-.csütörtök:16edzés, fürdés,gyurás

-péntek :18 edzés

szombat:szabadnap

vasárnap:17 h Kecskemét II-SZEGEd bajnoki

Készült: 2011.05.25.

A szegedi labdarúgás immár hagyománnyá születésnapi ünnepségét (112. év) idén a városháza dísztermében rendezte meg a SZEGEDma.hu, a szurkolói mozgalom az MLSZ területi igazgatóságának társaságában. Kitüntették a szegedi labdarúgás új díszpolgárait is, a címet Dávid Szaniszla, Polyvás Dániel és posztumusz Gyólai János kapta.

A SZEGEDma.hu és az Együtt a Szegedi Labdarúgásért szurkolói mozgalom az MLSZ területi igazgatóságának támogatásával szervezte meg az 1899-ben alapított szegedi labdarúgás 112. születésnapját. Portálunkkal két éve szórtuk el e sportos hagyomány magját, akkor a Megyeházán ünnepeltek több százan. Tavaly pedig egy igazi focigálát sikerült a Dózsa-pályára varázsolni, ahol a SZVSE, a Dózsa és a Szeged öregfiúk mellett a fiatalok megyei válogatottja és a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia is pályára lépett, ahogy a nap szenzációja, az egykori válogatottakkal tűzdelt FTC senior gárdája is.

Az idei éveben először kapott helyett e nívós rendezvény a városházán, a díszteremben, ahol a városi labdarúgás minden egyesülete, vezetője megjelent, az ultraszurkolók a karzatot foglalták el. Találkozhattunk egykori labdarúgókkal épp úgy, ahogy a focink más “pályáin” küzdő lelkes polgárokkal is. A díszteremben helyet foglalt, s jelenlétével megtisztelte az aggastyán, 112 éves labdarúgásunkat Kiss-Rigó László megyés püspök, Bozóky Imre, az MLSZ egykori elnöke, a szövetség jelenlegi vezetőségéből mások mellett Borbély Zoltán, a jogi és sajtóiroda vezetője, Mózes Ervin, városunk címzetes főjegyzője, Solymos László alpolgármester, a sportbizottság elnöke, Szentgyörgyi Pál, Magyar Anna, a megyei önkormányzat elnöke, Bohács Zsolt és Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselők, Kistelek polgármestere, Nagy Sándor, valamint több tanácsnok és városi képviselő is.

Tudósításunk az eseményről:

17.50: Az ünnepséget a Megyeházán egy állófogadás követte. Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke és Oláh János látta vendégül a jelenlévőket.

17.45: A jelenlévők megnézték egy magyar labdarúgást népszerűsítő kisfilmet, majd a szurkolók elénekelték a szegedi labdarúgás himnuszát.

17.40: Pintér M. Lajos, a SZEGEDma.hu főszerkesztője bemutatta a SZEGEDma.hu Csongrád Megyei Magyar Kupa döntőjének serlegét, és meghívta a jelenlévőket a jövő szerdai döntőre, ahol a két NB III-as városi gárda, a KITE-Szeged és a Tisza Volán SC Szeged méri össze tudását.

A kitüntetések

17.30: Nógrádi Tibor, az MLSZ területi igazgatója a megjelent vendégeket köszöntötte, majd bejelentette, hogy Szeged város labdarúgásának koncepciója megszületett, amit a sportbizottság előtt ismertettek már, és amit kiosztanak minden érdeklődőnek az ünnepség után.
Díszpolgári címek adományozása következett. Először egy régi szurkoló, Dávid Szaniszla kapott kitüntetést. Polyvás Dániel, a kiváló szegedi csatár is díszpolgári címet kapott, akinek a díját fia, Polyvás Tamás vette át. Posztumusz kitüntetésben részesült Gyólai János, a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség egykori főtitkára, aki rengeteget tett a szegedi labdarúgásért.
A Szegedi Labdarúgó-utánpótlásért díjat Hódi Zsuzsanna érdemelte ki, aki az idei évben a SZAK női csapatát az első osztályba vitte fel, és nagyon sok tehetséges szegedi hölgyet nevel a labdarúgás szeretetére.
A Szegedi Labdarúgás Jövőjéért elismerést Szivacski Donát, a Tisza Volán SC U15-ös korosztályának ifjú tehetsége kapta (ki ezen a napon éppen Debrecenben játszott bajnokit, így Halkó Pál szakosztályvezető vette át helyette a kitüntetést.)
Életműdíjat kapott Halász Antal, aki 75 évével a város legidősebb aktív nagypályás labdarúgója.
Különdíjat kapott a legifjabb futballklub alapítója, a kecskési Csorba Ágnes is (alig egy hete él a kecskéstelepiek egyesülete). Az Ultras Szeged szurkolói is különdíjban részesültek, a karzatról pedig felhangzott az “alé, alé, csak a Szeged, alé!” nóta…
Az elismeréseket a két főszervezőt, Nógrádi Tibor és Pintér M. Lajostól, portálunk főszervezője nyújtotta át.

