Ami viszont példa nélküli a dicstelennek mondható "kapicsos érában": a Kozármisleny az egyetlen olyan klub, amely még nyeretlen volt bajnoki meccseken a Szeged-Csanád Grosics Akadémia ellen!

Egészen a tavaly tavaszi találkozásukig, 2023 áprilisáig...

Akkor viszont ezt írhattuk a kozármislenyi összecsapásukról:

" Vasárnap estére eldőlt: a "kapicsos korszak" egyetlen nyeretlen ellenfele, a kiesés ellen harcoló Kozármisleny is meg tudta verni a szegedi kék-feketéket! Már az első félidőben eldöntötték a meccset a hazaiak, 2-0 után pedig többször is a kapufát tesztelték. Majd a II. félidőben már 3-1-re vezettek, mire az egyik reményteljes szegedi fiatal, Rácz Balázs nem sokkal a lefújás előtt szépített..."

2022-2023. évi NB II, 31. forduló:

KOZÁRMISLENY–SZEGED-CSGA  3–2 (2–0)

Kozármisleny, 400 néző... Vezette: Gaál Ákos (Máyer Gábor, Ország Péter)

Gólszerzők: Daru (14.), Tölgyesi (26.), Vogyicska (71.) ill. Tóth (52.), Rácz (86.)

Egyébként az idei NB II-es évadra erősen megtáltosodott Baranya vármegyeiek ellen korábban az alábbi eredményeket érték el a Tisza-partiak:

Ezt a két fenti meccset még az NB II-ben játszották, aztán Kapicsék 2018-ban már másodszor zuhantak ki az NB III-ba...Khmmm...                                                                                                                         

2013-ban volt az első "ővön aluli ütésük" ezügyben, így ott is -- a szegediek szemszögéből nézve szégyenteljes harmadosztályban is -- megmérkőzhettek, melyeket 3-0-ra és 1-0-ra nyertek meg a kék-feketék.

Utána újra csak az NB II következett, de a 2011 óta tett "kapicsos ígéretek ellenére továbbra is fényévekre az NB I-től"... Először a 2022-23. évi NB II-ben találkozhattak újra és a szegedi 1-0-ás hazai győzelmet hozó mérkőzésük után jött a fentebb már részletezett 2023 tavaszi 3-2-es kozármislenyi siker... Majd tavaly ősszel - már az idei NB II-ben - ugyancsak nyeretlenül távozhattak Bíró Bencéék (az ő góljával egyenlítettünk...) Kozármislenyből...

Az eddigi másod ill. harmadosztályú összesítésben tehát 7 meccsükből a két harmadosztályú győzelemmel együtt négyet nyertek a szegediek -  két pontosztozkodás ill. egy mislenyi győzelem mellett.

A szegedi kék-feketéknek most vasárnap is - esélyeshez méltó módon - kellene kétvállra fektetniük a kozármislenyieket!

Ellenkező esetben még a dobogó legalsó fokáról is lassacskán lemondhatnak, nemcsak az NB 1-ről, melynek szüntelen "beígérésével" Adem Kapicsék immár 13. (!!) gyötrelmes esztendeje "szívatják" - több milliós havi fizetésekért cserébe - a Tisza-parti drukkereket...

Vitos György

Forrás: Fotók: szeged-grosics.hu
Készült: 2024.03.07.

Emlékezzünk hát a 13 szegedi klubalapítóra név szerint is: Szegheletty János, Paral Pál, Babos Elek, Braun János, Szabó Károly, Szende Izsó, Tarján Oszkár, Szende Mihály, Nagy Pál, Sándor Nándor, Földes Izsó, Beer István és Ötvös Vilmos.

Többszöri megbeszélés után 1899. május 22-én jelentették be az első szegedi futballcsapat megalakulását, így az idők végezetéig  e jeles napot tekintjük a patinás múltú szegedi labdarúgás születésnapjának...

Sporttörténeti kuriózum, de nemcsak Szeged legrégebbi futballklubja, a Szegedi AK (anno Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven) alakult meg 125 évvel ezelőtt, az 1899-es esztendőben, hanem pl.  - a teljesség igénye nélkül - a Barcelona, az AC Milan, a Cardiff City, az Eintracht Frankfurt, a Werder Bremen, a Marseille, a Lyon, a bécsi Rapid vagy éppen a legnépszerűbb hazai kedvenc, a Ferencváros is...

