125 éves a szegedi futball ! ( 8. rész )

Képzeletbeli „futball-időutazásunk” során az immár 125 éves szegedi labdarúgás addigi jelentősebb eseményeit, az 1920-as évek trófeáit, majd az 1926-os élvonalbeli premiert, az 1932-1943 közötti sikerszériát ill. az 1945-46. évi NB I-es 4. helyezést tekintettem át, és a Szegedi Honvéd-korszakot követően ezúttal már az ötvenes évek közepén járunk! Amint azt az előző rész zárósoraiban említettem, 1954 elején - a pestiek diktálta kényszerből - a szegedi sportvezetők végül abban állapodtak meg, hogy a helyi "lenullázott Honvéd" hivatalos jogutódjaként az egyetemi sportkör, a KEAC-ból, majd a SZEAC-ból átnevezett Szegedi Haladás szerepelhet - Wikipédia ill. magyarfutball.hu -szerkesztők, figyelem: jogfolytonossággal - tovább az NB I-ben. De ez már egy újabb érdekes, sőt, rendkívül tanulságos fejezethez, a Haladás- (címlapfotónkon az NB II-es bajnokcsapat tablója!), majd a SZEAC-korszakhoz tartozik - a jubileumi 125 éves szegedi cikksorozatunk 8. "etapjában"...

S ezek után jött az ominózus 1954-es idény...

Az olimpiai bajnok és Európa Kupa-győztes magyar aranycsapat abszolút nem várt vb-ezüstérmének évében bizony, Szegednek is súlyos csalódást jelentett az az évad: újra csak egy NB I-es kiesés következett. Igaz, ebbe a Honvédelmi Minisztérium is alaposan belejátszott, mivel egyszerűen megszüntette - a bajnok Bp. Honvéd 100 %-os előtérbe helyezése mellett - a kiválóan szereplő  Szegedi Honvéd támogatását, valósággal lenullázták őket...

Így a szegedi sportvezetők végül abban állapodtak meg, hogy a helyi Honvéd hivatalos jogutódjaként az egyetemi sportkör, a KEAC-ból, majd a SZEAC-ból lett Szegedi Haladás szerepelhet tovább az NB I-ben!

De az egyetemistáknak még szokniuk kellett az élvonal légkörét... Hiába verték meg Rózsavölgyi (Rosenthal) Lajos 4 góljával 6:2-re(!!) a Szuszával felálló újpestieket, csupán az élvonalbeli 13. hely, vagyis - sorrendben ötödszörre - kiesés lett a "nóta vége"...

A MAGYAR "ARANYCSAPAT" SZEGEDEN!

Sporttörténeti kuriózum, de mégis a következő idény, az 1955-ös hozta meg a magyar "aranycsapat" legelső szegedi vendégjátékát!

Tudni kell, hogy abban az évben az egykori NB I-es szegedi gólkirály, Kalmár György vezetőedző azonnal visszavezényelte a Szegedi Haladást az 1955. évi NB II Keleti csoportjából az NB I-be! (Fentebb, a címoldalas archív-fotónkon látható a szegedi aranyérmesek tablója!)


Ennek elismeréseként 1955. április 13-án a Szeged még a magyar aranycsapattal is megmérkőzhetett közel 20 ezer (!!) néző előtt a Felső Tisza-parti stadionban és a Puskással, Hidegkutival, Sándorral, Kocsissal, Bozsikkal ill. a többi klasszissal felálló vb-ezüstérmesek csupán 2:0-ra nyertek (mégpedig Kocsis Sándor és Szojka Ferenc góljaival) a másodosztályból fölényes biztonsággal visszakerült Szegedi Haladás ellen!


Az NB II-es rangadókon pedig a napjainkra már hétszeres magyar bajnok Debreceni VSC ellen kilencet (!) rúgtak a szegediek (6:0 Szegeden és 3:0 Debrecenben !!), így simán jutottak vissza a legjobbak közé.

A Szegedi Haladás aranycsapata. Álló sor balról: Rábay László, Benák András, Zallár  Andor, Cziráki József, Faragó Gyula, Városi György, Pozsgai István. Guggolnak balról: Rózsavölgyi-Rosenthal Lajos, Mészáros Károly (kapus), Nemes István, Baráth János, Vass István és Cserhalmi Károly (kapus).

Az 1956-os évad egy kupamérkőzéssel kezdődött:

Az 1956. évi 12 csapatos bajnokságban pedig (ahol Kalmár György helyett Lakat Károly lett az edző, aki Baróti Lajossal 1940-43 közt remek fedezetpárt alkotott a Tisza-partiaknál!) a szegediek 20 meccset lejátszottak, amikor október közepén a forradalom miatt végérvényesen félbeszakadtak a küzdelmek...

A szegediek hivatalosan elkönyvelt bajnoki mérkőzései (pl. 25.000 fanatikus pesti drukker előtt a Fradi ellen...) az egyes csapatok elleni "örök-mérlegekbe" beleszámítanak ugyan, de az 1956. évi NB I küzdelmeit az MLSZ mégsem tudta befejezett, egész bajnokságként elkönyvelni...




Régi archív - egy azóta már elhunyt idősebb drukker által ránk adományozott - fotónkon egyébként tévesen szerepel az október 10-i dátum, hiszen az akkori élvonalbeli meccsüket fél évvel korábban, április 15-én játszották az Üllői úton, előtte egy héttel pedig 1:1-re mérkőztek a Hidegkuti Nándorral, Palotással, Sándor Csikarral felálló MTK-sok otthonában!

ÚJABB ÉLVONALBELI SZEREPLÉSEK...

Majd az immár 125. évében járó szegedi futball 60. idényében, 1957 elején az MLSZ úgy határozott, hogy az NB I 12 csapata számára 1957 tavaszán egyfordulós, kiesés nélküli bajnokságot rendez, míg az NB II két csoportjában folytatódik az előző év őszén félbeszakadt pontvadászat.

Abban az idényben egyébként ismét szerepelt szegedi játékos az A-válogatottban! Gilicz István (fotónkon), a SZEAC és a Bp. Honvéd csodálatos balösszekötője háromszor húzhatta magára a nemzeti csapat meggypiros mezét, ő volt akkoriban a 15. labdarúgó, aki szegedi csapatból került a legjobbak közé! A 16. szegedi klubból kikerülő nagyválogatott labdarúgónk sajnos, még mindig várat magára, legalábbis a felnőttek között, mivel utánpótlás szinten se szeri, se száma a Tisza-parti tehetségeknek! Nem beszélve azokról, akik Szegedről eligazolva más klub játékosaként kerültek tartósan a nemzeti 11-be...

1958/1959-ben az NB I-ből kiesett SZEAC újra kevés időt töltött másodosztályúként, hisz Hajós Imréék egymás után aratták szebbnél szebb győzelmeiket, a 30 meccsükből 23-at megnyertek és 4 döntetlen mellett mindössze 3-szor szenvedtek vereséget!

Vitos György (Folytatjuk)

Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából! Különös teikintettel a szegedma.hu sportszerkesztői figyelmébe...
Készült: 2024.04.17.