Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2025/26

időpont:

2026. 05. 17. vasárnap, 17:00

csapatok:

Szeged

x

Aqvital FC Csákvár

hátralévő idő:

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

15 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Szegedi labdarúgók TOP 30-a: Nagy Antal (20. rész)

2026.05.14.

Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk 20. fejezetében a mai napig is NB 1-es meccs- illetve gólrekorderünk, Nagy Antal csodálatos pályafutása következik!

Aki még egy Real Madrid - Szeged nemzetközi mérkőzésünkről is (igen - igen "kedves klubtulajos Kiss-Rigó László püspök úr plusz identitás-ölő Kapics-Família, Nektek ez abszolút kínaiul hangzik"...) nyilatkozott e sorok írójának, anno...


 

Nagy Antal (1913. 03. 19 – 1984. 12. 07)

Nagy Antal – 1935-től 1949-ig - összesen 305 szegedi NB I-es meccsén(!!) 120 élvonalbeli gólt (!!) szerzett, s ez mindkét kategóriában abszolút rekordnak számít az immár 127 éves, 1899-től eredeztetett szegedi futball dicsőséges lapjain!

S ebből a szegedi futball-identitásunkból akkor sem engedünk, ha "Püspökék-Kapicsék plusz csókosaik keresztre feszítenek" (akik újabban álságos szöveggel, de szégyenteljesen és aljas módon megtagadják mindezt)...

Íme egy érdekes és fölöttébb tanulságos citátum a Képes Sport 1947. december 9-i számából:

"Együtt ülünk a sovány arcú, sötét hajú játékossal és mikor megtudjuk tőle, hogy 35 éves, csodálkozni kezdünk azon, hogy az őt bíráló nézőnek miért nem jutott eszébe az a valóban tisztes magas futballistakor, ami Nagy Antal mögött van...

– Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy én vagyok a legöregebb vidéki játékos ma az NB I-ben – mondja halk, szerény hangon, majd így folytatta:

– Húsz éve rúgom a labdát és 14 éve vagyok a SZAK tagja. (1933 nyarától !!)


– Szép múlt... És az a 14 év egy egyesületben a mai játékosvándorlások idején valóban tiszteletreméltó…

– Igen... 14 éve rúgom piros-fehér színekben a labdát – folytatja. – Többnyire az NB I-ben és ritkán az NB II-ben. Ahogy a csapat szerencséje hullámzott. Nem, sohasem gondoltam arra, hogy elhagyom az egyesületet, pedig sokfelé hívtak az elmúlt másfél évtized folyamán...

– Milyen posztokon játszott?

– Gyermekkoromban a csapatnak szinte valamennyi részén rúgtam a labdát, mióta azonban a Szegedben játszom, állandóan balszélső vagyok.

– Legérdekesebb emléke?

– Megmondom őszintén, számítottam arra, hogy ritka hosszú labdarúgó pályafutásom miatt megfogják ezt egyszer tőlem kérdezni. Sokat gondolkoztam a válaszon, de máig sem tudtam dönteni... Tessék elhinni, minden mérkőzés élmény egy olyan játékos számára, aki tiszta szívvel játszik…









– Talán amikor válogatott volt?

– Igen, az angol ligákban pallérozódó írek ellen! Akkor voltam talán pályafutásom csúcspontján. Jól ment a játék és nagyon boldog voltam, hogy a pesti futballvezetők is észrevették ezt... Később az olaszok ellen ugyancsak válogatott-jelölt voltam és még néhány mérkőzésen számításba vettek, a címeres mezt azonban többé nem húzhattam magamra az 1938-ban világbajnoki döntős válogatottunkban…


Az 1938-as világbajnoki döntős magyar válogatott 1939 májusában az Írország elleni 2-2-es meccsük előtt az MTK Hungária körúti stadionjában!

Állnak balról jobbra: SZABÓ Antal (Hungária FC, azaz MTK), PÁKOZDY László (Elektromos), NAGY Antal (Szeged), KISZELY István (Ferencváros), KOLLÁTH Ferenc (Szolnoki MÁV), BÍRÓ Sándor (Hungária FC), SZÁNTÓ József (Szolnoki MÁV), BALOGH I István (Újpest), SZALAY Antal (Újpest ), SZŰCS György (Újpest), TÓTH György (Szeged), DIETZ Károly (VB-EZÜSTÉRMES Szövetségi kapitány). Elöl guggolnak: SÁROSI György (Ferencváros), SZALAY István (Nemzeti FC) és... KIS Károly (Hungária FC, de 1941-től az NB1-ben bronzérmes Baróti Lajosékkal is együtt játszott a Szeged kiváló csapatában !). Forrás: mlsz.hu



– A saját játékán milyen változásokat tapasztalt az évek folyamán?

– Most már bizonyára nem is csodálkozik, ha azt mondom, hogy nem sokat... A szegedi drukkerek megszokták, hogy a bal szélen ott van a Nagy Anti, aki ha kap egy jó labdát, villámgyorsan el tudja hagyni a hátvédjét és kapura tud húzni.... Micsoda gólokat lőttem én a nagy Fradinak, a régi Hungáriának(MTK), az Újpestnek!!!  Tíz év alatt nem éreztem sok változást a játékomban. Csak annyit, hogy idővel a gyorsaságom csökkent, a technikám viszont fejlődött...


Az NB 1-ben 3., majd 4. helyezett Szeged 1946-os kiváló erőkből álló csapata.
Balról: Kakuszi, Szőcs, Báló, Galgóczi, Hernádi, Vörös Mihály, Kertes Mihály intéző, Nagy Antal, a válogatott balszélsőnk.
Guggolnak: Szabó, Ludas (kapus), Harangozó és Gyuris.

