Merkantil Bank NB II 2025/26
időpont:2025. 11. 23. vasárnap, 15:00
csapatok:Szeged
Ajka
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Budapest Honvéd FC | 15 |
| 02. | Vasas FC | 15 |
| 03. | Aqvital FC Csákvár | 14 |
| 04. | Mezőkövesd Zsóry FC | 13 |
| 05. | Kecskeméti TE | 12 |
| 06. | Karcagi SC | 12 |
| 07. | Szeged | 11 |
| 08. | Szentlőrinc | 9 |
| 09. | Soroksár SC | 9 |
| 10. | Videoton FC Fehérvár | 8 |
| 11. | Békéscsaba 1912 Előre | 8 |
| 12. | Tiszakécskei LC | 8 |
| 13. | FC Ajka | 7 |
| 14. | Budafoki MTE | 5 |
| 15. | HR-Rent Kozármisleny | 5 |
| 16. | BVSC-Zugló | 4 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 15. bajnoki idényében (2025 - 26)?!
Harmincnegyedszer a Soroksár ellen!
2021.09.24.A budaörsi fölényes győzelem és az MK-továbbjutás után a hétvégén is fontos meccs vár a kék-feketékre: vasárnap 17 órától a Soroksár játszik a Szent Gellért Fórumban! Egykor a Szeged NB I-ben bronzérmes, majd 4. helyezett csapata (címlapfotónkon) 7:0-ás (!!) rekord-győzelmet is aratott a Soroksár első osztályú gárdája ellen...
Ez a kiváló Szeged verte az 1946-47. évi NB I 14. helyezettjét 7:0-ra!! Balról: Kakuszi Ferenc, Szőcs Lajos, Báló Ferenc, Galgóczi Károly, Hernádi János, Vörös Mihály, Kertes Mihály intéző, Nagy Antal, a válogatott balszélső! Guggolnak: Szabó Lajos (a szegedi klubhűség egyik etalonja!), Ludas Béla (kapus), Harangozó Sándor és Gyuris János.
Ami az egyetemes Szeged-Soroksár futballmúltat illeti, eddig éppen 20 alkalommal már az NB I-ben is megmérkőzhettek egymással a hajdani nagyszerű elődök!
A közös futballhistória az 1931-32. évi profiliga másodosztályában kezdődött, ahol éppen a Soroksár volt az aranyérmes a 2. helyezett Szeged előtt. Mivel a Szeged csak ezüstérmesként végzett, ezért osztályozóra kényszerült az akkori I. liga 11. helyezettjével, a Bp. Vasassal szemben...
Az a párharc azonban (a híres-hírhedt 1989-es párharccal ellentétben...) a Tisza-partiak győzelmével végződött ( Szeged-Vasas 3:0, 0:2), így 1932-től kezdve megszakítás nélkül 11 idényt(!!) töltöttek az NB I-ben, s ezalatt sokszor találkoztak a soroksáriakkal is.
Az összesítésben óriási a szegediek fölénye: 20 élvonalbeli meccsükön 12-szer nyertek, és 5 döntetlen mellett mindössze 3 soroksári siker született, a gólkülönbség 39-18 a szegediek javára!
Íme néhány élvonalbeli érdekesség...
A legnagyobb arányú szegedi diadal 1946. október 27-én, Szegeden, 3000 néző előtt:
SZAK - Er. Soroksár 7:0 !
Az eddigi egyetlen NB I-es soroksári siker Szegeden, 4000 néző előtt:
Szegedi Petőfi - VL Sortex 0:1...
(immár kereken 70 éve, 1951. május 6-án)...
Legutóbbi találkozásuk az NB I-ben, 1953. november 1-jén, 4000 néző előtt:
Szegedi Honvéd - VL Sortex 2:1.
A szegediek góljait a legendás hírű Cziráki József és Machos Ferenc szerezték - nem kevesebb, mint 68 évvel ezelőtt...
A Soroksár azóta sem játszhatott az élvonalban (az MTK-val 1975-ben fuzionáló soroksári VM Egyetértés más klubnak számított), míg a Szeged 1926-2000 között eddig immár 51 első osztályú idénynél tart!!
Húsz gyötrelmes év óta pedig semmi - "köszönhetően a halkópálgézás, majd ademkapicsos korszakoknak"...