A Tisza-parti egyesület első konzervatív vezetése a labdarúgást még nem versenysportnak tekintette, így az 1899/1900-as idény legfontosabb eseménye egy rendkívüli közgyűlés volt, ahol új elnökséget választottak. Elnök Cserkovics Agenor főmérnök, alelnök Bástyai Holtzer Tivadar (fenti címlap-fotónkon), míg a főtitkár az egyik alapító, Szende Izsó lett.

Az új vezetés célul tűzte szegedi részvétellel a szervezett vidék bajnokság mielőbbi beindítását. Akkor persze, nem sejtették, hogy jó pár évet várni kell még erre...

​

De nem úgy az első hivatalos futball-mérkőzésre Szegeden!!!

1902. június 27-én, 1500 néző előtt:

SZAK I. - SZAK II.  1 : 0

A legendás összeállítások: 
SZAK I: Tölcséri - Horváth, Szende - Pittoni, Sándor, Bobcsek B. - Berke, Bőze, Bobcsek F., Till, Weil.

SZAK II: Pongrácz - Naschitz, Reiner - Péter, Kabos, Bitó - Vály, Bauer, Szlávik, Molnár, Vinczer.

S ha már Bástyai Holtzer Tivadarról szó esett...

Az immár 125 éves szegedi futball legelső kiváló támogatója már az 1900-as évek elejétől nagy álmokat szövögetett! Külföldi útja során megszemlélt több híres labdarúgó pályát és elhatározta, szeretett városában, Szegeden is épít egy modern stadiont...

Erről egyébként e sorok írója az alábbiakat nyilatkozta 2011. július 6-án a Délmagyarországnak "A szegedi labdarúgás legnagyobb mecénása" című visszapillantásában:

- Bástyai Holczer Tivadar 1905-ben a klub megalakuló futball-szakosztályának élére állt Horváth Pállal együtt, és újabb lépcsőfokként azon kezdtek el dolgozni, hogy a SZAK az országos bajnokságban is helyet kapjon – a szövetség, az akkori főváros-centrikus MLSZ makacssága miatt ez sokáig nem sikerült...

Bástyai Holtzer munkássága 1912-ben érte el első csúcspontját: saját pénzéből felépíttette az újszegedi SZAK-pályát (más néven Bástya-pályát), amely akkor az ország legmodernebb stadionjának számított! Bizony, fantasztikus létesítmény épült fel pontosan 107(!) évvel ezelőtt. A teljesen új, modernül berendezett pályán az első meccset a SZAK és a Szegedi Testgyakorlók Köre vívta, azon a találkozón 2:0-ra a SZAK diadalmaskodott.

Bástyai Holtzer Tivadarral kapcsolatban egyébként Kremser Péter is megszólalt, aki az alábbi megdöbbentő tényeket hozta nyilvánosságra: – Későbbi távozásának az első osztályból történő 1931-es kiesés mellett más oka is akadt... Zsidó származása miatt kénytelen volt lemondani, ugyanis nem látták szívesen a csapat mellett. Távozását az akkori tudósítások szerint a klub választmányának tagjai egytől egyig megkönnyezték... Számításaim szerint összesen mintegy egymillió koronát és pengőt költött a szegedi labdarúgásra – mai értékre átszámolva tessék ezt az összeget ezerrel beszorozni! – írta e-mailjéban 2011 nyarán Kremser Péter.

Ami ugye, egy milliárd körüli összeg... S nem állami pénzekből, a magyar adófizetőktől, hanem saját zsebből...

Ám a legendás SZAK-stadion 1912-es felépítését megelőzően végre beindulhatott az 1908/1909-es idénytől az akkortájt még az MLSZ által közvetlenül szervezett vidéki bajnokságok rendszere! Vagyis jöhettek a legelső tétmérkőzések a Tisza-parti város rendkívül patinás futball-történetében!

A szegediek beneveztek a Vidék Bajnokság Déli csoportjába, ahol a 16 pontos Szabadkai Bácska mögött, 12 ponttal másodikok lettek!

A sikerben nagyrészt vállalt a MAFC-tól leigazolt ötszörös válogatott Niessner Aladár, akit a szegedi labdarúgás első országosan is elismert kiváló alakjának tekinthetünk.

Íme az akkori "SZAK-úttörők":

Aztán futószalagon jöttek az újabb vidékbajnoki érmek és trófeák!

1909/1910-ben már hat kerületben rendeztek Vidék Bajnokságot és a csoportgyőztesek játszottak a bajnoki címért, melynek győztese a Győri ETO lett. Az országos bajnoki döntő viszont elmaradt, mivel a győriek nem álltak ki a Ferencváros ellenében a fővárosban tervezett finálét lejátszani...