Az emlékezések

17.15: Kovács Ferenc egykori szegedi mesteredző, az idén bajnokságot nyert Videoton tiszteletbeli elnöke beszéde következett. Felidézte, hogy az edzősködést a gyerekek miatt kezdte el, a gyerekek tehetségét pedig Szegeden is megtapasztalta. Az edzői múltjával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak idején rajt-cél győzelmet arattak, első meccsen a dobogó élére kerültek, s ott is fejezték be a második vonal küzdelmeit Szegeden. “Ebben a városban minden adott, és mégsem tud megkapaszkodni a foci az elitben, nem igazán értem, miért” – fogalmazta meg kérdését a legendás edző, majd kifejezte reményét, hogy ez a tendencia megfordul majd.

17.05: Megkezdődött az ünnepség! A Himnusz után Kancsár József színművész mondott köszöntőt, emlékezett a dicső múltra és az alapítókra, akik a Hétválasztók nevű vendéglőben létrehozták az első szegedi csapatot.

16.55: Érkeznek a vendégek, az összes szegedi futballcsapat, egyesület képviselteti magát edzőkkel vezetőkkel és játékosokkal. A karzaton az ultratábor jelent meg zászlókkal. Több politikus is helyet foglal a díszteremben (az alpolgármester, városi és országgyűlési képviselők), a megyés püspök, civil szervezetek tagjai, a sajtó és más érdeklődők.

Most a szegedi foci 112. életévét ünnepli a több tucat meghívott vendég.

A szegedi labdarúgás alapjait 1899-ben fektette le 13 polgár, akik megalapították az első sportegyesületet Szegedi Kerékpáros és Sportgyakorlók Köre néven – később Szegedi Atlétikai Klub (SZAK). Az első, jubileumi 110 éves ünnepséget (A SZEGEDma.hu és az Együtt a Szegedi Labdarúgásért Szurkolói mozgalom szervezésében) a Megyeházán tartottuk, ahol posztumusz díszpolgári címet kapott Baróti Lajos, díszpolgári címben részesült még Mészáros Károly és Nemes István. A tavalyi megemlékezést egy igazi futballgála tette színessé. Akkor posztumusz díszpolgári címben Hajós Imre részesült, díszpolgárrá pedig Miskolczi Józsefet avatták.

Írta: szegedma.hu
Forrás: szegedma.hu
Készült: 2011.05.25.

A szegedi labdarúgás rövid és középtávú koncepciója (Javaslat)

Szeged város készülő sport koncepciójának önálló fejezeteként

1., KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK

Az 1990-es évek elején a Magyar Állam kivonult a labdarúgás üzletágából, az így keletkezett űrt szinte országosan szerencselovagok, szélhámosok töltötték be, és az általuk irányított csapatoknál egyéni érdekek, sok esetben egyéni anyagi haszonszerzés mellett dolgoztak.

Szegeden a város gazdaságának szerkezete és a 70-80-as években kialakuló sportághierarchiák, -lobbik miatt ez a folyamat hatványozottan érvényesült.

Következményként folyamatosan romlott a sportág anyagi helyzete, erkölcsi megítélése, sajtója. Félelmetes mélységekbe süllyedt a sportág infrastruktúrája mind minőség, mind a mennyiség szempontjából. Városunkban gyakorlatilag megszűnt létezni a felnőtt minőségi labdarúgás.