Így aztán a Szeged 2011-érában is kizárólag NB II-es vagy NB III-as összecsapásaikról adhattunk hírt, sajnos...
S ezeken is teljesen kiegyenlített az összesített mérleg, a 2013-14. évi NB III-as találkozásaiktól számítva...
A harmadosztályban rögvest nagy pofonnal zárult az "első kapicsos míting": 2013 őszén 4-1-re nyertek a soroksáriak a "gyulai siralomházban"...
http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=710
A visszavágón viszont - 2014 tavaszán -Farkas Márk találata három pontot ért a Szegednek! Eddigi 13 alsóbb osztályú meccsükön három döntetlen mellett 5 szegedi ill. a 2020 őszi, játék nélküli 3-0-ával igazolt (covid miatt nem utazott a Szeged Pestre...) bajnokival együtt immár ugyancsak 5 soroksári sikert jegyezhettünk föl - a 2019. november 27-i vérszegény 0-0-ával megspékelve...
No, de 2019 ősze óta van már egy európai szintű stadionunk Szegeden!
S így remélhetőleg az 52. szegedi NB I-es rajtra sem kell már sokáig - újabb 22 évet... - várnunk, hiszen a Szeged-Csanád Grosics Akadémia vezetése a súlyos 15 milliárdért felépített európai színvonalú Szent Gellért Fórumot abszolút nem NB III-as vagy NB II-es összecsapásokra tervezte! Khmmm...
Ehhez már "csupán" a 2011 óta, lassan több, mint egy évtizede (!!) itt regnáló szlovén-bosnyák-muzulmán sportigazgatót, Adem Kapicsot ill. bőséges külhoni holdudvarát kellene szegedi kötődésű és sikeres szakemberekre cserélni, mert minden eltékozolt esztendő egy újabb szög az immár 123. évében járó szegedi futball koporsójába...
Vitos György
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.09.24.
SZEGED1899 BLOG-história (21. rész)
2021.09.23.Nagyon mélyek az immár 123. évében járó szegedi labdarúgás gyökerei! De...(figyelem, tisztelt Kiss-Rigó László Püspök Úr ill. Adem Kapicsékat alázattal, 0-tól 24-ig kiszolgáló Nógrádi Tibor, megyei fociigazgató!!)... mindez menthetetlenül elvész, ha nincs RESPEKT a nagyszerű elődök előtt és nem állítjuk követendő példaként a felnövekvő újabb generációk számára! http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1686
Legutóbbi blogjaimban az NB I 1932 - 1943 közötti legstabilabb (!!) vidéki csapatáról, a Szeged FC-ről, majd a Szeged AK-ról írtam különleges szemelvényeket, lélegzetelállítóan izgalmas összecsapásokkal "fűszerezve", melyeket részben anyai ági nagyapám, Dobsa Sándor fölöttébb értékes hagyatékában találtam meg. Ezúttal az NB II-ből fölényes biztonsággal visszajutó Szeged AK újabb sikersorozata következik...
A legutóbbi, éppen 120 részesre tervezett BLOG-sorozatom 20. fejezetének zárásakor az alábbiakat írtam:
"A Szeged -11 (!!) megszakítás nélküli idényt követően - búcsúzni kényszerült az élvonaltól, így a háború előtti utolsó befejezett NB I-es küzdelemsorozat (1943-1944) a patinás múltú SZAK nélkül kezdődött..."
Persze, nem sokáig maradtak távol a pár évvel előtte még NB I-ben is bronzérmes Tisza-partiak az első osztálytól!!
Akkoriban ez még nem volt "divat"! Ez főként a legutóbbi évtizedek "halkópálgézás", majd "ademkapicsos korszakában" lett szomorú tendencia...
A Szeged egyik '40-es évekbeli - kiváló erőkből álló - csapata! Balról: Kakuszi Ferenc, Szőcs Ferenc, Báló Ferenc, Galgóczi Károly, Hernádi, Vörös Mihály, Kertes Mihály intéző, Nagy Antal, a szegediek válogatott balszélsője! Guggolnak: Szabó Lajos (a szegedi klubhűség egyik etalonja!), Ludas Béla (kapus), Harangozó Sándor és Gyuris János.
Képzeletbeli “futball-időutazásunk” során az immár 123. évében járó szegedi futball 1926-os élvonalbeli premierjét, majd az 1932-1943 közti újabb sikerkorszakát követően ezúttal már a negyvenes évek közepén járunk...