A piros-fekete színekben szereplő SZAK labdarúgói pedig a Déli kerület bronzérmét szerezték meg az azóta már Romániához tartozó Aradi AC ill. szerb illetőségű Bácska Szabadkai AC mögött!

Igaz, akkoriban még pont egy évtizeddel a számunkra rettenetes emlékű, franciák által "elbaltázott Trianon előtt voltunk"...

1910/1911: kisebb visszaesés (az Aradi AC, a Temesvári AC és a Bácska Szabadka mögött csupán 4. helyezés), ám 1911/1912-ben duplán is beérett az első szegedi fociévtized gyümölcse!

Egyrészt ugye, már fentebb olvashattuk: Bástyai Holtzer Tivadar, a SZAK elnöke Újszegeden az ország egyik legmodernebb stadionját építtette fel, sőt, a beruházás összköltségét egy személyben az Elnök Úr fedezte!

A fedett lelátós stadionban pedig sorra aratták szebbnél szebb győzelmeiket a SZAK-labdarúgók és végeredményben a Bácska Szabadka mögött ezüstérmes helyen végeztek!

Megelőzvén nyolc csapatot a Déli Kerületben!! Olyan klubokat is, mint a Temesvári AC, a Szabadkai SE, az Aradi AC, a Temesvári Kinizsi vagy éppen az Újvidéki AC!

A sorrendben 15. idényünk, az 1912/1913-as évad több okból is nevezetesnek számított! Egyrészt 1912. október 13-án alakult meg a DLASZ (Délkerületi Labdarúgó Alszövetség), a későbbi CSLSZ ill. a mai MLSZ Csongrád Megyei Igazgatóság hivatalos jogelőd szervezete!

Ennek megfelelően 2012 őszén Kiss-Rigó László Püspök úr illetve...

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/11298

...az akkor még a 125 éves szegedi egységesített futball-múltunkat a KITE-Szegeddel maximálisan támogató Nógrádi Tibor megyei futballigazgató szervezésében, a Püspöki Palotában nagyszabású centenáriumi ünnepséget tarthattunk...Íme néhány fotó:

Mindemellett két meghatározó mérkőzése is volt annak az 1912-1913-as idénynek...

Egyrészt ekkor játszotta a legelső nemzetközi mérkőzését a szegedi együttes, mégpedig egy komoly játékerőt képviselő osztrák csapattal, a bécsi Simmeringer SC ellen, s a két kiváló gárda 3:3-as döntetlenre mérkőzött.

Másrészt 1913. június 29-én köszöntött be a nagy nap a szegedi labdarúgás életében, amikor az addigra már Európa-hírű és 1903-1913 között nyolcszor is bajnoki címet szerző Ferencváros látogatott Szegedre egy óriási érdeklődéssel várt barátságos mérkőzés erejéig...

Erről egyébként a "Tempó Fradi!" klubtörténeti portálon is kellő tisztelettel beszámoltunk, a korábbi szegedi futballkönyveim részletes összeállításaival együtt:

http://www.tempofradi.hu/1913-vi-29-szegedi-ak-ftc-05-edzomerkozes

Csak kuriózumként, a mérkőzés másnapján a helyi lap így áradozott a zöld-fehérekről:

"Nem halmozzuk rakásra az üres hangzatos szavakat, hanem egyszerűen igaz, hála telt szívvel megköszönjük az FTC csapatának, hogy az ideális futball játék fogalmával megismertetett bennünket (SZAK- FTC 0:5 )...Megadatott hát nekünk is, hogy Szegeden szemtől-szemben láthassuk a sokszoros bajnokcsapatot..., mégis úgy érezzük, ahogy ez a rövid másfél óra lezajlott, nem röppent el felettünk, hanem megmaradt nekünk belőle egy feledhetetlen emlék meg egy büszke ragyogó zöld-fehér zászló és ígérjük, hogy mind a kettőt hűséggel és szeretettel meg fogjuk őrizni."

Ezután már nehezebb idők jöttek, hisz nemsokára kitört az első világháború, majd hat évvel később Trianonban, Emmanuel Macron "jeles francia elődei" több évtizedre is tönkre tették Magyarország jövőjét...

Vitos György

(Folytatjuk)

Forrás: Fotók:Somogyi Könyvtár, Wikipédia, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2024.03.05.

Forrás: Fotó: szeged-grosics.hu
Készült: 2024.03.03.