2023-24. évi NB II, 27. forduló:

Bp. HONVÉD–SZEGED-CSGA 0–1 (0–1)
Budapest, Bozsik Aréna, 2700 néző. Vezette: Molnár Attila (Ország Péter, Dobos Dávid)

HONVÉD: Dúzs – Kovács N., Pekár I., Szabó A., Benczenleitner – Keresztes N., Nyitrai (Bobál G., 60.), Lőrinczy (Bocskay, 60.) –  Benkő (Eördögh, a szünetben), Holman (Adorján, 60.), Kundrák (Kulbacsuk, 82.). Vezetőedző: Csertői Aurél

SZEGED: Molnár-Farkas – Könczey (Kővári, 80.), Szilágyi Z., Horváth M., Gera N. – Haris (Bíró B., 69.), Márkvárt – Zuigeber (Gajdos, 80.), Magyar Zs., Nagy R. (Papp Á., 53.) – Borvető (Klausz, 69.). Vezetőedző: Alekszandar Sztevanovics

Gólszerző: Zuigeber Ákos (21.)

Ami a biztos kiesőnek tűnő Tiszakécske ellen egy hete hiányzott, az most a régi nagy ellenfél, a Budapest Honvéd ellen teljességgel megvolt: taktikai fegyelem, kellő alázat és eredményesség, egy kis szerencsével fűszerezve... Ámbár csöppet sem túlzás azt állítani: ezúttal "minden idők leggyöngébb Honvédja" volt Gajdosék ellenfele.

A lényeg persze, a 3 bajnoki pont és szurkolhatunk a következő 7 fordulóban azért, hogy a közvetlen "feljutó-riválisok" minél több pontot, pontokat veszítsenek. Ja, és a Szegednek már nem nagyon lehet...

Vitos György (Folytatjuk!)

Forrás: Fotó: szeged-grosics.hu
Készült: 2024.04.07.

A 2011-es kezdeteknél Adem Kapicsék még abszolút nem tagadták meg az 1899-től eredeztetett szegedi futball-múltunkat...

Perdöntő példa erre a hivatalos honlap akkori beharangozó írása 2013 tavaszán:

https://www.szeged-grosicsakademia.hu/hir/124/102-szer-a-honved-ellen

Ergo abban a kezdeti időszakban egyértelműen elismerték: a többek közt Nógrádi Tibor, megyei fociigazgató által létrehozott KITE-Szeged jogutódjaként...

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/11298

..."Szeged 2011" néven kezdik meg a 2011-2012. évi NB II-es szereplésüket !

Szerintük csupán 2011-től létezik szegedi foci...

Holott a "hivatalos honlapon" tíz éve a KITE-Szegedből létrehozott Szeged 2011-nél még lelkesen ápolták a szegedi futball-tradíciókat, velünk együtt !!

Manapság pedig?? Khmmm...

Ez lett a "kapicsos divat" legújabb - szánalomra méltó... - fejezete:

https://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=2057

SAJNOS, EZÉRT SEM MENNEK KI - A SZEGED VÁROSÁHOZ MÉLTATLAN - NÉHÁNY EZRES LÉTSZÁMNÁL TÖBBEN A SZENT GELLÉRT FÓRUMBA (bezzeg egy BARÓTI LAJOS-stadionba !), még akkor sem, ha ingyenjegyekkel csábítgatják őket...

No, de térjünk vissza az igazi futballhoz, a korábbi Bp. Honvéd elleni - túlnyomórészt NB 1-es - bajnoki összecsapások fantasztikus történetéhez !!

Kétségtelen tény, óriási hagyománya van

a Szeged – Bp. Honvéd bajnoki párharcnak...

Igaz, a Tisza-partiak a "kapicsos korszakig" rendre a Bp. Honvéd első csapatával játszottak (96-szor az NB I-ben, míg csupán kétszer a másodosztályban), de mivel a 2011 - 2013 közt ugyancsak NB II-ben szerepelt Bp. Honvéd II. is a kispestiek állományába tartozik, így az akkori négy másodosztályú meccsüket is hivatalos bajnokiként kellett beszámítani...

