A Galatasaray szegedi veresége után ezúttal a Trabzonspor javított...

Bizony, a mai "kapicsokon felnőtt és agymosott " drukkerek legnagyobb része még csak nem is sejtheti: a szerdai Trabzonspor elleni vereségünk előtt a Szeged korábbi Európa-hírű futballcsapata (!!) még a török rekordbajnokot, az azóta is messze legnépszerűbb Galatasarayt  ugyancsak megverte egy sokgólos meccsen Szegeden! Íme a részletek a korábbi 125 évünket bemutató cikksorozatomból...

1933 tavaszán például Temesvárott értek el 2:2-es döntetlent Románia nagyválogatottja ellen, sőt, a diadalmas román portyát veretlenül (!!) 4 győzelemmel ill. 3 döntetlennel zárták Markovics Szilárd, a legendás hírű klubelnök paprikamezes játékosai (2. és a 3. fotónk éppen ezt illusztrálja) !

Az 1933/1934-es idényben egy nagyszerű francia túra előtt (ahol többek közt 1:1-re végeztünk Marseille-ben, a két magyar válogatottal, az Eisenhoffer–Kohut-szárnnyal felálló kupagyőztes hazaiakkal, majd 2:2-re játszottunk Montpellierben és bizony, 40.000 néző (!!) előtt 3:3-ra végeztünk Párizsban, az 1935-36-os bajnok és kupagyőztes, az osztrák “csodakapussal”, Hidennel kiálló Racing Paris, a mai Paris SG legendás elődei ellen!!!) a svájci Lausanne-ból leigazoltuk a gólrekorder Kalmár Györgyöt, aki később igazi legenda lett Szegeden!

Abban a szezonban az egyre erősebb Szeged FC már az előkelő 5. helyet szerezte meg három pesti topklub és a Debreceni Bocskai mögött  az élvonalbeli pontvadászaton! Az idény során a leggyakoribb összeállításunk ez volt:

Pálinkás – Sirály, Raffai – Gyarmati, Somogyi, Bertók – Korányi II, Grósz, Kalmár György, Havas, Harmath.

Nem túlzás, de minden csapatrészben válogatott illetve nemzetközileg jegyzett, elismert szegedi labdarúgóink voltak, ami a mai fiatalabb generációknak szinte "kínaiul hangzik"…

S ennek az 1934/1935. évi I. osztályban már meg is lett a kézzel fogható eredménye! Az addigi bajnoki rekordot jelentő “csúcsteljesítményt” regisztrálhattuk (a három nagy pesti klub, az Újpest- Fradi – MTK mögötti 4. helyet) és a legelső nemzetközi tétmérkőzéseket 1935 nyarán!

A bronzérmes, de akkoriban már világhírű Hungáriától (MTK) mindössze két ponttal lemaradt Szeged a Közép-Európa Kupában való indulásra szerzett jogot és a sokszoros csehszlovák bajnok, sőt, az 1934-es világbajnoki ezüstérmesekkel (!) is teletűzdelt Slavia Prága ellen sem vallottunk szégyent!

A világhírű kapus, Frantisek Planicska együttese csak jobb gólaránnyal masírozott tovább a következő fordulóba…

Ezt követően az 1935/1936-os idény előtt alakult meg a Nemzeti Bajnokság, az NB rendszere és abban a szezonban 7. volt a Szeged öt pesti egyesület és a Debreceni Bocskai mögött!

S éppen akkor kerültek legelőször török csapattal szembe a Tisza-parti labdarúgók, amikor az 1905-ben alapított Galatasaray Istanbul látogatott el Szegedre. A nemzetközi premiert a Szeged FC nyerte meg gólokban gazdag mérkőzésen, 3:0-ás félidő után 4:3 arányban a piros-sárga csíkos mezben felálló, későbbi sokszoros török bajnokcsapat , sőt, 2000-ben már UEFA Kupagyőztes alakulat ellen!

