Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

A cikksorozatom első részében taglalt "Fradi-várós" idilli állapotnak az 1914-ben kitört I. világégés vetett véget...

Sokunkat megdöbbentő tény, hogy már a kezdeti háborús évek során a kor kiemelkedő szegedi futballcsapata, a SZAK valamennyi játékosa elesett a fronton, vagy hadifogságba került...

Így a nulláról kellett mindent újra elkezdeni, de az immár 120 éves szegedi futballban többször bebizonyosodott: a napfény városának focitartalékai is - kimeríthetetlenek!

A fenti tragikus események szomorú következményeként 1914-től 1916-ig félbeszakadt a bajnokságok addigi rendszere, de...

A Szeged vidéki alosztály előző évi mezőnye - erősen foghíjas és tartalékos csapatokkal ugyan, ám - teljes egészében rajthoz állt, további 3 újonccal bővült, s itt jön a lényeg!

Megszakadt a Bácska Szabadkai AC több éves sikersorozata, a bajnoki cím végre először - 1913/14-ben! - a Szegedi AK-nak jutott!! A kerületi döntőt viszont akkor még a temesváriak nyerték 1:0-ra...

Aztán így sorjáztak a szegedi futball-idények a legelső országos bajnokságig- "távírati stílusban":

17. Idény: 1914/1915 Csak edzőmérkőzéseken vehettek rész a szegedi labdarúgók, sem Pesten, sem vidéken nem rendeztek tornákat...

18. Idény: 1915/1916 Három vidéki kerületben kiírták a Vidéki Hadi Bajnokságot, a SZAK a Déli-csoportba kerül, ahol az Európa-hírű Temesvári Kinizsi lett a bajnok.

19. Idény: 1916/1917 Újra csak Hadi Bajnokság, az előzőnél is mérsékeltebb szegedi szerepléssel...

20. Idény: 1917/1918 Ismételten a Hadi Bajnokság Déli-csoportjában a szegediek, és újra a Temesvári Kinizsi a csoport győztese (2. SZAK, 3. Aradi MTE)...

21. Idény: 1918/1919 Az erősödő háborús események miatt ismét szünetelt a bajnokság, pedig Szegeden ekkor már formálódik az a csapat, amelyik a város labdarúgásának legelső aranykorszakát jegyzi majd az elkövetkező években...

22. Idény: 1919/1920 Az új csoportosítású Déli Kerületben szerepeltek a szegediek, és ez az év meghozta a SZAK 1914 utáni második kiugró sikerét is, hiszen óriási fölénnyel megnyerték a bajnokságot!

Íme sporttörténeti kuriózumként az 1919/1920-as Délkerületi Bajnokság(DLASZ) végeredménye:
1. Szegedi AK 34 pont
2. Szegedi Testgyakorlók Köre 26 pont
3. Újszegedi TC 22 pont
4. Szegedi Kereskedelmi AC 22 pont
5. Szentesi TE 21 pont
6. Alsóvárosi Nyomdászok 19 pont
7. Szegedi SC 15 pont
8. Szegedi Munkások FC 13 pont
9. Szegedi VSE 6  és 10. Szegedi MTE 0 ponttal.

23. Idény: 1920/1921-ben a legelső Országos Vidék Bajnoki címét szerezte meg a SZAK! A "szokásos" Délkerületi bajnokság megnyerése után a többi kiváló kerületi aranyérmessel mérte össze erejét a piros-fekete gárda:

Szegedi AK - Szombathelyi AK 1:0 (elődöntő)

Szegedi AK - Miskolci VSC 3:0 (döntő)!

24. Idény: 1921/1922 Immár a második Vidék Bajnoki címét gyűjti be a SZAK! A Délkerületi bajnokság megnyerése után pedig megvédi országos vidékbajnoki címét is:

Szegedi AK - Pécsi SC 1:0 (negyeddöntő)

Szegedi AK - Pestlőrinci AC 5:1 (elődöntő)

Szegedi AK - Diósgyőri VTK 5:2 (döntő)!

25. Idény: 1922/1923 A zsinórban 3. DLASZ-bajnoki cím mellett ez az idény már a nemzetközi mérkőzések időszaka:
1922. május 14-én Krakkóban a Lengyelország elleni mérkőzésen először szerepelt a magyar válogatottban vidéki játékos, mégpedig Solti I. Mihály, a SZAK balszélsője, (címlapfotónkon az ülő sorban jobbról!)aki a 3:0-ás győzelemből két góllal vette ki részét! Majd 1922 nyarán utazott első ízben külföldi portyára a SZAK: a veretlen csehszlovák túra mérlege öt győzelem, két döntetlen - 23:5-ös gólkülönbséggel!

