Szeged 1899


Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 17. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

16 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Szegedi Labdarúgók TOP 30-a: Tóth György (29. rész)

2026.06.16.

 

Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk 29. fejezete az immár 127 éves szegedi futball egyik valaha volt legkiválóbb és stabil nagyválogatott szegedi kapusának állít emléket !

Ezúttal Tóth György következik...


Az 1899-től eredeztetett s ezáltal ténylegesen is patinás múltú Szeged futball-történetének egyik legkiválóbb kapusa volt a közeli Sándorfalván született cerberus!


Tóth György

(Sándorfalva, 1915.04.24. -

Budapest, 1994. 09.27.)

 

 

Tóth György 1929-ben - már 14 évesen!! - a Szegedi TK csapatában kezdett el focizni.
1933 és 1937 között a Salgótarjáni SE kapusa volt, de 1937-ben visszatért Szegedre!
Innen került be legelőször 1939-ben, majd még többször is a magyar nemzeti válogatottba !


TÓTH GYÖRGY(jobbról) VÁLOGATOTT FOTÓJA AZ UGYANCSAK SZEGEDI VÁLOGATOTT LEGENDÁNKKAL, A MAI NAPIG MLSZ-REKORDER SZÖVETSÉGI KAPITÁNYUNKKAL,  BARÓTI LAJOSSAL !!


S a mai, "kapicsos-püspökös szemmel nézve" hihetetlen szegedi bajnoki sikerek még csak ezután következtek Tóth György csodálatos pályafutásában...

A Szeged FC-vel 1940–41-ben harmadik lett az NB I-es küzdelmekben a bajnokrekorder Ferencváros, valamint későbbi klubja, az Újpest mögött !!

Az 1941-42. évi NB 1-ben pedig (30 meccsükön 95 gólt szerezve!) szinte mindenkit "tönkrevertek" és csak apró nüanszok miatt nem nyertek aranyérmet (ezekről is nyilatkozott Tóth György e sorok írójának lentebb)...

1942 nyarán viszont a fővárosba szerződött, a budapesti Gammához (s hogy miért, ezt is megtudhatjuk majd ugyancsak lentebb)...

1945 és 1948 között az Újpest kapusa volt és zsinórban három bajnoki címet nyert a lila-fehér csapattal!

Az 1948–49-es szezon befejezése után vonult vissza az MTK játékosaként...

1939 és 1948 között 15 alkalommal szerepelt a nagyválogatottban és "betonbiztos szegedi kapusként" ismerték meg Európában is!

Mindemellett... Hatszoros B-válogatott (1940–48) ill. hatszoros Budapest válogatott (1945–48) is volt!

A 15-szörös magyar nagyválogatott kapus fia, Tóth Zoltán egyszer ugyancsak felhúzhatta magára kapusként a címeres mezt!

Lenti közös fotójukon együtt ünneplik az imádott fia újpesti bajnoki aranyérmét:




A 30 részes szegedi TOP-laddarúgóinkat bemutató cikksorozatunk írója az „ÚJ TÜKÖR” c. országos hetilap 1986. december 14-i számában „A szegedi kapus kerülője” címmel részletesen is bemutatta Tóth György eseményekben és eredményekben rendkívül gazdag pályafutását.

Emellett többször találkozhattam Tóth Györggyel Pesten ill. Szegeden egyaránt, mivel egy 10 részes (!!!) cikksorozatot is írtam a korábbi kapuslegendánkról!

Majd a Reggeli Délvilág 1994. október 20-i vezércikkében összefoglaltam – mintegy nekrológként... – Tóth György csodálatos és tiszteletre méltó pályafutását:

„Egy profikapus elbúcsúzott…

Újsághír: Életének 80. évében Budapesten elhunyt Tóth György, a Szeged FC, a Bp. Gamma FC, az Újpest és az MTK labdarúgó-csapatának egykori kiváló kapusa...

Az 1930-as és '40-es években 15 alkalommal kapott helyet a magyar nemzeti válogatottban is."


E sorok írója többször találkozott Tóth Györggyel Budapesten ill. Szegeden egyaránt, mivel egy 10 részes cikksorozatot is írt a korábbi kapus-legendáról - "Egy profi kapus visszaemlékezései" címmel!

Most ebből közlünk néhány meghökkentő történetet... Gyuri bácsi! Emlékedet - főként az idősebb generációk - örökre megőrizzük!!

Az 1941-42-es szegedi "csodacsapatról" sok-sok érdekességet találhatunk Tóth György visszaemlékezéseiben...




AZ AKKOR IS BAJNOK FRADIT 5-0-RA ELVERŐ 1941-42-es SZEGEDI CSODACSAPATUNK EREDETI ARCHÍV FOTÓJA...

Bizony, elérzékenyülve beszélt nekem mindig az egykori barátokról, csapattársakról, főleg azokról, akik már nem lehetnek közöttünk...