Az első osztályban az 1926-os premiert követően (Kispest FC – Szegedi Bástya 4-2) a legutóbbi élvonalbeli találkozót is már 25 (!!) esztendeje játszották, és 1999 őszén az éppen csődöt jelentő Szeged LC-nek az az 1-1-es, Bp. Honvéd elleni döntetlen volt a legutolsó élvonalbeli mérkőzése. Azóta is - immár negyedszázada - várják a szegedi drukkerek az NB I-et...

Ami a Kispesti AC, majd a Bp. Honvéd elleni összecsapásaikat illeti: óriási a fővárosiak fölénye.

A Szeged mindenkori első számú csapata eddig - a tavalyi 1-0-ával együtt - 21 alkalommal tudta legyőzni a kispestieket, míg ugyancsak 21 pontosztozkodás mellett a Bp. Honvéd és elődei már 61-szer nyertek! Az összesített gólkülönbség 269 - 121 a kispestiek javára.

Íme néhány emlékezetes és kettős Tisza-parti siker a fővárosi piros-feketék ellen:

4-3 és 2-1 (1927-28-as idényben, Szegedi Bástya FC néven)

3-0 és 2-1 (1928-29-es idényben, ugyancsak Bástya FC néven)

2-0 és 2-0 (1938-39-es idényben, Szeged FC néven)

1-0 és 1-0 (1959-60-as idényben, SZEAC néven)

2-1 (ráadásul idegenben, az 1961-62-es idényben, ugyancsak SZEAC néven)

Mint látható, nem kevesebb, mint 63 (!!) esztendeje, 1961 novemberében jegyezhettük föl a mai napig is utolsó szegedi győzelmet Kispesten, amikor a Mészáros - Kürtösi, Portörő, Sándor - Dezsőfi, Zallár - Nemes, Hajós, Nyári, Polyvás D., Boros összeállítású SZEAC az azóta elhunyt Boros László ill. a nemrég ugyancsak eltávozott Nemes István góljaival már a félidőben 2-0-ra vezetett és szünet után a Bozsik Józseffel, Komora Imrével, Kotász Antallal és a korábbi szegedi nagyválogatott Gilicz Istvánnal fölálló Bp. Honvéd Katona Sándor révén csak szépíteni tudott!

Íme a legendás SZEAC aranycsapata, amely hosszú éveken át rendszeresen 18-20.000, sőt, 25-30.000 (!!) fanatikus drukker előtt játszhatta élvonalbeli találkozóit Szegeden, az azóta már "eltékozolt örök fociszentélyünkben", a legendás Felső Tisza-parti stadionban:

Állnak balról: Gyarmati-Gyurcsó János vezetőedző, Portörő Gábor, Nemes István, Benák András, Zallár Andor, Szabó Miklós, Kertes Mihály szakosztályvezető. Guggolnak balról: Vass István, Baráth János, Hajós Imre, Mészáros Károly(kapus), Reményik László és Boros László.

Akkor még csak kevesen hitték, hogy a szegediek a következő 63 év (!!) alatt egyszer sem tudnak nyerni bajnokit a Honvéd pályáján...

A legemlékezetesebb csatájukat viszont a Vasutas-stadionban játszották több, mint 10.000 fanatikus Tisza-parti drukker előtt - 1984 tavaszán!

Az akkori Kaszás Gábor vezette SZEOL AK ugyanis 4-3-ra megverte - ráadásul Kun Lajos mesterhármasával - a nyolc válogatott játékossal fölálló Bp. Honvéd többszörös bajnokcsapatát!

Íme a korábbi szegedi focilegendáink:

Micsoda nevek és mekkora egyéniségek!

Akik rendszeresen látogathatták a SZEOL AK fantasztikus hangulatú NB 1-es meccseit, egyszerűen nem tudják elfogadni a "Kapics-Família" 2011 - 2024 közti szégyenteljes vegetálását az NB 2 ill. NB 3 között...