– És meddig akar még futballozni?

– Addig, amíg jobbat nem találnak a helyemre... Vagy amíg a gyorsaságom csökkenését már nem tudja pótolni a rutinom…

– No és most végül halljunk valamit a Szegedről... A mai Szegedről, amely jó kezdet után alaposan visszaesett ezen az őszön… (1947 őszéről volt szó, A szerző)

– Olyan betegségben szenved a csapat, amelyik majdnem minden együttesben megtalálható: a csatársorban van a hiba... De hát ez is amolyan általános tünet, amiről az előbb beszéltem. Rányomja a bélyegét a ma labdarúgására – múlóan... Mindennek ellenére tudom, hogy csatáraink és bizony köztük én is, nem a legeszményibb ötösfogatot alkotjuk. Ennek azonban meg van az oka... Hiszen csatáraink egyik fele hozzám hasonló régi játékos, másik része pedig túl fiatal... Ismét nem akarok neveket említeni, de ha ezek a fiatalok egy-két év múlva kihozzák magukból azt, ami szerintem bennük rejlik, akkor nagyon jó lesz a csapat!

– Végeredményben?...

– Ha végig nézi a magyar bajnokságok végeredményeit, 1926-tól azt látja, hogy egy-két kilengéstől eltekintve, a Szeged mindig a 3 - 4. és a 8. hely között végzett. Ez a helyünk a magyar futballban! És ezt meg is fogjuk tartani! "- zárult a Képes Sport akkori, 1947-es interjúja.



REAL MADRID-SZEGED SZTORI NAGY ANTI BÁ VISSZAEMLÉKEZÉSÉBŐL...

PLUSZ RICARDO  ZAMORÁS FOTÓKKAL IS !!

Majd 45 évvel később, 1992 elején e sorok írója mutatta be egy nagyobb léptékű cikksorozatában a Szeged NB 1-es meccs- illetve gólrekorderét, a legendás hírű
Nagy Antalt és imádott klubját, a SZAK (Bástya FC, Szeged FC, Szeged AK, SzSzMTE, Sz. Petőfi, később Sz. Honvéd, majd Sz. Haladás, végül az 1977-es SZEOL SC-SZAK fúzió utáni SZEOL AK, SZEOL-Délép SE, Szeged SC ill. Szeged LC) együttesét:

"Az ötvenes évek elején tanúi lehettünk egy patinás múltú, 1899-ben alapított klub „kivégzésének”... (A kegyetlen "komcsis korszak után ez a mostani identitás-ölő püspökös-kapicsos-éra" bizony, detto..., A SZERZŐ)

…Az egykori válogatott szegedi labdarúgó, Nagy Antal nem sokkal halála előtt a szegedi Tiszavirág vendéglőben mondta el nekem az alábbi tanulságos és megdöbbentő történetet:

„Szeged mindig is szálka volt a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer szemében...

Sokan nem tudták elviselni, hogy a „bűnös” Tisza-parti város korábban rendre a kommunista eszmék legnagyobb támadója volt (lásd: 1919, majd a Horthy Miklós-korszak negyvenes évei)…

Ez a politikai gyűlölet a tömegeket leginkább érdeklő futballnál, a világ messze legnépszerűbb sportágánál sem hiányozhatott...

A nagy hírű Szeged FC majd a SZAK az ötvenes évek elején – komolyabb támasz híján – már csak egy romos családi házhoz hasonlított…

S jöttek az erőszakos névváltoztatások, mert mindent irtani kellett, ami a harmincas, negyvenes évek szellemiségét képviselte...

A SZAK-ból SZSZMTE (Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet, röhejes komcsi-név...), majd 1956-ig Petőfi lett, az egykori NB I-ben is bronzérmes csapatunkból meg semmi...

Persze, ekkora várost nem lehetett NB l-es gárda nélkül hagyni, így jött a mesterségesen kialakított kommunista csapat, a Szegedi Honvéd SE... A tömeges és gátlástalan behívásokkal a nulláról indulva lettek három év alatt NB l-esek, mi, SZAK-isták meg szégyenszemre a másod–, később a harmadosztályban tengődtünk - a kiugrás legcsekélyebb reménye nélkül...

Nem véletlen hát, hogy Rákosiék miért ütötték minden fronton Szegedet, és miért helyezték a Tisza-parti szellemi, kulturális centrum elé legalább a sportéletben az új szocialista ipari illetve bányászvárosok (Diósgyőr, Tatabánya, Komló, Dorog, Salgótarján, Sztálin – azaz Dunaújváros – csapatait...
Ennek itta a levét Szeged labdarúgása (is) a következő évtizedekben... – zárta szomorúan mondanivalóját akkor, az 1980-as évek elején Nagy Antal, a második negyedszázad legjobb szegedi labdarúgója.

(Reggeli Délvilág, 1992. január 2- i szám, részletek Vitos György írásából)

A 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk 21. fejezetében pedig - már a Csákvár elleni "kapicsos-püspökös idényzárót" követően... - egy olyan ugyancsak csodálatos foci-legendánkról olvashatunk, aki rendszeresen 25-30.000 (!!) fanatikus Tisza-parti drukker előtt rugdoshatta a szebbnél szebb gólokat a budapesti sztárcsapatok, a Fradi, az Újpest, a Honvéd, az MTK és a Vasas ellen: Nemes István...
Vitos György (Folytatjuk a jövő héten!)


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.05.14.