes maradt... Az újszegedi SZAK-pályán, zsúfolt lelátók előtt az Újpest vezetett 2:1-re, és biztos győztesnek látszott. Ám ekkor Nagy Antalék Korányi II. Mátyás tizenegyesével 2:2-re egalizálták az eredményt! (Csakúgy, mint egy évvel korábban a Real Madrid ellen, Nagy Antalt vágták föl a 16-oson belül, ám hazai környezetben Korányi II. már nem hibázott...) A mindig humoros és jókedvű Nagy Antal így emlékezett vissza az egyenlítő gólra:
“Amikor visszafelé futok, hallom ám, hogy erőteljesen ordít valaki: – Antiii…. egyenlíts !!! Mindjárt felismertem a hangját, így kiszólok neki: – Hisz most egyenlítettünk !!! Mire ő: – Nem ezt, hanem a lakbért!!!! A házigazdám volt…”

Az 1938/1939-es évadban újabb előrelépés történt: ezúttal már az 5. helyre tornázta fel magát a Szeged FC (lásd akkori csapatfotónkat)! Annak dacára, hogy a Ferencváros - a 40-szeres válogatott és vb-ezüstérmes Korányi I. Lajos elszipkázása után... - ismét elvitte az SzFC két akkori erősségét: a válogatott kapust, Pálinkás Józsefet és a nagyszerű hátvédet, Szoyka Kornélt. Mindeközben már bontogatta szárnyait a Szeged óriási kapustehetsége, a későbbi sokszoros válogatott Tóth György is…

A háborús években már egyre kevesebbet portyázhattak a magyar profiklubok… Ennek pedig az volt az eredménye, hogy 1939/1940-ben csúcsbeállítással – 1935 után – ismét az értékesnek mondható 4. helyen végzett a Szeged FC az NB I-ben!
Első ízben lett szegedi játékos az élvonalbeli góllövőlista bronzcipőse, a válogatott balszélső, Nagy Antal ugyanis 18 góljával a 3. helyet szerezte meg! Sőt, Tóth György kapus és Baróti Lajos egyszerre képviselte Szegedet abban a fantasztikus magyar nemzeti tizenegyben, amely 1939. szeptember 24-én 5:1 (!) arányban kiütötte a félelmetes Németországot!
Az élvonalbeli bajnokság élmezőnye pedig így festett:
1. Ferencváros 39, 2. Hungária (ma: MTK) 39, 3. Újpest 38 és 4. Szeged FC 35 ponttal (újabb kiváló archív fotónkon)!

S egy évvel később, 1940/1941-ben az eddigi legnagyobb bajnoki sikert jegyezhettük föl az NB I-ben!!!
Az az évad volt az immár 125 éves (!) múltra visszatekintő szegedi labdarúgás máig is legjobb helyezése, ám ez már a jubileumi cikksorozatunk következő, 5. részéhez tartozik - a bajnok és kuparekorder Ferencváros 5:0 (!!) arányú kiütésével együtt...
Vitos György (Folytatjuk!)
Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából! Különös tekintettel a szegedma.hu sportszerkesztői figyelmébe...
Készült: 2024.03.21.