Sporttörténeti érdekesség az is, hogy a kispestiek az 1916-os élvonalbeli bemutatkozásuktól számítva csupán kétszer estek ki az NB I-ből (2003-ban, majd éppen most, 2023-ban...), így legutóbb az FC Szeged néven szereplő Csongrád vármegyeiek a másodosztályban (a 2003-04. évi NB I/B-ben) találkoztak a Bp. Honvéd első számú együttesével. Szegedi szemszögből 1-3 és 0-5 volt az eredmény…

Majd a KITE-Szegedből ténylegesen megalakított "Szeged 2011" nevű legénység következett a sorban, de a 2011-12. ill. 2012-13. évi NB II-es pontvadászatokon már a Honvéd második együttesével mérkőztek (3-0, 1-2), majd 2012 őszén Lisztes (2) és Jovánczai találataival idehaza megint elkapták a "kis Honvédot" (3-2), de a 2013 tavaszi kispesti visszavágón 2-1-es vereség és NB 3-ba történő kiesés lett a "kapicsos sztori első bekezdése"...

(Sajnos, volt már azóta "újabb szánalmas bukfenc" is, 2018-2019-ben, megint csak az NB 3-ban...)

Így tíz év után 2023 őszén már a 103. bajnoki meccsüket játszották a Szent Gellért Fórumban – ezúttal a Bp. Honvéd első számú csapata ellen -, de még mindig az NB II-ben...

Ami viszont dicséretes: Bíró Bence utolsó percekben lőtt tizenegyesével nyert végre a Szeged:

https://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=2101

Mivel a remény hal meg utoljára, talán még bízhatunk abban, hogy  a - most vasárnapi 104.-et követő - 105. (esetleg csak a 107-ik ?...) majdani összecsapásukra már újra az NB I-ben kerülhet sor a két patinás múltú város első számú futballcsapatai között…

Vitos György

Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából! Különös teikintettel a szegedma.hu sportszerkesztői figyelmébe...
Készült: 2024.04.04.

Képzeletbeli “futball-időutazásunk” során a 125 éves  szegedi futball 1926-os élvonalbeli premierjét, majd az 1932-1943 közti újabb sikerkorszakát követően ezúttal már a negyvenes évek közepe ill. vége felé járunk...

Amint azt az előző részben is említettem, 1943 nyarán másodszor esett ki az NB I-ből Szeged reprezentatív labdarúgó-csapata, de azonnal vissza is küzdötték magukat az élvonalba, sőt… Három évvel később már újra az NB I negyedik (!) helyezettjei voltak a Tisza-partiak!

Címlapfotónkon jól látható az a kiváló erőkből álló szegedi gárda Bálótól Vörös Mihályig és Gyuristól Nagy Antalig.                                                                                                                                                                                            Második archív fotónkon pedig épp a válogatott balszélső, Nagy Antal (aki korábban még a Real Madrid világhírű kapusának, Ricardo Zamorának is "beköszönt" szegedi színekben...) szerzi - stílszerűen bal lábbal... - a győztes gólt a lengyelek egyik élcsapata, a Polonia elleni nemzetközi meccsükön !

Az 1898-1899-es idénytől általunk nagy gonddal végigkísért, immár a 125. évében járó szegedi labdarúgás 46. szezonja, az 1943/1944-es rövid "őrségváltást" hozott a helyi futballban: a lelkes kis vasutascsapat, az SZVSE az NB I-ben indulhatott, de - csakúgy, mint 1941-42-ben - rögvest ki is esett.

A "nagy" Szeged, a SZAK viszont az NB II Déli csoportját nyerte meg fölényesen (28 bajnoki meccsén 137 találatot szerezve!!) és a másodosztályú gólkirályi címet a SZAK kitűnő balszélsője, Nagy Antal nyerte, így újra csak az NB I-re készülhettek a szegediek a háborús években!


Sajnos, itt épp a "háborús éveken" volt a hangsúly, hisz 1944 őszén elindult ugyan a Szeged 17. élvonalbeli idénye, de a kegyetlen világháborús események, nevezetesen a szovjet és román "felszabadító csapatok" már 4, azaz négy forduló után romba döntötték az NB I-es bajnokságot, sőt, az egész országot is...                                                                                                                               A II. világégés befejezése előtti legutolsó NB I-es meccset Szegeden játszották a hazaiak épp a Ferencvárossal, ahol a legendás "házi gólkirály", Nagy Antal szerezte meg a vezetést, majd a Fradi gólrekordere, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmes dr. Sárosi György egyenlített (1-1)! A Szeged az NB I félbeszakításakor egyébként a tabella 8. helyén vesztegelt...

