Szeged 1899

esemény:

Merkantil Bank NB II 2025/26

időpont:

2026. 05. 10. vasárnap, 17:00

csapatok:

FC Ajka

x

Szeged

hátralévő idő:

Mit szeretnének drukkereink a Szeged-CsGA 16. bajnoki idényében (2026 nyarától)?!

15 év után is maradjon még Adem Kapics és külföldi holdudvara!!
Helyezzék új alapokra a klub vezetését magyar sportigazgatóval!!
Szegedi és környékbeli kötődésű, egykori legendák kellenek!!
email:
szeged1899@freemail.hu vagy gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2012. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu. Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!

Szegedi Labdarúgók TOP 30-a: Kalmár György (10. rész)

2026.03.10.

 

Kalmár György,
egy vérbeli Tisza-parti gólvágó...

Sok ezer fanatikus szegedi drukker
"Gyusza Bácsija"...

...az immár 127. évében járó szegedi futballhistória egyetlen NB I-es gólkirálya, aki a Tisza-parti klub IGAZI "gólgyárosaként" lett világklasszis magyar csatárok (az újpesti Zsengellér Gyula és Szusza Ferenc ill. a Fradista dr. Sárosi György) előtt aranyérmes!!


 

Az idősebb generációk által csakis "Gyusza Bá' "-nak becézett Kalmár György  Szegeden kezdte pályafutását, majd Svájcban, az FC Lausanne csapatában ill. Franciaországban, a későbbi BEK-döntős Stade Reimsnél is eredményesen profiskodott az 1930-as években anno...

Hazatérése után a Szeged válogatottaktól hemzsegő I. osztályú csapatában lett NB I-es gólkirály és a bajnok Ferencváros ellen például az 5:0-ás rekord-meccsükön egymaga négyszer (!!) volt eredményes…



MESTERI NÉGYES A FRADI ELLEN !!!!

Erről (is) szólt a mély-interjúm Kalmár Györggyel az „Új Tükör” c. országos hetilap 1984. április 29-i számában, íme:

Gólkirály, hat házért…

Valamikor úgy az 1930-as, 1940-es években a szegedi labdarúgás az ország ill. Európa élvonalába tartozott...

A SZEOL AK legendás hírű elődei, a Bástya FC, a Szeged FC, majd a SZAK méltó ellenfele volt a fővárosi sztárkluboknak is és szinte ontották a kiváló képességű labdarúgókat!

Ténylegesen csak 15 játékos került a szegedi klubból a nemzeti 11-be, de emellett tucatszámra kergették a labdát válogatott szintű labdarúgók is a Tisza partján.

Sőt, a város még NB I-es gólkirályt is adott a magyar futballnak!

Szegeden kívül ezzel nem sok vidéki klub büszkélkedhet... - írtam akkor, 1984 tavaszán, majd így folytattam az addigi tény-adatokkal - Az eddig befejezett első osztályú bajnokságokban ugyanis a góllövőlista élén 76 alkalommal végzett budapesti játékos, míg 1984-ig bezárólag csupán ötször vidéki...

Kalmár György viszont 1942 nyarán "aranycipős teljesítménnyel", 35 góllal lett rangelső és nyolccal szerzett többet, mint az akkoriban már világhírű és 1938-ban világbajnoki döntős Zsengellér Gyula (27 találat), aki az Újpestben ötször is gólkirály tudott lenni !!

Kalmár ezzel a teljesítménnyel örökre beírta nevét a magyar labdarúgás aranylapjaira...

A legendás "Gyusza bácsit" ma már főként csak az idősebbek ismerik, így mindenképpen megérdemli a 70 év fölötti sportember, hogy eseményekben gazdag pályafutásával a sportág fiatalabb kedvelői is megismerkedjenek...

-- 1912. április 15-én születtem Szegeden - kezdte visszaemlékezését legutóbbi interjúnk alkalmával Kalmár György, akit eladóként minden nap látni lehet a szegedi Centrum Áruház Totó-Lottó árudájában.

-- Senki sem hinné, hogy április 15-én immár a 72. születésnapját ünnepelheti... Nyugodtan letagadhatna akár egy évtizedet - vetem közbe.

-- Szerencsére a mai napig is kifogástalan egészségnek örvendek, egész életemben ugyanis az egyetlen hobbim és szenvedélyem a labdarúgás volt, sportszerű életmód mellett...

-- Szegeden kívül még hol kamatoztatta a tudását?!