1923 elején pedig fantasztikus olasz túra következett:

A Laziora épülő Róma válogatottja ellen (5:2, majd 0:5), Taranto (3:1), Nápoly válogatottja (2:5), Bari (2:0), és Ancona (4:0)... Különösen az akkoriban is bajnokaspiráns Lazio-játékosokból álló rómaiak 5:2 arányú kiütése érdemel említést!

26. Idény: 1923/1924 A DLASZ-bajnokság szegedi alosztályát - óriási meglepetésre - az éppen száz éve, 1919-ben alakult SZVSE nyerte a SZAK előtt, így a vasutasok játszhattak a Déli Kerületi bajnoki címért, ám ezt a Csabai AK nyerte 2:0-ra, így ők nyertek jogot a vidéki bajnokok közötti indulásra. 

27. Idény: 1924/1925 Az első országos bajnokság, ahol a központi(budapesti) pontvadászat első két helyezettje (FTC, MTK) a vidéki bajnokcsapatokkal is megküzdött az országos bajnoki címért. Így sportszakmailag leszögezhetjük: ebben az évben adták ki először labdarúgásunkban az Országos Bajnoki címet.

Az immár 5-szörös DLASZ-győztes SZAK a negyeddöntőig jutott ahol: Szombathelyi AK - Szegedi AK 4:0...

Sőt, amolyan ráadásként a SZAK – számos nemzetközi, pl. a rómaiak elleni 5:2-es sikere mellett – 1925 nyarán megnyerte a Corinthian-serleget is (fotónkon)!

Ez a vándordíj akkoriban a Magyar Kupa mellett a másik legrangosabb trófeának számított, s addig kizárólag budapestiek (FTC, BTC, Bp.Vasas) tudták csupán elhódítani!

Az 1925-ös debreceni fináléban:

SZAK- Debreceni Vasutas SC 2:0!!!

A következő, 1925/1926-os évadban a szegedi piros-feketék ismét megnyerték a Déli kerületi bajnokságot (1914-1926 között hatodszor!), majd a kieséses rendszerben:

Szegedi AK – Szombathelyi AK 2:1 (a negyeddöntőben sikerült a visszavágás az előző évi 0:4-ért), ezt követte két nap múlva a Ferencváros – Szegedi AK 3:0-ás elődöntő, így Szeged első számú együttese csak a Miskoci VSC-t a fináléban 4:0-ra “elgázoló” későbbi győztestől szenvedett vereséget az Üllői úton…

Az már a kiírás furcsaságai közé tartozott, hogy miért a Fradi “oroszlánbarlangjában” lehetett csak megmérkőzniük a feltörekvő vidéki csapatoknak a zöldekkel?!…

(Jóllehet, erre manapság is akad számos hasonló példa, miután a 2015-16-os idénytől kezdve a Magyar Kupa döntőit ugyancsak rendre a Ferencváros vadonatúj stadionjában játsszák… A szerk.)

De végre elérkezhettünk a jeles dátumhoz, 1926 nyarához, amikor Szeged és Szombathely mindenkori elit együttese – legelső vidékiként – bemutatkozhattak a magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában!

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.03.12.

Szekszárdi UFC - Szeged-Grosics Akadémia 1-1 (0-0)
Szekszárd, 100 néző. Vezette: Maml Zoltán (Nagy Márk, Rózsa Dávid).

Szekszárd: Lékai - Füredi, Turi (Tóth T., 50'), Tóth D. (Dombi G., 56'), Arena, Rácz F. (Márton E., 73'), Kvanduk, Dudás, Hegedűs, Lékó, Budai. Vezetőedző: Kvanduk János.

Szeged-GA: Szántai - Tóth G., Pászka (Bata, 67'), Zvara (Erdei, 62'), Máté, Moga, Cigan, Oláh, Zabari, Achim, Andorka (Hegedűs M., 72'). Vezetőedző: Joao Janeiro.

Gólszerzők: Oláh G. (70' - öngól) ill. Máté (79')

Mivel mindhárom "dobogós helyen" lévő csapat döntetlenre végzett, így megmaradt a szentlőrinciek egypontos előnye, de itt és most nem is ez a lényeg!

Inkább az, hogy a Szeged-Grosics Akadémia messze a legtehetősebb klub az NB III mindhárom csoportjának 48(!!) klubja közül, ám ez abszolút nem tükröződik vissza a bajnoki táblázaton.

Ráadásul sajnálatos tény, de a - a nyolc éve oly sokszor hangoztatott klubfilozófiával ellentétben - egyetlen szegedi identitású játékos sem szerepelhetett a tavaszi első két (NB III-as) mérkőzésen...

Vitos György

Forrás: FOTÓ: https://szufc.hu/a-kihagyott-tizenegyes-megbosszulta-magat/
Készült: 2019.03.10.