NEGYEDSZER IS 4. HELY AZ NB I-BEN !


S az 1899 óta létező szegedi futball 48. idénye ismét "bombasikert" hozott 1945/1946-ban!


Ennek megértéséhez azonban tudni kell, hogy a II. világháború után az MLSZ két 14-es létszámú NB I-es csoportban szervezte újjá a bajnokságot, a korábbi években elért eredmények alapján. S bizony, - az ugyancsak 14 fős Nyugati mellett - a Keleti csoportban a SZAK a későbbi bajnok Újpest és a Bp. Vasas mögött az értékesnek mondható  3. helyet szerezte meg!

A már akkoriban is fölöttébb népszerű Vasutas Stadionban például a Szeged 5:0-ra (!!) valósággal "lelépte" az angyalföldieket, a gólokat Kolozsi Kálmán (3), Szőcs Ferenc ill. Vörös Mihály szerezték! A legnagyobb vidéki rivális Debreceni VSC együttesét pedig oda-vissza egyaránt 4:1-re megverték...


S a "hab a tortára" 1946. június 23-án jött Szegeden, 5000 helyi drukker óriási örömére, amikor a Szeged a néhány évvel korábbi 5:0-ás diadala után ezúttal 6:3-ra "verte agyon" a Ferencvárost, a gólokat Nagy Antal (3), Hernádi (2), valamint Vörös Mihály ill. a Fradi részéről Mike (2) és Gyetvai szerezték!

Egyébként a csoportok első öt helyezettje jutott a 10-es "nagydöntőbe", ahol a Szeged - 1935, 1940 ill. 1942 után negyedszer! - a szenzációsnak mondható NB I-es 4. helyen végzett!


A SZAK abban a "hosszú bajnokságban" 36 meccset játszott a legjobbak között, 21-szer nyertek és 98 (!!) gólt rúgtak a Tisza-partiak, ami azóta is az egyik legjobb NB I-es eredményünk!


Érdekességként említhető, hogy az 1945-46-os bajnoki szezon gólkirálya a pestszentlőrinci Deák Ferenc volt 66 (!!) góllal (ez azóta is rekord a magyar ill. az európai futballban!), őt a két újpesti világklasszis, Zsengellér Gyula (51) és Szusza Ferenc (46) követte, míg a góllövőlista 5. helyén holtversenyben Vörös Mihály (Szeged), valamint a kispesti vagány, Puskás Ferenc végzett 35-35 találattal! Később az olasz Bari Serie A-s élvonalbeli együttesében is eredményesen szereplő Vörös ezzel beállította Kalmár György 1941-42-ben elért 35 gólos szegedi NB I-es idénycsúcsát, de amíg ez négy évvel korábban a gólkirályságot jelentette Kalmár számára, addig Vörös "csak" ötödik lehetett ugyanezzel a teljesítménnyel, igaz, óriási világklasszisok között...

Egyébként a legendás szegedi gólgyáros, Vörös Mihály is jól látható a címlapfotónkon Kertes Mihály intéző mellett balról !

ÚJABB ÉLVONALBELI SIKEREK...

Ezt követően már - 1946/1947-től - stabil középcsapattá vált a SZAK az NB I-ben, de a 16-os mezőnyben azért kissé meglepő volt, hogy az első 7 helyet kizárólag budapestiek foglalták el és a 9. helyezett Szegedet mindössze a Debreceni VSC előzte meg a vidéki csapatok közül! Bárcsak ma is elmondhatnánk ugyanezt az NB I-ben...                                                                                                                                                                      Azért a pestiek hiába szedtek már akkoriban is össze minden tehetséges vidéki srácot, a szegedi futball jubileumi 50. idényében, 1947/1948-ban is alaposan megszórták ill. "megfricskázták" a fővárosiakat...

Az akkori NB I sorsolása már az első fordulóban a Fradi oroszlánbarlangjába szólította Nagy Antalékat, akik 20 000 pesti fanatikus előtt 3:0-ra kiütötték a zöld sasokat! Góljainkat Ladányi László (2) ill. Vörös Mihály szerezték és egy különleges sztori foglalta a meccset "díszkeretbe"...