-- 1926-ban kezdtem szülővárosomban a játékot (ISTENEM, ÉPPEN 100 ÉVE MÁR ENNEK IS, A szerző), majd 19 éves koromban Svájcba mentem, ahol két évig az FC Lausanne szerződtetett profi labdarúgója voltam 19-től 21 éves koromig.
Ezt követően - 1933 őszétől - az NB I-es Szeged FC csapatában játszottam, de nem sokáig ... –- majd vidáman így folytatta -- Kőkemény profizmus lévén az egyesület pénzügyi válságba került, így Markovics Szilárd, a Tisza-parti klub akkori legendás elnöke engem szemelt ki a krízis feloldására... Nem sokkal előtte a Szeged diadalmas portyát bonyolított le Franciaországban, ahol az FC Rouen vezetőségének nagyon megtetszett a játékom... Pláne a bajnok Racing Párizs elleni idegenbeli döntetlenünk után (Szegeden előtte 5:2-re nyertek Korányi II. Mátyásék!!!), amikor 3:0-ás francia vezetésről képesek voltunk döntetlenre hozni a meccset a Colombesi-stadionban, 40 ezer hazai néző előtt (lenti fotónkon), s ez akkor kapóra jött a szegedi elnöknek!
Meg is egyeztek 20 ezer pengőben, ami nem kis pénz volt akkoriban... Csak érdekességként mondom: ezen az összegen akkoriban hat családi házat lehetett venni!! (Ami ugye, manapság is milliárdos összeg...)


COLOMBESI-STADION FOTÓ PÁRIZSBAN...

-- Meddig játszott idegenlégiósként Franciaországban?! 

-- Öt gyönyörű esztendő következett: két év az FC Rouannal, kettő a Racing Roubaix-nál és egy pedig az akkor már Európa hírű, a későbbi, Real Madrid elleni BEK-döntős Stade Reims-nél...- mélyet sóhajtott, majd így folytatta -
--Nagyon szeretem ezt az országot, mert ott jó kedélyt, vidámságot és jólétet láttam, amit itthon a harmincas-negyvenes években nem nagyon tapasztalhatunk...- emlékezett akkori pályafutására nem kis nosztalgiával.

Kalmár György francia idegenlégiósként is szorgalmasan termelte a gólokat öt éven keresztül… Ám a honvágy ismét hazahozta a Tisza partjára!

Erről Így vallott az illetékes:

-- 1938-ban már a világháború szele is megérintett, emellett itt, Reims-ben ért az 1938-as labdarúgó világbajnokság is, ahol amennyire lehetett, mindenben segítségére voltam a magyar nemzeti válogatottnak és az őket szolgáló stábnak!

A Nemzeti Sport pedig felkért, hogy a világbajnokság idején legyek a tudósítójuk. Az ajánlatot örömmel elfogadtam, így a válogatottat végig kísértem minden mérkőzésén! Jól is szurkoltunk nekik, hiszen nem kis meglepetésre bekerültek a világbajnoki döntőbe!

Párizsban - teltház előtt - aztán négy kettőre kikaptunk Olaszországtól, a világbajnoki cím védőjétől... De azóta sem láttam olyan jól játszani futballcsapatot, mint az akkor második vb-aranyukat nyerő olaszokat...

Majd így folytatta Kalmár György:

-- Annyira sokat voltam együtt magyarokkal, hogy teljességgel elfogott a honvágy, felpakoltam és hazajöttem végleg!

1940- től már ismét a Szeged színeiben rugdosta a gólokat, abban a csapatban, amely 1941 tavaszán, végig a bajnoki címért küzdve,  az NB I-ben a Ferencváros és az Újpest mögött a 3. helyen végzett!

A következő, 1941-42-es bajnokság szintén felejthetetlen maradt Kalmár György számára...
A 30 NB I-es meccsén 95 (!!) gólt rúgott a negyedik helyezett Szeged és ebből a 95- ből egymaga 35 gólt szerzett a szegediek gólkirálya!

Arra a fantasztikus  idényre így emlékszik vissza:

--Éppen túl jutottam a "harmadik x-en", amikor magyar gólkirály lehettem, megelőzve olyan világnagyságokat, mint a vb-döntős Zsengellér Gyula, az ugyancsak vb-ezüstös Sárosi dr. a Fradiból és Szusza Ferenc, az Újpestből! - ezután megint mély lélegzetet vett, majd így folytatta:

-- Ráadásul van egy olyan legendás mérkőzés, amelyre a legszívesebben gondolok vissza az összes közül... 1942 május elején jött Szegedre a bajnok Ferencváros, ragyogó időben, a régi SZAK-pálya dugig megtelt a fanatikus drukkerekkel! S mi bizony, csodálatos játékkal, 5:0 arányban(!!) lehengereltük a sztároktól hemzsegő Fradit! Báló Feri nyitotta meg a gólok sorát, utána én meg zsinórban négy gólt lőttem és az egyik úgy van emlékezetemben, mintha tegnap történt volna... – itt már széles mosollyal az arcán gondolt vissza a részletekre - Polgár, a Fradi válogatott középhátvédje 20 méterről hazaadott egy labdát kapusának, Csikós Gyulának. A hazaadás egy kicsit rövidre sikerült, én erre számítottam, elrobogtam Polgár mellett és a kétségbeesetten kifutó kapust is kicselezve a hálóba gurítottam a labdát. Élvezet volt hallgatni, ahogyan szidták egymást…


A Fradit 5:0-ra (!!) "letaglózó" Szeged csapata... Állnak, balról: Gyuris János, Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György kapus. Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly (két későbbi világhírű mesteredzőnk!!) és a szegedi klubhűség mintaképe, Szabó Lajos.


Íme az akkori Nemzeti Sport tudósítása – tolta elém nevetve:


-- Mindössze 70 élvonalbeli bajnokit vívott a Szeged színeiben, de félelmetes góllövőnek bizonyult, hiszen 62-szer volt eredményes 1942 nyaráig...- vetettem közbe -

-- Sajnos, a körülmények azonban úgy hozták, hogy formám csúcsán hagyjam abba a labdarúgást… A munkám teljesen lefoglalt, majd háború lévén kötelező katonai szolgálatra is behívtak…Holott merem állítani: még legalább négy-öt évig könnyen eljátszottam volna a magyar élvonalban! Nagyon rossz felfogásnak tartom, hogy nálunk a legtöbb 30 éves játékosra ráfogják, hogy kiöregedett, ha jól játszik, ha nem… De a mi mostani idegenlégiósaink, például Fazekas, Bálint, Csapó és Váradi Béla megmutatták: ilyen korban is lehet sorozatosan klasszis teljesítményt nyújtani! Nézetem szerint a 30 éves játékos a legtökéletesebb, kellő rutinnal rendelkezik, annyit biztosan nem rohan összevissza, mint a tinik… De ez csak előnyére válhat, mert jobban beosztja erejét, irányítja társait. Két-három idősebb játékos nélkülözhetetlen minden csapatban!

--Mi a véleménye a mai labdarúgásról, ezen belül a szegedi „utódokról”?

-- Az MLSZ által hozott új intézkedések előbb-utóbb feloldják a korábbi ellentmondásokat. Úgy fest, hogy lassan megszűnik a „félprofizmus” (ha követelnek a játékostól, akkor amatőr, ha igénye van, akkor meg profi…) és a szurkolók a pénzükért majd azt kapják vissza a magyar labdarúgástól, amit elvárnak tőle! Csak türelem és sikerülni fog! 

Ami pedig a szegedieket illeti...
Évtizedek óta állandó látogatója vagyok a SZEOL AK (fotónkon az 1980-81-es másodosztályú bajnok) meccseinek, így nagyon örülök, hogy ismét az NB I-be jutott a gárda!



AZ UGYANCSAK LEGENDÁS HÍRŰ SZEOL AK 1980-81-ES BAJNOKCSAPATÁNAK FOTÓJA UTÁN...

...Így, ilyen optimistán folytatta az 1984-es interjúnkat a mindig mosolygós Kalmár György:

--Néhány fanatikus vezető és a nemrég kinevezett Kaszás Gábor vezetőedző irányításával a játékosok elszántsága lehet biztosíték arra, hogy a kék-feketék meg is kapaszkodnak majd az élvonalban… - mondta akkor befejezésül Kalmár György, akit az idősebb szurkolók még ma is úgy becéznek, mint a negyvenes, ötvenes években!

Hiszen akkor lett „mindenki Gyuszája” Szegeden és az is marad az idők végezetéig!-zártam az akkori interjúnkat.

Azóta több évtized telt el a hányatott sorsú szegedi labdarúgásban is, "Gyusza Bácsi" már régóta az "Égiek táborát gyarapítja", de mindezek ellenére valóban állíthatom...

A legendák örökké velünk élnek…

FOREVER AND EVER -- "Kalmár Gyusza Bá' "...

https://www.youtube.com/watch?v=93n3MQJidgw&list=RDnDbcUdVv0m4&index=6


Vitos György (Folytatjuk... Az ABC-sorrendben írt 30 részes szegedi futballtörténeti cikksorozatom 11. fejezetében egy világbajnoki ezüstérmes labdarúgónk következik, Korányi - Kronenberger Lajos, a Szegedi Bástya FC, majd az őt "elrabló" Ferencváros 40-szeres magyar válogatott kiválósága !!)


Forrás: Fotók: szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából...
Készült: 2026.03.10.