125 éves a szegedi futball ! ( 3. rész )

Immár sporttörténeti tény: a 125 éves szegedi labdarúgás eddigi legnagyobb mecénásához, Bástyai Holtzer Tivadar nevéhez fűzödik a legelső szegedi csapat, a SZAK-ból megalakított Bástya FC részvétele a legnépszerűbb sportág élvonalában!

1926 nyarán az "Elnök úr" is ott látható talpig fehérben a számos egykori kiváló focilegenda között...

Végre elérkezhettünk 1926 nyarához, nevezetesen a profizmus magyarországi bevezetéséhez!

Amikor Szeged és Szombathely mindenkori elit együttese – az első két legeredményesebb vidéki klubként – bemutatkozhattak az élvonalban!

Ezáltal igazi sporttörténeti kuriózumként leírható: az 1926/1927-es idény volt a legelső magyar profibajnokság, melyben nyolc (!) fővárosi csapat társaságában két vidéki is elindulhatott és - a szombathelyiek dicséretes negyedik helyezése mellett ugyancsak újoncként - hetedik lett a Szegedi AK, igaz már Bástya FC néven!

A szegedi labdarúgás nagy jelentőségű napja volt 1926. június 26.-a, amikor a SZAK felvette a kiváló üzletember és önzetlen mecénás, az újszegedi stadiont is felépíttető Bástyai Holtzer Tivadar vezetéknevét!

Íme a legelső élvonalbeli szegedi meccs sporttörténeti értékű csapatfotója, amely a Szegedi Bástya-Nemzeti SC 4:2-re végződő bajnoki találkozó előtt készült:

Élvonalbeli újoncként a címvédő Ferencvárost pl. - 1926. október 17-én - 3:1-re elverték Szegeden, majd a másik bajnokrekordert, az akkoriban már világklasszis Orth Györggyel felálló Hungáriát (ma MTK Budapest) pedig 1:0-ra - ugyancsak Szegeden !!

Az idény végén így nézett ki a tabella szegedi érdekeltségű része:

7. Szegedi Bástya 18, 6, 4, 8, 26-27 ill. 16 bajnoki pont.

Kezdetnek nem volt éppenséggel rossz, sőt…

Az 1898-1899-es idénytől e sorok írója által nagy gonddal végigkísért, immár a 125. évében járó szegedi labdarúgás 30. szezonja, az 1927/1928-as ismét egy előkelő hetedik helyezést hozott a Bástya FC-nek, ám az 1928. június 10-i idényzáró sajnos, örökké emlékezetes botrányba fulladt...

Íme egy érdekes korabeli sztori a néhány éve kiadott futballköteteimből:

Szegedi Bástya – Ferencváros 1:2 ...

“Végig élvezetes, magas nívójú mérkőzést vívott a szegedi együttes a bajnokkal. A meccs maga minden ízében méltó lett volna az ünnepélyes kerethez, ha a végén egy kellemetlen botrány nem következik be. A Bástya kapusa, Baumgartner labdát fogott és kirúgni készült, mikor Turay odaért és beletalpalt a labdába, oldalról. A meglepett szegedi kapus lefeküdt és vonaglani kezdett. A közönség azonnal betódult, karok, botok emelkedtek. A Ferencváros játékosai védőn körülfogták Turayt, de a túlerő győzött, zuhogtak a botok, csattantak a pofonok, és olyan parázs verekedés támadt, amelyre alig van példa a magyar futball történelemben… Az ijedten lesiető Szigeti elnököt, az FTC vezetőjét is inzultálni akarta egy rendőrtiszt – civilben... Aztán kardok repültek ki a hüvelyből és nagy nehezen helyre állt a rend, végül is lecsillapodtak a kedélyek, és a mérkőzés végét jelző sípszó a nagy megváltást jelentette. Még az volt a szerencse, hogy a pesti különvonat közönsége a nagy tribünön volt elhelyezve, és nem tudott a pályára hatolni. Elgondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a kedvenceit féltő 600 pesti drukker belevegyülhetett volna a verekedők tömegébe…"- olvashattuk "pesti szemüvegen keresztül" a Nemzeti Sport korabeli tudósítását.

De a szegediek ezután gyorsan vigasztalódtak, mivel 1928. július 8-án, Bécsben még az Európa-hírű osztrák bajnokrekordert, a Rapid Wien együttesét is kétvállra fektették a saját "oroszlánbarlangjukban" (4:2)!

(Ezt a korábbi szenzációs szegedi bravúrt már a 2024-es év elején is beidéztem, amikor a "kapicsos Szeged" 1-1-re mérkőzött Törökországban a Rapid Wien "B"-csapatával... Íme az akkori írásom, ami a "Kapics-Famíliánál erősen kiverte a biztosítékot":

https://www.szeged1899.hu/news_listone.php?id=2128

De térjünk vissza inkább a "fényévekkel eredményesebb" szegedi futballmúltba...)