A negatív folyamatok 2006–2010 között tetőztek, mikor is egyes gazdasági és sportszakmai lobbik a város utolsó önkormányzati pályáinak megszüntetésére, a sportág végső ellehetetlenítésére tettek kísérletet.

A labdarúgósportág iránt a fentiek maradtak lakossági és szurkolói igények, látens szükségletek, ezt támasztja alá az utánpótlás-labdarúgók és a tömegsportként a futballt űzők nagy száma, s a ritkán városunkban rendezett jelentősebb mérkőzések szurkolói látogatottsága. Ezek a visszajelzések is mutatják, hogy mind az ország, mind Szeged legnépszerűbb sportágáról beszélünk. A szükségletek és a valóság közötti nagy különbség törvényszerűen váltotta ki azokat a kezdeményezéseket, szurkolói mozgalmakat, melyek hozzájárultak a labdarúgó pályák fizikális megmentéséhez, de egyben sajnálatos módon pártpolitikai csaták, háborúk szereplőjévé tették a sportágat.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010 nyarán hozott, a sportágat érintő döntései viszont lehetővé tették a szegedi labdarúgás depolitizálását, megteremtve annak lehetőségét, hogy Szeged városában megszűnjenek az immár 20 éve a labdarúgást körülvevő depressziós, évről évre szűkülő állapotok, azaz esély mutatkozik a fejlődés megindítására, a növekedési pálya beindítására.

Természetesen az elmúlt két évtized történései nem maradtak nyomtalanul labdarúgásunk szereplőiben, frusztrált, egymással állandó háborúban álló, a valódi összefogás legcsekélyebb esélyét sem hozó helyzet állt elő.

A koncepciónk lényege a mostani állapotot meghaladó struktúra kialakítása a szegedi labdarúgásban, mert az egyetlen lehetősége, ha pártpolitika-mentesen, a jelenlegi struktúra felett tudja megszervezni önmagát, és ez a kezdetben elképzelhetetlen Szeged város szerepvállalása, erős katalizátorszerepe nélkül.

Amennyiben politikai konszenzus mellett a meglevő forrásokat, lehetőségeket kihasználjuk, rövid távon a sportággal szembeni befektetői és lakossági bizalom helyreállítható.

2., ALAPELVEK

a., Fenntarthatóság, stabilitás (az elmúlt 20 évben háromszor szűnt meg a felnőtt labdarúgás a városban, így az egymással antagonisztikus célok – úgy, mint gyors fejlődés, illetve stabilitás közti választásnál a legkockázatmentesebben fenntartható döntéseket kell preferálni)

b., Átláthatóság (mind a struktúra, mind a finanszírozás vonatkozásában követelmény)

c., Tisztességesség

d., Szegediség (a szegedi labdarúgás élcsapatának színvilágában, jelképrendszerében, vezetési módszerében meg kell felelni egyrészről a 112 éves hagyományainak, másrészről a jelen szegedi társadalmi elvárásoknak)

3., STRUKTÚRA

A szegedi labdarúgást három vagy négyszintes struktúrában lehet egészségesen működtetni.

- Szeged élcsapatát egy olyan gazdasági társaságban kell működtetni, mely képes a legrövidebb időn belül a másodosztályban indítani egy csapatot, és három-négy éven belül a város nagyságának, a magyar társadalomban betöltött szerepének megfelelően megteremti egy első osztályú csapat szereplésének szakmai, gazdasági és társadalmi alapjait.

Megfelelő garanciákkal rendelkező tulajdonszerkezetet javaslunk, melyben 2012 őszén a többségi tulajdont egy labdarúgó-alapítvány jelentené (előrehaladott megbeszélések folynak ez ügyben a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiával). A kisebbségi tulajdonként Szeged városának rövid távú tulajdonosi és katalizátorszerepet kell vállalni a sportág érdekében, aminek személyi és stratégiai kérdésekben garanciákat megtestesítő jogosítványokat kell hordozni Szeged Város Közgyűlése számára.