Emlékezzünk hát a 13 szegedi klubalapítóra név szerint is: Szegheletty János, Paral Pál, Babos Elek, Braun János, Szabó Károly, Szende Izsó, Tarján Oszkár, Szende Mihály, Nagy Pál, Sándor Nándor, Földes Izsó, Beer István és Ötvös Vilmos.

Többszöri megbeszélés után 1899. május 22-én jelentették be az első szegedi futballcsapat megalakulását, így az idők végezetéig  e jeles napot tekintjük a patinás múltú szegedi labdarúgás születésnapjának...

Sporttörténeti kuriózum, de nemcsak Szeged legrégebbi futballklubja, a Szegedi AK (anno Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven) alakult meg 120 évvel ezelőtt, az 1899-es esztendőben, hanem pl.  - a teljesség igénye nélkül - a Barcelona, az AC Milan, a Cardiff City, az Eintracht Frankfurt, a Werder Bremen, a Marseille, a Lyon, a bécsi Rapid vagy éppen a legnépszerűbb hazai kedvenc, a Ferencváros is...

Az egyesület első konzervatív vezetése a labdarúgást még nem versenysportnak tekintette, így az 1899/1900-as idény legfontosabb eseménye egy rendkívüli közgyűlés volt, ahol új elnökséget választottak. Elnök Cserkovics Agenor főmérnök, alelnök Bástyai Holtzer Tivadar (fotónkon), míg a főtitkár az egyik alapító, Szende Izsó lett. Az új vezetés célul tűzte szegedi részvétellel a szervezett vidék bajnokság beindítását. Akkor persze, nem sejtették, hogy jó pár évet várni kell még erre...

​

De nem úgy az első hivatalos futball-mérkőzésre Szegeden!!!
1902. június 27-én, 1500 néző előtt:

SZAK I. - SZAK II. 1 : 0
A legendás összeállítások: 
SZAK I: Tölcséri - Horváth, Szende - Pittoni, Sándor, Bobcsek B. - Berke, Bőze, Bobcsek F., Till, Weil.

SZAK II: Pongrácz - Naschitz, Reiner - Péter, Kabos, Bitó - Vály, Bauer, Szlávik, Molnár, Vinczer.

S ha már Bástyai Holtzer Tivadarról szó esett... A szegedi futball legelső kiváló támogatója már az 1900-as évek elejétől nagy álmokat szövögetett! Külföldi útja során megszemlélt több híres labdarúgó pályát és elhatározta, szeretett városában, Szegeden is épít egy modern stadiont...

Erről egyébként e sorok írója az alábbiakat nyilatkozta 2011. július 6-án a Délmagyarországnak "A szegedi labdarúgás legnagyobb mecénása" című visszapillantásában:

- Bástyai Holczer Tivadar 1905-ben a klub megalakuló futball-szakosztályának élére állt Horváth Pállal együtt, és újabb lépcsőfokként azon kezdtek el dolgozni, hogy a SZAK az országos bajnokságban is helyet kapjon – a szövetség makacssága miatt ez sokáig nem sikerült. Bástyai Holtzer munkássága 1912-ben érte el első csúcspontját: saját pénzéből felépíttette az újszegedi SZAK-pályát (más néven Bástya-pályát), amely akkor az ország legmodernebb stadionjának számított! Bizony, fantasztikus létesítmény épült fel pontosan 107(!) évvel ezelőtt. A teljesen új, modernül berendezett pályán az első meccset a SZAK és a Szegedi Testgyakorlók Köre vívta, azon a találkozón 2:0-ra a SZAK diadalmaskodott.

Bástyai Holtzer Tivadarral kapcsolatban egyébként Kremser Péter is megszólalt, aki az alábbi megdöbbentő tényeket hozta nyilvánosságra: – Későbbi távozásának az első osztályból történő kiesés mellett más oka is akadt. Zsidó származása miatt kénytelen volt lemondani, ugyanis nem látták szívesen a csapat mellett. Távozását az akkori tudósítások szerint a klub választmányának tagjai egytől egyig megkönnyezték... Számításaim szerint összesen mintegy egymillió koronát és pengőt költött a szegedi labdarúgásra – mai értékre átszámolva tessék ezt az összeget ezerrel beszorozni! – írta e-mailjéban 2011 nyarán Kremser Péter.

Ami ugye, egy milliárd körüli összeg...

​

Az akkoriban még "szuper-modern" újszegedi SZAK-pálya alaposan  megelőzte a korát...

Ám a legendás SZAK-stadion felépítését megelőzően végre beindulhatott az 1908/1909-es idénytől az akkortájt még az MLSZ által közvetlenül szervezett vidéki bajnokságok rendszere! Vagyis jöhettek a legelső tétmérkőzések a Tisza-parti város futball-történetében!