S szinte futószalagon jöttek az újabb szegedi futballsikerek…

Abból az idényből egyébként nem a Galatasaray elleni hazai mérkőzést, sokkal inkább egy, a mai fülnek szinte hihetetlenül hangzó fantasztikus nemzetközi megmérettetést, nevezetesen a Real Madrid – Szeged összecsapást emelném ki a korábban kiadott köteteimből:

“Egy spanyol túrán már 1936. január 1-jén pályára léptek a szegediek az akkori spanyol bajnokság 2. helyezettje, az FC Madrid – a mai Real Madrid – ellen!! (Akkor egyébként az Atletico Bilbao volt a bajnok, míg az FC Barcelona csak 5., a Valencia 8., a Sevilla 10., míg az Atletico Madrid csupán 11. volt..., A szerk.)

Visszatérve a Real Madrid-Szeged FC összecsapásra, Nagy Antal, az akkori fiatal balszélső rúgta az első gólt Ricardo Zamorának, minden idők leghíresebb spanyol kapusának! Így emlékezett erre a válogatott szélső:

– Legszebb emlékeim közé tartozik az a mérkőzés… Bár 4-1-re kikaptunk, én rúgtam az első gólt a második félidőben, majd pár perccel később felvágtak a tizenhatoson belül. Válogatott jobbszélsőnk, Korányi II. Mátyás állt a 11-esnek, behunytuk a szemünket, nem mertünk odanézni… Ő meg szinte kirúgta a kornerzászlót, úgy meg volt ijedve a közelünkben ordító spanyol drukkerektől…”

Persze, a 4-1 még így is tisztes eredménynek számított az azóta már 15-szörös rekorder(!!) BL(BEK)-győztes Real Madrid otthonában… Sőt, utána még Granadában is győztünk 2-1-re az ottani első osztályú klub ellen !

Az 1936/1937-es idény kezdete előtt újabb “pénzszerző”, ezúttal skandináv túrát bonyolítottak le a szegediek és egyetlen hónap leforgása alatt 24 (!!) alkalommal léptek pályára különböző finn, svéd, észt, lett és litván csapatok ellen. A sikeres északi portya (21 győzelem, egy döntetlen, két vereség, 108-21-es gólkülönbséggel!) alaposan kizsigerelte a játékosokat, ami visszahatott a hazai eredményekre… Közepes teljesítménnyel csupán 8. lett az NB I-ben a sokkal többre hivatott Szeged FC, de abban az idényben vált a csapat standard játékosává a kétszeres szegedi nagyválogatott, s előtte főiskolai vb-n aranyérmes (!) Baróti Lajos, a későbbi világhírű mesteredző és rekorder szövetségi kapitány (Archív fotónkon az ugyancsak kiváló szegedi válogatott, Tóth György kapussal)!

ÍME A "HONLAPOS TUDÓSÍTÁSUK"...

Michael Boris: – Nem szeretek veszíteni! (KI SZERET, KEDVES MICHAEL?!...) Jó dolgokat láthattunk, különösen az első hatvan perc során. Kidolgoztunk néhány ígéretes lehetőséget és emellett kompaktan védekeztünk. Egy órányi játék alatt a Trabzonnak nem volt tiszta helyzete, nekünk pedig igen. Úgy hiszem, egy-két hét múlva hasonló helyzetben már megszeretnénk a második gólt. Edzőmérkőzésről lévén szó, nem játszhattunk végig ugyanazzal a tizenegy játékossal. A cseréket követően kissé megbomlott a szervezettségünk és a magasságunkból is veszítettünk, ez pedig a pontrúgásoknál gondot jelentett. A második kapott gól abszolút elkerülhető lett volna. Két perccel a vége előtt nem veszíthetünk így labdát a középpályán. A győztes mentalitás felépítésén dolgozunk. Mindenki nyerni szeretett volna, különösen egy olyan jó csapat ellen, mint a Trabzonspor. Az egyik szemem sír, a másik nevet...

Forrás: Fotók: szeged-grosics.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2024.07.10.