Amint azt az előző blogban is említettem, 1943 nyarán másodszor esett ki az NB I-ből Szeged reprezentatív labdarúgó-csapata, de azonnal vissza is küzdötték magukat az élvonalba, sőt…
Három évvel később már újra az NB I harmadik-negyedik (!) helyezettjei voltak a Tisza-partiak!
Fenti archív fotónkon (amely a legújabb könyvem Szabó Lajos-fejezetében is benne van: http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729 ) jól látható az a kiváló erőkből álló szegedi gárda Báló Ferenctől Vörös Mihályig és Gyuris Jánostól Nagy Antalon át Szabó Lajosig - óriási emocionális kötődéssel fölvértezve!!
Második archív fotónkon épp a válogatott balszélső szerzi - stílszerűen bal lábbal... - a győztes gólt a lengyelek egyik élcsapata, az 1946-os bajnok(!!) Polonia Varsó elleni nemzetközi meccsen!
120 részes BLOG-sorozatom mostani 21. szemelvényében (ami ugye, a kártyában is nyerőszám...) ezúttal a szegediek legendás – 1943 - 1945 közötti – élvonalbeli szerepléséről írok, mintegy méltó folytatásaként a legutóbbi 20 számtalan szegedi sikerről szóló visszapillantásomnak...
Az 1898-1899-es idénytől - e sorok írója által - nagy gonddal végigkísért, immár a 123. évében járó szegedi labdarúgás 46. szezonja, az 1943/1944-es rövid "őrségváltást" hozott a helyi futballban...
A rendkívül lelkes vasutascsapat, a 2019-ben már a 100 éves fennállását is megünneplő Szegedi Vasutas SE története során másodszor indulhatott az NB I-ben (s bizony, napjainkig utoljára), de - csakúgy, mint 1941-42-ben - rögvest ki is esett.
Mindezek ellenére le a kalappal a patinás múltú Vasutasok előtt, akik már milliószor megmutatták: rájuk mindig számíthat(ott) Szeged város labdarúgása!! Legutóbb is ők hozták Szegedre - a "kapicsos klubbal" ellentétben... - a bajnok- ill. kuparekorder Ferencvárost vérbeli tévéközvetítéses kupameccs keretében: https://www.youtube.com/watch?v=qTqmsNHctCw
Visszatérve 1943-44-hez... A "nagy" Szeged, a SZAK viszont az NB II Déli csoportját nyerte meg fölényesen (28 bajnoki meccsén elképesztő mennyiségű találatot szerezve!!) és...
A Szeged AK 1943-44. évi NB II-es bajnokcsapata imponáló fölénnyel végzett az első helyen: 28 meccsen 23 győzelemmel, 3 döntetlennel és csupán 2 vereséggel, 137:34-es (!!) gólaránnyal ill. 49 bajnoki ponttal! Állnak balról: Szabó Lajos (a klubhűség egyik örök példaképe), Gyuris János, Szőcs Ferenc, Vörös Mihály, Nagy Antal (az egyik legnagyobb szegedi "gólzsák"!), Mihályfi II. és Kakuszi Ferenc. Guggolnak balról: Baróti Lajos (a későbbi és máig MLSZ-rekorder magyar szövetségi kapitány!), valamint Bognár Kálmán, Ludas (kapus) és Harangozó Sándor.
...a másodosztályú gólkirályi címet a SZAK kitűnő balszélsője, Nagy Antal (egy korábbi archív fotón Tóth György egykori kiváló kapussal, mindketten nagyválogatottak is voltak!) nyerte, így újra csak az NB I-re készülhettek a szegediek a háborús években!
Sajnos, itt épp a "háborús éveken" volt a hangsúly, hisz 1944 őszén elindult ugyan a Szeged 17. élvonalbeli idénye, de a kegyetlen világháborús események, nevezetesen a szovjet és román "felszabadító csapatok" már 4, azaz négy forduló után romba döntötték az NB I-es bajnokságot, sőt, az egész országot is...
A II. világégés befejezése előtti legutolsó NB I-es meccset Szegeden játszották a hazaiak épp a Ferencvárossal, ahol a legendás "házi gólkirály", Nagy Antal szerezte meg a vezetést, majd a Fradi egyik legnagyobb gólrekordere, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmes dr. Sárosi György egyenlített (1-1)!
