A SZEGEDI LABDARÚGÁS KONCEPCIÓJA

A szegedi labdarúgás rövid és középtávú koncepciója (Javaslat)

Szeged város készülő sport koncepciójának önálló fejezeteként

1., KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK

Az 1990-es évek elején a Magyar Állam kivonult a labdarúgás üzletágából, az így keletkezett űrt szinte országosan szerencselovagok, szélhámosok töltötték be, és az általuk irányított csapatoknál egyéni érdekek, sok esetben egyéni anyagi haszonszerzés mellett dolgoztak.

Szegeden a város gazdaságának szerkezete és a 70-80-as években kialakuló sportághierarchiák, -lobbik miatt ez a folyamat hatványozottan érvényesült.

Következményként folyamatosan romlott a sportág anyagi helyzete, erkölcsi megítélése, sajtója. Félelmetes mélységekbe süllyedt a sportág infrastruktúrája mind minőség, mind a mennyiség szempontjából. Városunkban gyakorlatilag megszűnt létezni a felnőtt minőségi labdarúgás.

A negatív folyamatok 2006–2010 között tetőztek, mikor is egyes gazdasági és sportszakmai lobbik a város utolsó önkormányzati pályáinak megszüntetésére, a sportág végső ellehetetlenítésére tettek kísérletet.

A labdarúgósportág iránt a fentiek maradtak lakossági és szurkolói igények, látens szükségletek, ezt támasztja alá az utánpótlás-labdarúgók és a tömegsportként a futballt űzők nagy száma, s a ritkán városunkban rendezett jelentősebb mérkőzések szurkolói látogatottsága. Ezek a visszajelzések is mutatják, hogy mind az ország, mind Szeged legnépszerűbb sportágáról beszélünk. A szükségletek és a valóság közötti nagy különbség törvényszerűen váltotta ki azokat a kezdeményezéseket, szurkolói mozgalmakat, melyek hozzájárultak a labdarúgó pályák fizikális megmentéséhez, de egyben sajnálatos módon pártpolitikai csaták, háborúk szereplőjévé tették a sportágat.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010 nyarán hozott, a sportágat érintő döntései viszont lehetővé tették a szegedi labdarúgás depolitizálását, megteremtve annak lehetőségét, hogy Szeged városában megszűnjenek az immár 20 éve a labdarúgást körülvevő depressziós, évről évre szűkülő állapotok, azaz esély mutatkozik a fejlődés megindítására, a növekedési pálya beindítására.

Természetesen az elmúlt két évtized történései nem maradtak nyomtalanul labdarúgásunk szereplőiben, frusztrált, egymással állandó háborúban álló, a valódi összefogás legcsekélyebb esélyét sem hozó helyzet állt elő.

A koncepciónk lényege a mostani állapotot meghaladó struktúra kialakítása a szegedi labdarúgásban, mert az egyetlen lehetősége, ha pártpolitika-mentesen, a jelenlegi struktúra felett tudja megszervezni önmagát, és ez a kezdetben elképzelhetetlen Szeged város szerepvállalása, erős katalizátorszerepe nélkül.

Amennyiben politikai konszenzus mellett a meglevő forrásokat, lehetőségeket kihasználjuk, rövid távon a sportággal szembeni befektetői és lakossági bizalom helyreállítható.

2., ALAPELVEK

a., Fenntarthatóság, stabilitás (az elmúlt 20 évben háromszor szűnt meg a felnőtt labdarúgás a városban, így az egymással antagonisztikus célok – úgy, mint gyors fejlődés, illetve stabilitás közti választásnál a legkockázatmentesebben fenntartható döntéseket kell preferálni)

b., Átláthatóság (mind a struktúra, mind a finanszírozás vonatkozásában követelmény)

c., Tisztességesség

d., Szegediség (a szegedi labdarúgás élcsapatának színvilágában, jelképrendszerében, vezetési módszerében meg kell felelni egyrészről a 112 éves hagyományainak, másrészről a jelen szegedi társadalmi elvárásoknak)

3., STRUKTÚRA

A szegedi labdarúgást három vagy négyszintes struktúrában lehet egészségesen működtetni.

- Szeged élcsapatát egy olyan gazdasági társaságban kell működtetni, mely képes a legrövidebb időn belül a másodosztályban indítani egy csapatot, és három-négy éven belül a város nagyságának, a magyar társadalomban betöltött szerepének megfelelően megteremti egy első osztályú csapat szereplésének szakmai, gazdasági és társadalmi alapjait.