- Nagyszerű baráti szellem uralkodott az együttesben, hiszen az állandó edzések mellett gyakran összejártunk egymással a pályán kívül is - olvasható a kiváló sportember visszaemlékezésében - Lakat Karcsi barátomnak például örökre hálás vagyok azért, hogy segített magánúton elvégezni a középiskolát! Korán reggel és a napi edzéseket követően késő este hosszú hónapokon át együtt tanultam vele, a csapattársammal!

S a végén aztán ő volt a legbüszkébb a tanítványára, amikor megmutattam neki az indexem...

Persze, a tanáraim is sokat segítettek, erre a legjobb példa Szabó Miklós tanár úr, aki egyben az osztályfőnököm is volt...

1941 augusztusában, az NB I idénynyitóján a jó képességű Kolozsvári AC együttesét fogadtuk az újszegedi SZAK-pályán!
Vasárnap volt a meccs, hétfőn pedig szóbeliznem kellett néhány tantárgyból... Ezért adtam egy meccsjegyet Szabó tanár úrnak, hogy jöjjön ki és nézzen meg! Mint később megtudtam, élt is a lehetőséggel...

S az a bajnoki nyitány?! Mintha tegnap történt volna... Sziporkázó játékkal 8:1- re (!!!) agyonvertük a kolozsváriakat és a hajrában már csak a közönségnek játszottunk!

Ekkor következett az az attrakció, melynek köszönhetően hétfőn simán levizsgáztam... A kornerzászló mellől a Kolozsvár szélsője magas labdát ívelt a tizenhatoson belülre, az ott tanyázó Raffai-Riesz Lajos védőtársam pedig annak rendje és módja szerint ki akarta fejelni a pöttyöst... Mint kapus, hirtelen megelőztem és a fejelni akaró apró termetű Lajcsit nagy lendülettel átugorva, a levegőben úszva kaptam el fölötte a labdát...

Szinte egyszerre ordított föl mindenki, a több ezer lelkes drukker és percekig zengett-zúgott az öreg SZAK-pálya Tóth Gyurka nevének dicséretétől!!

Akkor, az egyik közös interjúnk során nagy levegőt vett, majd így folytatta:

- Az a Szeged egyébként nemcsak kitűnő erőnlétnek örvendett, hanem a szó nemes értelmében játszotta a futballt! Néha túlságosan is könnyedén, ennek tudható be, hogy az idényben 7, azaz hét darab 11-est (!!) puskáztak el a csatáraink...

Amint az később kiderült, ebből hat büntető egy-egy plusz pontot ért volna és ez a mínusz hat pont hiúsította meg a teljes joggal várt bajnoki aranyérmes reményeinket is...

Mély levegőt vett, majd így folytatta:

- Íme egy drámai kihagyott büntető története, amit sohasem felejtek a hét közül...

Nagyváradon játszottunk a későbbi, 1944-es magyar bajnok NAC ellen, szakadó esőben, nagyon sáros pályán. Félidőben Kalmár „Gyusza” és a világbajnoki ezüstérmes csatárunk, Toldi Géza góljaival már 2:0-ra vezettünk! Szünet után két erősen vitatható, úgymond „hazai pályás” tizenegyest is ítéltek ellenünk, mindkettőt Tóth III. Matyi, a magyar válogatott kiváló nagyváradi balszélsője értékesítette, így egyenlített a NAC...

A 89. percben viszont jött egy újabb tizenegyes, ám ezúttal – teljes joggal - a Szeged javára! Harangozó Sanyi, a népszerű „Huru” barátom helyezte a labdát a 11-es pontra, de közben nem vette észre, hogy a Nagyvárad rutinos középhátvédje, Mészáros teljes erővel belenyomta a labdát a sárba... A technikás Huru helyezni akarta a „bőrt”, ám a sárba nyomott labda éppen, hogy elgurult a kapuig és a váradiak könnyű zsákmánya lett…

Huru barátom sírva fakadt mérgében, de ez már nem segített rajtunk, újabb értékes pont elveszett…

Majd ilyenkor Tóth György mindig hozzátette:

- Az is tény viszont, hogy a sorsdöntő büntetők kihagyása mellett akkoriban arattuk az egész országra szóló legnagyobb sikereinket!!
Az 1941. évi Magyar Kupa-győztes Szolnoki MÁV ellen 4:2, a Ferencváros ellen 3:2 (ráadásul az Üllői úton!), a Bp. Gamma ellen 4:2, de az Újvidéket 9:2-re (manapság Vojvodina a neve…), a Kolozsvárt 8:1-re (fentebb már említve), a Bp. Lampart együttesét 8:0-ra, a szintén pesti MÁVAG-ot 6:2-re, míg a helyi riválist, az ugyancsak NB I-be jutott Szegedi Vasutast 8:1-re és 4:1-re megvertük, hogy csak néhányat említsek!