Persze, már nem volt megállás az újabb szegedi futball-sikerek akkoriban rendkívül széles ösvényén: 1945-46-ban újra az NB I 3., majd 4. helyén végzett a Tisza-parti város első számú labdarúgó-csapata! De erről majd legközelebb, a BLOG-sorozatom 22. fejezetében...
Szeretnél még többet megtudni Szeged 1899-től eredeztetett futball-múltjáról?!
A Szeged1899 rajongói oldalt és a “120 éves szegedi futballhistória“című könyvet – a korábbi kiadványainkkal együtt!! – itt éred el:
http://www.szeged1899.hu/webshop.php
A stílszerűen 120 részesre tervezett SZEGED1899 BLOG-história legelső hat fejezete pedig az alábbiakra kattintva olvasható...
(Külön köszönet érte Kisházi Sándor Főszerkesztőnek!! Aki - felsőbb utasításra - már nem közölhette le a további részeket... Khmmm... De a www.szeged1899.hu rajongói portálunk viszont ezután is ezt fogja tenni!!!):
https://szeged365.hu/2020/07/26/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-1-resz/
https://szeged365.hu/2020/08/08/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-2-resz/
https://szeged365.hu/2020/08/22/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-3-resz/
https://szeged365.hu/2020/09/06/120-futballevunk-120-reszben-archiv-fotoinkon-4-resz/
https://szeged365.hu/2020/09/19/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-5-resz/
https://szeged365.hu/2020/10/03/120-szegedi-futballevunk-120-reszben-archiv-fotokon-6-resz/
Az eddigi, összesen már 21 BLOG-fejezetünket írták ill. segítették:
Vitos György,
a www.szeged1899.hu főszerkesztője,
( https://hu.wikipedia.org/wiki/Vitos_Gy%C3%B6rgy ), valamint...
Vitos Gergő (piros mezben a brazil-magyar válogatott, Leandro elleni párharcban, a 2018-as Szeged-Ferencváros tévés-teltházas MK-meccsen: https://www.youtube.com/watch?v=qTqmsNHctCw) és ifjabb Vitos György (sárga mezben a Csongrád megyei korosztályos válogatottban):
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.09.23.
Éppen 120 részes szegedi futballtörténeti időutazásunk soron következő fejezeteiben a legújabb könyvem...
( http://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=1729)
...1980-as, majd 1990-es évekbeli hősei szólalnak meg Orosházi és Kutasi Lászlótól kezdve dr. Kováts Gáboron, a Kozma-testvéreken, majd Gruborovics Tiboron, Deák Ferencen (a népszerű "Dekán") át egészen a nemrég elhunytakig, Kun Lajosig ill. Szalai Dzsínó Istvánig. Ezúttal egy olyan korábbi SZEOL AK-s, Szeged SC-s legendára emlékezünk, akit 1980 nyarától 1992-ig hosszú éveken át gyakran ünnepeltünk Szegeden: a Békéstől, majd a Szegedi Dózsától leigazolt Kun Lajos (lenti fotónkon éppen gólt fejel a több, mint száz szegedi találatából)!
Az elmúlt négy évtized legnagyobb, legeredményesebb szegedi gólvágójáról, Kun Lajosról ( az áldott emlékű "Tündér Laláról") szól a 120 részesre tervezett cikksorozatunk jubileumi, 70. fejezete...
A nemrég elhunyt szegedi gólvágó:
Kun Lajos (1958.06.02 – 2019.06.12.)
A nyolcvanas-kilencvenes évek szegedi labdarúgásának legveszélyesebb támadója 81 NB I-es mérkőzésen 30, míg a 205 NB II-es meccsén pedig 73 gólt szerzett – több, mint száz gól, szegedi színekben!!
Íme Kun Lajos névjegye:
Születési éve, helye: 1958. 06.02., Békés
Posztja: vérbeli befejező csatár
Klubjai: Békés (1974-től 1978-ig), Szegedi Dózsa (1978-tól 1980-ig), SZEOL AK és Szeged SC (1980-tól 1990-ig, majd 1991-től 1992-ig) 1990 májusától 1991 tavaszáig egy belga csapatban játszott.
Mérkőzéseinek száma: 81 NB I-es és 205 NB II-es.
