Mi a baj a magyar labdarúgással?! (5. rész)

Mi a baj a magyar futballal?! Ami nem mellesleg a világ messze legnépszerűbb sportága is.

5. Extra Rész:

A "világhírű" magyar mentalitás...

A végén egy futballtól eltávolodott társadalmi megközelítéssel fejezném be az 5 részes cikksorozatomat.

Hazánk nem véletlenül a "8-9 millió futballedző országa"...

Mindenkinek megvan a saját és őszintén fájdalmas véleménye mindenről, ami általában negatív és cinikus megjegyzések sorát jelenti...

Hogy ez a szemlélet honnan ered, külön cikket érdemelne...

Jómagam Trianon korára szeretném visszavezetni, amikor is országunk történelmi igazságtalanság sorsára jutott...

Ekkor váltunk áldozatokká a világban, legalábbis a saját népünk szemében mindenképp...

Azóta is sokat szenvedett és mindig a "túlélésre fókuszáló" társadalmunkba a nihilizmus, pesszimizmus és áldozat szemlélet mélyen gyökerezett bele, így elkerülhetetlen hogy valamilyen formában a labdarúgásunkra ugyancsak hatással legyen...

Hogy mire is gondolok?!...

Egészen megdöbbentő például, hogy Szoboszlai Dominik Liverpoolba szerződése és a múlt szezonban alapemberré válása óta - még  a legelső magyar Premier League-bajnokként is !! - milyen mennyiségben kap negatív és rosszindulatú kommenteket a közösségi médiákban (pl. az nso-n...).

Nincs még egy ilyen ország a világon, ahol egy kiugró és az elmúlt évtizedekben egyedülálló siker a jogos büszkeség, az elismerés helyett ilyen mértékű rosszindulatot váltson ki a lakosságból...

Persze, mély tisztelet a kivételeknek...

Ugyanez a "szakértő mentalitás" az utánpótlás rendszerben is fölöttébb komolyan jelentkezik.

A szülők szinte minden esetben meg vannak győződve arról, hogy jobban tudják mindenkinél, mi a legjobb a gyerkőcüknek...

Ez a hozzáállás természetesen nem könnyíti meg az edzők dolgát és zavart kelt már a legkisebb korosztályoktól kezdve a gyerekek fejében is: kire érdemes hallgatni?!...

Az edzőre vagy inkább a szülőre?!...

Mindezek mellett sajnos, a mai napig jelen van utánpótlás szinten a régi sláger is, miszerint a tehetősebb szülők gyermekeit kiemelt bánásmód illetve több játékperc illeti meg, mint egy átlagos srácot...

Ez a jelenség egy ártalmas fekély az amúgy sem túl fényesen muzsikáló rendszerben, ami ellen minden, a sportágban dolgozó embernek együttesen kellene fellépni és eltávolítani ezeket az önkéntes "szponzorokat" a futballpályák környékéről...

A fentiek alapján igenis kijelenthető az, hogy a magyar futball sikertelenségében az átlag magyar ember is jócskán szerepet vállal a kialakult negatív közeg fenntartásával.

A kiugró eredmények pillanatnyi örömet váltanak ki, a rosszakon pedig évtizedekig csámcsogunk, rágódunk és elégedetlenkedünk.

Mindezek kapcsán a kérdéseim a következők...

Képesek vagyunk-e a rendszer szintű és a társadalomban kezdődő megújulásra?!...

Vagy a futball, mint az örökké imádott és első számú sportágunk csak egy "állandó pénztemető" lesz az országunkban ?!...



Ifjabb Vitos György az idei holland bajnok, a PSV Eindhoven stadionjánál, Csányi Karina fotóján


A fenti kérdésekre pedig Édesapám Facebook-oldalán őszinte válaszokat várva maradok örök tisztelettel:

Ifj. Vitos György

Forrás: Fotók: Csányi Karina és Vitos Gergő
Készült: 2025.06.17.