Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2025/26

időpont:

2026. 04. 26. vasárnap, 17:00

csapatok:

Budafoki MTE

x

Szeged

hátralévő idő:

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

15 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Szegedi Labdarúgók TOP 30-a: Kun Lajos (17. rész)

2026.04.23.

Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk 17. fejezetében az áldott emlékű szegedi gólkirály, Kun Lajos - becenevén Tündér Lala... - csodálatos pályafutása következik, de április végén jön még a maiakról kőkeményen, ám IGAZAT fogalmazó válogatott labdarúgónk, Kutasi László is...


 

S a nemrég elhunyt szegedi gólvágó:

Kun Lajos (1958 – 2019)...

A nyolcvanas-kilencvenes évek szegedi labdarúgásának legveszélyesebb támadója 81 NB I-es mérkőzésen 30, míg a 205 NB II-es meccsén pedig 73 gólt szerzett – több, mint száz gól, szegedi színekben!!

Íme Kun Lajos névjegye…

Születési éve, helye: 1958. 06.02., Békés
Posztja: vérbeli csatár
Klubjai:
Békés (1974-től 1978-ig),
Szegedi Dózsa (1978-tól 1980-ig),
SZEOL AK és Szeged SC (1980-tól 1990-ig, majd 1991-től 1992-ig)
1990 májusától 1991 tavaszáig egy belga csapatban (SK Torhaut) játszott.
Mérkőzéseinek száma: 81 NB I-es és 205 NB II-es.
Góljai: 103 (30 az I. osztályban, 73 a II. vonalban)

Íme egy érdekes beszélgetésünk Kun „Lalával”, a „Foci 7” c. hetilap 1992. május 6-i számából:



AZ EREDETI FOCI 7-CIKKEM... (Fotók a legutóbbi könyvemből: ifjabb Vitos György)


S bizony, derült égből villámcsapásként ért valamennyiünket a 2019-es halálhíre, mindössze 61 évesen…

1992 és 1997 között még játszott a Szegedi VSE, a Kübekháza és a Ferencszállás csapataiban mielőtt végleg befejezte az aktív labdarúgást…



Kun Lajosék (balról a negyedik) üdvözlik a gyakran teltházas, de azóta szégyenszemre ledózerolt futball-szentélyünk, a Felső Tisza-parti stadionunk fanatikus drukkereit...

– Három évvel ezelőtt a Dózsa-pályán láttam őt utoljára – mondta a támadóról egykori csapattársa, a hatszoros válogatott védő, Kutasi László – Egyszerre kerültünk a SZEOL AK-hoz, ő a Szegedi Dózsától, én pedig Diósgyőrből, vissza Szegedre!



Majd így folytatta Kutasi László az egyik nosztalgiázós beszélgetésünk alkalmával:
- Nagyon kedveltem őt, mint játékostárs, hiszen gyors, technikás volt, jól fejelt, és kiválóan érezte, hogyan kell megelőzni a védőket…

Pozitív mentalitású, jó szándékú emberként könnyen elcsábítható volt, sok mindent megéltem vele…

Ha nincs az az öt éves eligazolási eltiltása, amit azért kapott, mert két helyre, Debrecenbe és Újpestre is egyszerre aláírt, sokszoros válogatott lehetett volna…

S akkor a fájdalmas megemlékezés a Délmagyarországból:

„Elhunyt Tündér Lala…

Szerencsés korosztályhoz tartozom. Én is meccsre járó ember voltam. Nekünk szent volt a hétvége: ha itthon játszott a SZEOL AK, akkor mi mentünk… Előbb a SZEOL-pályára, majd az SZVSE-re. Szurkolni, buzdítani a kék-feketéket! Egész héten erre készültünk, vágtuk cetlikre a Népsportot, a Délmagyart, pénztárgépszalagot kunyeráltunk az újszegedi ABC-ben. A nagypapám által varrt kék-fekete zászlónkat mindig kisimítottuk. Hasonlóan tett több ezer szegedi, mert nagyon sokszor megtelt a két említett stadion, vagy inkább pálya… És ebben az időben Kun Lajos volt az egyik állandó kedvenc. A csatár, a mi gólvágónk! Otthon, lent a pályán mindig mindenki ő akart lenni. Mert úgy futballoztunk, hogy játékost választottunk, belebújtunk a bőrébe. Kun lőtt, Kun fejelt, Kun sprintelt. „Tündér Lala” – zengte többször a tábor. Zengtünk mi is! Kedvenc volt ő. A mai futballban mekkora kincs lenne, hiszen a kapu előtt életveszélyt jelentett. Akkor még más világ volt. Nem voltak közösségi oldalak, nem voltak honlapok, sportcsatornák, így ő Szeged kedvence volt, és az is maradt. Örökre!! A bajnok Bp. Honvéd elleni mesterhármasa legendássá vált. Még ma is emlegetik. 4-3-ra nyertünk a Détári fémjelezte nagy Honvéd ellen. 15 ezren tomboltak a Vasutas-stadionban. „Tündér Lala!” – ordította közel 15 ezer szegedi!! S most, 61 évesen távozott közülünk a kék-feketék csodacsatára… A futball után nem találta az életét, talán ott fent, most boldog lesz, olyan, mint mi voltunk az ő játéka láttán. Szombaton biztos, hogy felveszem a kék-fekete mezem, és elmegyek a gyerekekkel focizni, és Kun Lajos leszek. Utoljára…. ”

Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk következő,
18. fejezetében egy újabb SZEOL AK-legenda, a hatszoros magyar válogatott Kutasi László következik, aki nemcsak játékosként, majd edzőként nyújtott maradandó teljesítményt, de azon kevesek egyike, aki mindig el merte mondani e sorok írójának is az őszinte, sokszor megdöbbentő szakvéleményét a magyar futball súlyos ellentmondásairól, így a teljességgel impotens "kapicsos-püspökös legújabbkori focivezetésről" is, Ámen...

Vitos György (Folytatjuk...)


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.04.23.