esemény:
Merkantil Bank NB II 2025/26
időpont:2026. 05. 10. vasárnap, 17:00
csapatok:FC Ajka
x
Szeged
hátralévő idő:| # | csapat | pont |
|---|---|---|
| 01. | Vasas FC | 61 |
| 02. | Budapest Honvéd FC | 56 |
| 03. | Kecskeméti TE | 48 |
| 04. | Mezőkövesd Zsóry FC | 46 |
| 05. | HR-Rent Kozármisleny | 42 |
| 06. | Aqvital FC Csákvár | 40 |
| 07. | Videoton FC Fehérvár | 39 |
| 08. | BVSC-Zugló | 37 |
| 09. | Karcagi SC | 35 |
| 10. | FC Ajka | 33 |
| 11. | Szeged | 33 |
| 12. | Tiszakécskei LC | 32 |
| 13. | Soroksár SC | 30 |
| 14. | Szentlőrinc | 27 |
| 15. | Budafoki MTE | 25 |
| 16. | Békéscsaba 1912 Előre | 25 |
Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!
Szegedi Labdarúgók TOP 30-a: a vb-ezüstérmes Korányi I. Lajos (11. rész)
2026.03.17.Az ABC-sorrendben írt 30 részes részes korábbi szegedi kiválóságokat bemutató cikksorozatomban ezen a héten a legendás hírű Korányi-testvérek következnek !
Először a világbajnoki ezüstérmes Korányi I. Lajos (mai címlap-fotónkon), holnap pedig a francia bajnok párizsiaknak mesterhármast rúgó, sőt, még a Real Madrid ellen is játszó és szegedi európai kupameccseken szereplő Korányi II. Mátyás fantasztikus történetét olvashatják az 1899-től eredeztetett futball-identitásunkat soha meg nem tagadó IGAZI SZEGED-DRUKKEREK...
Korányi I. Lajos...
(Szeged, 1907.05.15 – Budapest 1981.01.29)
Khmmm...Bizony, a mai "kapicsos-püspökös agyhalottaknak ez teljességgel kínaiul hangzik"...
Korányi I. (Kronenberger) Lajos, a Szegedi Bástya FC, majd a Ferencváros, a Phöbus, a Nemzeti FC és a Csepeli WMFC hátvédje, 1929 és 1941 között 40 alkalommal játszott a nemzeti tizenegyben! Tagja volt az 1938-as világbajnokságon ezüstérmes magyar nemzeti gárdának!
„ A ragyogó fizikai felépítésű, atletikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozott. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi–Bíró kettős akkoriban Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Legkiválóbb játékát 1932. október 30-án, a Németország elleni meccsen (2:1) nyújtotta és két öccse közül Korányi II. Mátyás ill. Korányi III. Dezső (Desiré) szintén magyar és francia válogatottak voltak! " (Alberttől Zsákig c. kötetből)
A Délmagyarországban plusz a Reggeli Délvilágban e sorok írója többször is megemlékezett róla:
” Korányi I. Lajos az Újszegedi TC-ben kezdte pályafutását. Ő volt az a labdarúgó, aki közkívánatra került a Fradiba, méghozzá úgy, hogy a szurkolók teremtették elő a szerződtetéséhez szükséges borsos összeget! (Hangversenyt rendeztek és a bevételt átadták a ferencvárosi vezetőknek…).
A ragyogó felépítésű, atletikus mozgású labdarúgó Szegedről már "kész játékosként", sőt, hatszoros nagyválogatottként érkezett a Ferencvároshoz!
1930. május 28-án írta alá a profi szerződését és bő egy hét múlva azonnal ferencvárosi mezben rúgta a labdát!
Khmmm... Sporttörténeti kuriózum, hogy a Szegeddel - a kiváló bajnoki szereplés mellett ! - eljutott az 1930-as Magyar Kupa döntőjébe(!) is, de a június 26-i, Debreceni Bocskai elleni sorsdöntő finálé időpontjában már a Ferencváros játékosa volt…”
Sokak szerint éppen ezért veszítette el a Szeged az 1925-ös Corinthian Kupa-győzelmét követően (Debreceni VSC - Szegedi AK 0:2 volt a debreceni fináléban!) az ugyancsak a debreceniek elleni MK-döntőt…
De a magyar válogatottban ezután is halmozta a sikereket, egészen a címvédő olaszok elleni 1938-es világbajnoki döntőig!
Sőt, gyakran együtt játszhattak az általa nagyon szeretett testvéröccsével, a kiváló szegedi jobbszélsővel, Korányi II. Mátyással is a nemzeti tizenegyben, lenti archív fotónkon az álló sorban jobb szélen a szőke Korányi II., míg mellette bátyja, a kőkemény védő, Korányi I. Lajos látható:
De aztán később Korányi I. Lajos is természetesen visszatért szülővárosába és a Képes Sport 1960. március 8- i számában már újra egy „Szegedi bennszülöttként” írtak róla az „Emlékek szárnyán” c. exkluzív interjúban:
Sajnos, manapság ezt a csodálatos szegedi futballmúltunkat, az 1899-től eredeztetett identitásunkat akarják megtagadni, úgymond "grosicsos agymosással elfeledtetni" az immár 16. éve (!!!) itt élősködő Adem Kapicsék a "gyökértelen klubtulaj", Kiss-Rigó László püspökünk "buzgó áldásaival" EGYÜTT...
De ez nem fog menni hosszabb távon, mert a fanatikus Tisza-parti drukkerek ezrei már egyértelműen kinyilvánították a véleményüket, Ámen...
Íme:
Vitos György (Folytatjuk...az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatunk - a holnapi Korányi II. Mátyás utáni - 13. fejezetében az egykori Szeged SC-kiválóság, dr. Kováts Gábor következik, aki később már klubvezetőként szembesült a XXI. század első évtizedében a nyerészkedő és csaló balkáni focivezetés módszereivel...)
Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.03.17.