Góljai: 103 (30 az I. osztályban, 73 találat a II. vonalban)
Íme egy érdekes beszélgetésünk Kun „Lalával”, a „Foci 7” c. hetilap 1992. május 6-i számából:
S bizony, egy kiváló erőkből álló Szeged SC az 1990-es évek elejéről:
Állnak balról: Takács József, Sorin Cigan, Apró, Mihalache, Bogdán István ("Hosszú"...), Kun Lajos.
Középen balról: Szalai "Dzsínó" István edző, Leboniczky Imre(kapus), Takács Zoltán, Kemenes Zoltán, Szélpál László szakosztályvezető, Kiss Ferenc, Bóka Ferenc, Puskás István, Nagy Zsolt (kapus), Pióker Sándor gyúró.
Ülnek balról: Újváry, Hurguly, Takó Ferenc, Protity Sándor - Orosházi László edzők, Széchenyi Gábor, Lévai László és Hegyeshalmi Tibor.
Ezt követően 1992 és 1997 között még játszott a Szegedi VSE, a Kübekháza és a Ferencszállás csapataiban, mielőtt végleg befejezte az aktív labdarúgást…
– Három évvel ezelőtt a Dózsa-pályán láttam őt utoljára – mondta a támadóról egykori csapattársa, a sokszoros válogatott védő, Kutasi László – Egyszerre kerültünk a SZEOL AK-hoz, ő a Szegedi Dózsától, én pedig Diósgyőrből, vissza Szegedre! Nagyon kedveltem, mint játékostárs, hiszen gyors, technikás volt, jól fejelt, és nagyon érezte, hogyan kell megelőzni a védőket… Pozitív mentalitású, jó szándékú emberként könnyen elcsábítható volt, sok mindent megéltem vele… Ha nincs az az öt éves eligazolási eltiltása, amit azért kapott, mert két helyre, Debrecenbe és Újpestre is egyszerre aláírt, sokszoros válogatott lehetett volna…
Balról: Takó Feri, dr. Kováts Gábor, Varga Pista, Kun "LALA", dr. Tóth János, Major Laci, Sahin-Tóth Dezső, Leboniczki Imre kapus és Szabó Gyula a csurig telt Felső Tisza-parti stadionban…
.
Bizony, derült égből villámcsapásként ért valamennyiünket a 2019-es halálhíre, mindössze 61 évesen…
S akkor a végső megemlékezés Süli Robitól a Délmagyarországból:
„Elhunyt Tündér Lala…
Szerencsés korosztályhoz tartozom. Én is meccsre járó ember voltam. Nekünk szent volt a hétvége: ha itthon játszott a SZEOL AK, akkor mi mentünk… Előbb a SZEOL-pályára, majd az SZVSE-re. Szurkolni, buzdítani a kék-feketéket! Egész héten erre készültünk, vágtuk cetlikre a Népsportot, a Délmagyart, pénztárgép-szalagot kunyeráltunk az újszegedi ABC-ben. A nagypapám által varrt kék-fekete zászlónkat mindig kisimítottuk. Hasonlóan tett több ezer szegedi, mert nagyon sokszor megtelt a két említett stadion, vagy inkább pálya…
És ebben az időben Kun Lajos volt a kedvenc. A csatár, a mi gólvágónk. Otthon, lent a pályán mindig mindenki ő akart lenni. Mert úgy futballoztunk, hogy játékost választottunk, belebújtunk a bőrébe. Kun lőtt, Kun fejelt, Kun sprintelt. „Tündér Lala” – zengte többször a tábor. Zengtünk mi is! Kedvenc volt ő...
A mai futballban mekkora kincs lenne, hiszen a kapu előtt életveszélyt jelentett! Akkor még más világ volt. Nem voltak közösségi oldalak, nem voltak honlapok, sportcsatornák, így ő Szeged kedvence volt, és az is maradt. Örökre!!
S most, 61 évesen távozott közülünk a kék-feketék csodacsatára… A futball után nem találta az életét, talán ott fent, most boldog lesz, olyan, mint mi voltunk az ő játéka láttán. Szombaton biztos, hogy felveszem a kék-fekete mezem, elmegyek a gyerekekkel focizni, és Kun Lajos leszek. Utoljára….”
Azóta sem tudta senki túlszárnyalni az áldott emlékű Kun "Lala" szegedi színekben elért NB I-es ill. NB II-es góltermését!
Forrás: Fotók: délmagyar.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2021.09.22.