A szegediek beneveztek a Vidék Bajnokság Déli csoportjába, ahol a 16 pontos Szabadkai Bácska mögött, 12 ponttal másodikok lettek! A sikerben nagyrészt vállalt a MAFC-tól leigazolt ötszörös válogatott Niessner Aladár, akit a szegedi labdarúgás első országosan is elismert kiváló alakjának tekinthetünk. Íme az akkori "SZAK-úttörők":

​

Aztán futószalagon jöttek az újabb vidékbajnoki érmek! 1909/1910-ben már hat kerületben rendeztek Vidék Bajnokságot és a csoportgyőztesek játszottak a bajnoki címért, melynek győztese a Győri ETO lett. Az országos bajnoki döntő viszont elmaradt, mivel a győriek nem álltak ki a Ferencváros ellenében... A SZAK labdarúgói pedig a Déli kerület bronzérmét szerezték meg az azóta már Romániához tartozó Aradi AC ill. szerb illetőségű Bácska Szabadkai AC mögött!

Igaz, akkoriban még pont egy évtizeddel a számunkra rettenetes emlékű Trianon előtt voltunk...

1910/1911: kisebb visszaesés (az Aradi AC, a Temesvári AC és a Bácska Szabadka mögött csupán 4. helyezés), ám 1911/1912-ben duplán is beérett az első szegedi fociévtized gyümölcse! Egyrészt ugye, már fentebb olvashattuk: Bástyai Holtzer Tivadar, a SZAK elnöke Újszegeden az ország egyik legmodernebb stadionját építtette fel, sőt, a beruházás összköltségét egy személyben az Elnök Úr fedezte!

A fedett lelátós stadionban pedig sorra aratták szebbnél szebb győzelmeiket a SZAK-labdarúgók és végeredményben a Bácska Szabadka mögött ezüstérmes helyen végeztek! Megelőzvén nyolc csapatot a Déli Kerületben!! Olyan klubokat is, mint a Temesvári AC, a Szabadkai SE, az Aradi AC, a Temesvári Kinizsi vagy éppen az Újvidéki AC!



A sorrendben 15. idényünk, az 1912/1913-as évad több okból is nevezetesnek számított! Egyrészt 1912. október 13-án alakult meg a DLASZ (Délkerületi Labdarúgó Alszövetség), a későbbi CSLSZ ill. a mai MLSZ Csongrád Megyei Igazgatóság hivatalos jogelőd szervezete!

(Ennek megfelelően 2012 őszén Kiss-Rigó László Püspök úr ill. Nógrádi Tibor megyei futballigazgató szervezésében a Püspöki Palotában nagyszabású centenáriumi ünnepséget tarthattunk, A szerk.)

Mindemellett két meghatározó mérkőzése is volt annak az idénynek.

Egyrészt ekkor játszotta a legelső nemzetközi mérkőzését a szegedi együttes, mégpedig egy komoly játékerőt képviselő osztrák csapattal, a bécsi Simmeringer SC ellen, s a két kiváló gárda 3:3-as döntetlenre mérkőzött.

Másrészt 1913. június 29-én köszöntött be a nagy nap a szegedi labdarúgás életében, amikor az addigra már Európa-hírű és 1903-1913 között nyolcszor is bajnoki címet szerző Ferencváros látogatott Szegedre egy óriási érdeklődéssel várt barátságos mérkőzés erejéig...

Korabeli plakát 1913-ból, a Fradi már az angolokkal is "partiban volt"...

Erről egyébként a "Tempó Fradi!" klubtörténeti portálon is részletesen beszámoltunk:

http://www.tempofradi.hu/1913-vi-29-szegedi-ak-ftc-05-edzomerkozes

Csak kuriózumként: a mérkőzés másnapján a helyi lap így áradozott a zöld-fehérekről:

"Nem halmozzuk rakásra az üres hangzatos szavakat, hanem egyszerűen igaz, hála telt szívvel megköszönjük az FTC csapatának, hogy az ideális futball játék fogalmával megismertetett bennünket( SZAK- FTC 0:5 )...Megadatott hát nekünk is, hogy Szegeden szemtől-szemben láthassuk a sokszoros bajnokcsapatot..., mégis úgy érezzük, ahogy ez a rövid másfél óra lezajlott, nem röppent el felettünk, hanem megmaradt nekünk belőle egy feledhetetlen emlék meg egy büszke ragyogó zöld-fehér zászló és ígérjük, hogy mind a kettőt hűséggel és szeretettel meg fogjuk őrizni."

Ezután már nehezebb idők jöttek, hisz nemsokára kitört az első világháború...

Vitos György

(Folytatjuk)

Forrás: Fotók:Somogyi Könyvtár, Wikipédia, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2019.03.06.