A Fradi előtte egy hónapig Mexikóban és az Egyesült Államokban sikert sikerre halmozott, ezután jött nekik a Szeged, s akkor született az elkeseredett, ám rendkívül találékony Fradi szurkolók rigmusa:

"TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ!!!"!

TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ! – A fáradt Ferencváros ellen biztosan győzött a Szeged, volt hát mire fogni az újabb "Fradi-égést" a Tisza-partiakkal szemben...

A SZAK végül is a 20. NB I-es idényében a 12. helyen végzett a 17-es mezőnyben, mert fájdalom, de nemcsak a Fradival kellett játszania...

Gyakran a derék "sporik" ugyancsak  kőkeményen segítették a szegediek nevesebb ellenfeleit... Eklatáns példa erre a következő, az 1948/1949-es I. osztályú idény is... A SZAK 21. élvonalbeli szezonja sajnos, - a kártyával ellentétben - nem bizonyult nyerőnek... Fellángolások persze, akadtak, s ha a szegediek jobbak is voltak több meccsen az ellenfelüknél, akkor bizony, a játékvezetők "tettek" arról, hogy ne szerezzenek bajnoki pontot...

Kiváló példa erre 1948. november 28-a, amikor a világklasszis Bozsik József és Puskás Ferenc csapata, a Kispest látogatott el a Tisza-parti városba. S a pesti Molnár István bíró több, mint egy perccel a befejezés előtt (...) pontosan akkor fújta le a játékot, amikor a szegediek szögletéből beívelt labda éppen a Kispest hálójába tartott... Khmmm... Még Puskás Öcsiék sem lehettek büszkék arra a 2:1-es sikerükre... A Szeged pedig meg sem állt a 14., kieső helyig...

Így aztán az 1949-50. évi NB I megintcsak a szegediek nélkül indult, s a bajnoki címet első ízben a Bp. Honvéd szerezte meg, ugyanakkor az NB II 4 csoportjának bajnokságait a Diósgyőri VTK, a Tatabánya, a Bp. Bőripari DSE ("ezredik" fővárosi csapatként...) és a Tisza-partiak nagy örömére a SZAK-ból a vörösök nyomására "átalakított" Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (micsoda kommunista névförmedvény...) szerezte meg!


Olyan csapatokat vertek a mieink laposra, mint a Békéscsaba és a Szolnoki MÁV, az 1920-as évektől örökös riválisunknak számító csabaiaknak például két meccsükön 11-et rámoltak be a szegedi fiúk, ezáltal ismét az NB I-re készülhettek...


1950 őszén az oroszok utasítására át kellett térnünk a naptári éves bajnoki rendszerre, így akkor csak félidényes bajnokságot rendeztek... A még mindig SzSzMTE néven futó gárda derekasan helytállt az 1950 őszi egyfordulós bajnokságban, ahol a "pesti nagyok" (Bp. Honvéd, MTK, Újpest, Csepel, Vasas, FTC) mellett csupán a Dorog, a Salgótarján, a Diósgyőr, a Győr és a Szombathely előzte meg őket. Az újoncként kiharcolt 12. helyezés, no meg a másik szegedi klub, a Szegedi Honvéd feljutása pedig azt jelentette, hogy 1941-42 után másodszor - és eddig utoljára a 125 éves futballhistóriánkban - Szegedet két csapat képviselhette az NB I-ben!!


Ez persze, még tovább fokozta a helyi klubok örökös széthúzását, s ennek a levét isszuk sajnos, a mai napig is...


Bizony, 1951-ben - immár 73 esztendeje! - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből ismételten "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot!

Az az év mai szemmel nézve különleges találkozást jelentett, mivel a későbbi legendás SZEOL AK (nem tévesztendő össze a Tisza Volánból "halkósan átalakított" mai szeolosokkal..., A szerk.), majd Szeged SC és FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul rögtön egy NB I-es bajnoki szezonban!


De ez már megintcsak egy újabb érdekes, mellesleg fölöttébb tanulságos szegedi futball-fejezethez tartozik....

Vitos György (Folytatjuk)

Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából! Különös teikintettel a szegedma.hu sportszerkesztői figyelmébe...
Készült: 2024.04.02.