Sőt, Szegeden a másik szomszédos ország (jelenleg Szlovákia) bajnokrekorderét, a mai Slovan pozsonyi jogelődjét, a CsSK Bratislava együttesét is 3:1-re megverték 1928 nyarán!

Íme az akkori kiváló csapatunk Dobsa Sándor Nagyapám fantasztikus hagyatékából:

Majd az 1928/1929-es idényben már ötödik volt a Bástya, s akkor érték el addigi legjobb első osztályú bajnoki helyezésüket a piros-feketék, mindössze a Hungária (a mai MTK), a Ferencváros, az Újpest és a DVSC legjobbjait “elszipkázó” Debreceni Bocskai előzték meg őket…

Egy évvel később (1929/1930) ugyan “csak” nyolcadik lett a Bástya FC az élvonalbeli bajnokságban, de – óriási sikert elérve – a Magyar Kupa döntőjébe is bekerültek a szegediek! Ahol viszont alulmaradtak a legjobb DVSC-s játékosokra épülő új profialakulattal, a számos válogatott klasszissal (Markos, Vincze, Teleki, Móré, Keviczky) felálló Debreceni Bocskaival szemben...

Azóta se került kupadöntőbe szegedi csapat…

A Magyar Kupa elődöntőjébe viszont további 6 alkalommal sikerült ilyen Tisza-parti bravúr!

Legutóbb például 1986-ban (aktuális lenti fotónkon!) a Kozma Zoli, Szabó Gyula, Kántor "Tyutyu", Kőhalmi, Takó Feri, Kun "Lala" és Gruborovics Tibi által fémjelzett és tényleg kiváló erőkből álló Tisza-parti gárda...

Állnak (balról): Csehó (kapus), Balázs, Kozma Z., Szabó Gy., Kántor, Takó; guggolnak: Márton, Kőhalmi, Szabó I., Gruborovics és Kun Lajos.

Érdekességként pedig ez volt 1930-ban a kupadöntős Szegedi Bástya FC összeállítása: Benedek – Raffai-Riesz, Emődi – Wahl, Péter, Tóth Jenő – Korányi II., Kőrösi-Kittl, Possák, Szedlacsik, Schwartz. Vezetőedző: Beck Pál.

Négyen közülük (Beneda-Benedek István kapus, továbbá Emődi-Emmerling Rezső, Tóth Jenő és Korányi II. Mátyás) még a magyar válogatottban is bemutatkozhattak!

S bizony, ha a bajnokrekorder Ferencváros nem "szipkázza el" közvetlenül az 1930-as MK-finálé előtt rekord-összegért (!!) a már akkoriban is stabil szegedi nagyválogatott Korányi I. Lajost (aki 1938-ban még világbajnoki ezüstérmet is szerzett!!)...

...akkor bizonyára az 1930-as Magyar Kupa-győzelemre is jó eséllyel pályázik a Szeged... Csakúgy, mint az 1925-ös debreceni Corinthian Kupa-döntőben:

DVSC - SZAK 0:2 !

Az 1930/1931-es idényben már – Geszti Péter "rapes stílusában"... - jöttek a gondok, a számlák, meg a gondnok...

Kiesés és névváltozás...

A Bástya FC ugyanis a 11. lett az akkoriban is csak 12 fős első osztályú mezőnyben, így osztályozóra kényszerült a II. ligából feljövő Miskolci Attilával, amely során itthon még 3-1-es győzelmet aratott a csapat, ám idegenben 1-4 lett oda, ami kiesést eredményezett…

Ha ekkor előre tudták volna, hogy ezt még hány hasonló szereplés fogja követni a szegedi futball immár 125 évét felölelő történelmében...

A kiesés nyomán a rendkívül csalódott Bástyai Holtzer Tivadar az idény végén befejezte tulajdonos-szponzori tevékenységét, és ezzel gyakorlatilag megszűnt a legendás alakulat!

De 1931/1932-ben három agilis szegedi sportember, a régi SZAK-isták, Stein (becenevén "Hapa") Sándor, Beck Pál és Vér György gyorsan újjászervezték a csapatot – ezúttal Szeged FC néven -, amely a Profi Liga 2. osztályában a Soroksár mögött ezüstérmet szerezve és a Bp. Vasas elleni osztályozót megnyerve (3:0, 0:2), úgymond “lendületből” visszajutott az élvonalba!

S ettől számítva - 1932-től 1943-ig - megszakítás nélkül (!) éppen tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív proficsapata az akkoriban még sikert sikerre halmozó magyar labdarúgás legelső vonalában, seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és...

...nemzetközi kupaszerepléssel, a Real Madrid (!!) elleni összecsapással, sőt, Bécstől Párizson át Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, nagyszerű diadallal “fűszerezve”…

Ez már viszont egy újabb legendás, de különálló fejezethez tartozik…

A mostani válogatott szünet miatt a következő részt - jövő szerda helyett - már ezen a héten leközöljük!

Vitos György (Folytatjuk)

Forrás: Fotók: www.szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából !! Különös tekintettel a szegedma.hu sportszerkesztőinek...
Készült: 2024.03.19.