Megfelelő garanciákkal rendelkező tulajdonszerkezetet javaslunk, melyben 2012 őszén a többségi tulajdont egy labdarúgó-alapítvány jelentené (előrehaladott megbeszélések folynak ez ügyben a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiával). A kisebbségi tulajdonként Szeged városának rövid távú tulajdonosi és katalizátorszerepet kell vállalni a sportág érdekében, aminek személyi és stratégiai kérdésekben garanciákat megtestesítő jogosítványokat kell hordozni Szeged Város Közgyűlése számára.

- Szegedi utánpótlás-nevelő központ. Városunk lehetőségei, de a szakmai és társadalmi igények sem indokolják bentlakásos szegedi labdarúgó-akadémia működtetését. (Pontosítás végett: a felcsúti vagy gyulai típusú intézményre gondoltunk.) Erős sportiskolai utánpótlásbázisra van viszont szükség, mely integráló jellegű a jelenleg is élénk utánpótláséletünk számára. Hangsúlyozva azt, hogy Szeged élcsapatának a szegedi fiatalok adják az utánpótlás-versenyeztetést, a felnőttcsapat adjon perspektívát és példát az utánpótlás-labdarúgók számára.

- A Grosics Gyula Labdarúgó Akadémia óriási lehetőségeket jelent a Dél-Alföld és Szeged számára, megteremtve annak lehetőségét, hogy mind a szegedi felnőtt-, mind az utánpótlás-labdarúgás komparatív előnyökkel dolgozzon velük együtt. Az akadémia növendékei pályafutásuk elején első osztályú játéklehetőséget kaphatnak a Szegeden, míg a helyi akadémiai képzést igénylő tehetségek Gyulán részesülhetnének képzésben, a szegedi utánpótlás-nevelő egyesületek a rendszerhez való csatlakozással anyagi, szakmai és infrastrukturális előnyökhöz juthatnának. A felek közötti viszonyokat együttműködési megállapodásban kellene rögzíteni úgy, hogy azt első körben Szeged felnőttlabdarúgása és Gyula között kell megkötni, és az integrációs csatlakozási lehetőséget minden szegedi labdarúgást szereplő számára biztosítani.

- Megyei szintű szegedi csapatok, tömegsportcsapatok számának bővítése, a minőségi labdarúgással való kapcsolatuk erősítése a következő évek egyik fontos feladata.

4., INFRASTRUKTÚRA

Jelenleg csak a szükségletoldalt tudjuk, mely következőkből áll:

a., Két műfüves és három-négy természetes füves utánpótlás- és edzőközpont létrehozása, lehetőség szerint egy rekortán atlétikai pályával együtt.

b., 8–10 000 fő befogadására alkalmas, atlétikapálya nélküli klasszikus labdarúgó-stadion kialakítása vagy megépítése (erre jelen pillanatban az Etelka sori és Szegedi VSE-pálya áll rendelkezésre, és várhatók állami és pályázati források).

5., FINANSZÍROZÁS, VÁROSI SZEREPVÁLLALÁSOK

- Élcsapat: A koncepció időtávjára megítélésünk szerint Szeged labdarúgó-élcsapatának 40-50 milliós forrásigénye van, ezenfelül Szeged város tulajdonosi szerepvállalása katalizátorszerephez szükséges, mely a tulajdonosok, befektetők és szponzorok felé a szegedi labdarúgás fejlesztésének politikai szándékát jelzi.

A koncepció alapján elkészítendő stratégiai és pénzügyi tervekben évről évre csökkenni kell Szeged város támogatási arányának, s a labdarúgó-élcsapatot piacképessé téve bevételeinek döntő részét a piaci szektorból kell megszereznie. Szeged város szerepvállalása ezenkívül az infrastruktúra biztosításában és fejlesztésében szükséges.

- Utánpótlás-finanszírozás: Szeged várostól hosszú távon 10-15 millió forintos támogatást remélünk erre a célra. Efölött pedig a megfelelő öltözők és pályák biztosítását. Az utánpótlást csak korlátozottan célszerű piacosítani, a város támogatása mellett forrást a jelenlegi magas szintnél kisebb tagdíjbevételek, a sportfinanszírozási törvény adta társaságiadó-lehetőségek és kisebb szponzorok bevonása jelenti.

- A negyedik szint finanszírozása: a sportfinanszírozási törvény lehetőségeit kihasználva a sportág tömegesítése és amatőr szintű csapatainak finanszírozása többletterhet Szeged város önkormányzata számára nem jelent, az utánpótlásalapból való eddigi támogatási forma és nagyságrend hosszú távon megfelelő.

Írta: N.T:
Forrás: saját
Készült: 2011.05.22.