Khmmm... Van viszont egy olyan derbi, amire az összes közül a legszívesebben emlékszem vissza…

1942 május elején jött a bajnoki címet védő, akkoriban már világhírű Ferencváros Szegedre Csikóssal, Rudassal, a korábbi szegedi Szoykával, továbbá Sárosi Bélával, Fintával, Gyetvaival és a világbajnoki ezüstérmes Polgár „Drumival” ill. Sárosi Gyurkával fémjelezve!

Ragyogó időben, a régi SZAK-pálya dugig megtelve a fanatikus drukkerekkel! S mi bizony, csodálatos játékkal, 5:0 arányban(!!) lehengereltük a válogatott sztároktól hemzsegő Fradit!

De ezt már megkönnyezve és elérzékenyülve mondta nekem:

- Úgy tudom, sem előtte, sem azóta nem győzött a Szeged semmilyen tétmeccsen öt góllal az ország legnépszerűbb klubja, a bajnok- és kuparekorder Ferencváros ellen…

(Valóban, a több, mint száz Szeged-Fradi bajnoki ill. kupa-összecsapás közül még mindig ez az 5:0 a szegediek „csúcseredménye”, A szerk.)

Majd így folytatta Tóth György, szinte átszellemülten:

- Azt is nehéz elfelejteni, hogy az egyik újoncunk, a fiatal Báló Feri nyitotta meg a gólok sorát, utána pedig az akkori NB I-es szegedi gólkirályunk, az összességében 35 találatos Kalmár György, a legendás „Gyusza” zsinórban négyszer volt eredményes!!

Az öt csodálatos gólunk közül az egyiket még most is tisztán látom… Eredménytelen Fradi-támadást követően hatalmas tért ölelő kirúgásommal hoztam játékba a labdát...

A zöld-fehérek térfelének közepén álló Polgár „Drumi” (ő is Szegedről indult akkori védőtársával, Szoyka Kornéllal együtt!), a Fradi sokszoros válogatott és vb-ezüstérmes középhátvédje elegánsan levette a lasztit, majd hanyag mozdulattal, kb. 20 méterről hazaadta kapusának, Csikós Gyulának... A hazaadás egy kicsit rövidre sikerült, s az „állandó lesipuskásunk”, a 35 találattal NB 1-es gólkirály Kalmár „Gyusza” elrobogva Polgár mellett, a kétségbeesetten kifutó kapust is kicselezve a hálóba gurított!

Valósággal tombolt a fanatikus közönségünk, a Fradisták pedig alaposan leszedték egymásról a keresztvizet…
Sok más történetet, érdekes sztorit említhetnék még, ám egy biztos: az az évad örökre emlékezetes marad! Az utolsó Szegeden töltött bajnoki idényem… - emlékezett vissza gyakran elérzékenyülve Tóth György, majd így folytatta:

- Ugyanis lejárt a szerződésem, így szabadon választhattam az ajánlatok között… Szívesen maradtam volna a Tisza partján, de 1942 nyarán a szegedi vezetésben káosz uralkodott el... (Már akkor is, ilyen eredmények mellett is a politika megint közbeszólt…)

Kora ősszel a „teljesen keresztény alapokra állított” SZAK irányításáról az egykori sikerkovácsnak, a zsidó származású Markovics Szilárdnak mindenképpen le kellett mondania…

Utána viszont nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is óriási űr keletkezett, így az új ügyvezető elnök, Takó András néhány minőségi játékos kiárusításával hajlandónak mutatkozott a hiány pótlására...

Legkomolyabb vevőmnek a budapesti Gamma FC ígérkezett olyannyira, hogy többször is lejöttek tárgyalni Szegedre! Az üzlet végül realizálódott, így két és fél évre a pesti gyár csapatához kerültem az NB I-be…

A háborús évek alatt a válogatott meccsek száma minimálisra csökkent. Éppen ezért tekinthető komoly bravúrnak, hogy az 1942-43 közt megrendezett 8 válogatott találkozón kizárólag Tóth György őrizte nemzeti tizenegyünk hálóját! Mégsem volt elégedett vele... De a közös interjúk során meg is indokolta, hogy miért nem ?!...

- Pályafutásom legdrámaibb oldala, hogy a II. világháború miatt - az 1938-as magyar vb-ezüstérmünk után!! - sem 1942-ben, sem 1946-ban nem rendeztek világbajnokságot…
Ugyanis pontosan akkoriban voltam csúcsformában, így a  II. világháború értelmetlen pusztítása akadályozott meg abban, hogy igazán megmutassam képességeimet az egész világnak... – zárta akkori beszélgetésünket Tóth György, a Szeged immár 127 éves futballtörténetének egyik legkiválóbb kapuvédője....


Vitos György (Folytatjuk...az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatom záró fejezetében az 1970-es évek egyik legkiválóbb szegedi csatára, a hórihorgas Vass Ferenc dr. következik !)




 


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.06.16.