- Szegedi utánpótlás-nevelő központ. Városunk lehetőségei, de a szakmai és társadalmi igények sem indokolják bentlakásos szegedi labdarúgó-akadémia működtetését. (Pontosítás végett: a felcsúti vagy gyulai típusú intézményre gondoltunk.) Erős sportiskolai utánpótlásbázisra van viszont szükség, mely integráló jellegű a jelenleg is élénk utánpótláséletünk számára. Hangsúlyozva azt, hogy Szeged élcsapatának a szegedi fiatalok adják az utánpótlás-versenyeztetést, a felnőttcsapat adjon perspektívát és példát az utánpótlás-labdarúgók számára.

- A Grosics Gyula Labdarúgó Akadémia óriási lehetőségeket jelent a Dél-Alföld és Szeged számára, megteremtve annak lehetőségét, hogy mind a szegedi felnőtt-, mind az utánpótlás-labdarúgás komparatív előnyökkel dolgozzon velük együtt. Az akadémia növendékei pályafutásuk elején első osztályú játéklehetőséget kaphatnak a Szegeden, míg a helyi akadémiai képzést igénylő tehetségek Gyulán részesülhetnének képzésben, a szegedi utánpótlás-nevelő egyesületek a rendszerhez való csatlakozással anyagi, szakmai és infrastrukturális előnyökhöz juthatnának. A felek közötti viszonyokat együttműködési megállapodásban kellene rögzíteni úgy, hogy azt első körben Szeged felnőttlabdarúgása és Gyula között kell megkötni, és az integrációs csatlakozási lehetőséget minden szegedi labdarúgást szereplő számára biztosítani.

- Megyei szintű szegedi csapatok, tömegsportcsapatok számának bővítése, a minőségi labdarúgással való kapcsolatuk erősítése a következő évek egyik fontos feladata.

4., INFRASTRUKTÚRA

Jelenleg csak a szükségletoldalt tudjuk, mely következőkből áll:

a., Két műfüves és három-négy természetes füves utánpótlás- és edzőközpont létrehozása, lehetőség szerint egy rekortán atlétikai pályával együtt.

b., 8–10 000 fő befogadására alkalmas, atlétikapálya nélküli klasszikus labdarúgó-stadion kialakítása vagy megépítése (erre jelen pillanatban az Etelka sori és Szegedi VSE-pálya áll rendelkezésre, és várhatók állami és pályázati források).

5., FINANSZÍROZÁS, VÁROSI SZEREPVÁLLALÁSOK

- Élcsapat: A koncepció időtávjára megítélésünk szerint Szeged labdarúgó-élcsapatának 40-50 milliós forrásigénye van, ezenfelül Szeged város tulajdonosi szerepvállalása katalizátorszerephez szükséges, mely a tulajdonosok, befektetők és szponzorok felé a szegedi labdarúgás fejlesztésének politikai szándékát jelzi.

A koncepció alapján elkészítendő stratégiai és pénzügyi tervekben évről évre csökkenni kell Szeged város támogatási arányának, s a labdarúgó-élcsapatot piacképessé téve bevételeinek döntő részét a piaci szektorból kell megszereznie. Szeged város szerepvállalása ezenkívül az infrastruktúra biztosításában és fejlesztésében szükséges.

- Utánpótlás-finanszírozás: Szeged várostól hosszú távon 10-15 millió forintos támogatást remélünk erre a célra. Efölött pedig a megfelelő öltözők és pályák biztosítását. Az utánpótlást csak korlátozottan célszerű piacosítani, a város támogatása mellett forrást a jelenlegi magas szintnél kisebb tagdíjbevételek, a sportfinanszírozási törvény adta társaságiadó-lehetőségek és kisebb szponzorok bevonása jelenti.

- A negyedik szint finanszírozása: a sportfinanszírozási törvény lehetőségeit kihasználva a sportág tömegesítése és amatőr szintű csapatainak finanszírozása többletterhet Szeged város önkormányzata számára nem jelent, az utánpótlásalapból való eddigi támogatási forma és nagyságrend hosszú távon megfelelő.

Írta: N.T:
Forrás: saját
Készült: 2011.05.22.