125 éves a szegedi futball ! ( 1. rész )

1898 őszén sok helyen még azt sem tudták, mi is az a futball, Szegeden azonban a legendás "Hétválasztó" Vendéglő különtermében tizenhárom megszállott férfiú ült össze egy új sportág (amely mostanra már a világ messze legnépszerűbb játéka !!), a labdarúgás szegedi meghonosítása céljából, majd Bástyai Holtzer Tivadar (egy néhány évvel korábbi címlap-fotónkon) lett nem sokkal később a szegedi futball egyik legnagyobb mecénása...

Emlékezzünk hát a 13 szegedi klubalapítóra név szerint is: Szegheletty János, Paral Pál, Babos Elek, Braun János, Szabó Károly, Szende Izsó, Tarján Oszkár, Szende Mihály, Nagy Pál, Sándor Nándor, Földes Izsó, Beer István és Ötvös Vilmos.

Többszöri megbeszélés után 1899. május 22-én jelentették be az első szegedi futballcsapat megalakulását, így az idők végezetéig  e jeles napot tekintjük a patinás múltú szegedi labdarúgás születésnapjának...

Sporttörténeti kuriózum, de nemcsak Szeged legrégebbi futballklubja, a Szegedi AK (anno Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven) alakult meg 125 évvel ezelőtt, az 1899-es esztendőben, hanem pl.  - a teljesség igénye nélkül - a Barcelona, az AC Milan, a Cardiff City, az Eintracht Frankfurt, a Werder Bremen, a Marseille, a Lyon, a bécsi Rapid vagy éppen a legnépszerűbb hazai kedvenc, a Ferencváros is...

A Tisza-parti egyesület első konzervatív vezetése a labdarúgást még nem versenysportnak tekintette, így az 1899/1900-as idény legfontosabb eseménye egy rendkívüli közgyűlés volt, ahol új elnökséget választottak. Elnök Cserkovics Agenor főmérnök, alelnök Bástyai Holtzer Tivadar (fenti címlap-fotónkon), míg a főtitkár az egyik alapító, Szende Izsó lett.

Az új vezetés célul tűzte szegedi részvétellel a szervezett vidék bajnokság mielőbbi beindítását. Akkor persze, nem sejtették, hogy jó pár évet várni kell még erre...

​

De nem úgy az első hivatalos futball-mérkőzésre Szegeden!!!

1902. június 27-én, 1500 néző előtt:

SZAK I. - SZAK II.  1 : 0

A legendás összeállítások: 
SZAK I: Tölcséri - Horváth, Szende - Pittoni, Sándor, Bobcsek B. - Berke, Bőze, Bobcsek F., Till, Weil.

SZAK II: Pongrácz - Naschitz, Reiner - Péter, Kabos, Bitó - Vály, Bauer, Szlávik, Molnár, Vinczer.

S ha már Bástyai Holtzer Tivadarról szó esett...

Az immár 125 éves szegedi futball legelső kiváló támogatója már az 1900-as évek elejétől nagy álmokat szövögetett! Külföldi útja során megszemlélt több híres labdarúgó pályát és elhatározta, szeretett városában, Szegeden is épít egy modern stadiont...

Erről egyébként e sorok írója az alábbiakat nyilatkozta 2011. július 6-án a Délmagyarországnak "A szegedi labdarúgás legnagyobb mecénása" című visszapillantásában:

- Bástyai Holczer Tivadar 1905-ben a klub megalakuló futball-szakosztályának élére állt Horváth Pállal együtt, és újabb lépcsőfokként azon kezdtek el dolgozni, hogy a SZAK az országos bajnokságban is helyet kapjon – a szövetség, az akkori főváros-centrikus MLSZ makacssága miatt ez sokáig nem sikerült...

Bástyai Holtzer munkássága 1912-ben érte el első csúcspontját: saját pénzéből felépíttette az újszegedi SZAK-pályát (más néven Bástya-pályát), amely akkor az ország legmodernebb stadionjának számított! Bizony, fantasztikus létesítmény épült fel pontosan 107(!) évvel ezelőtt. A teljesen új, modernül berendezett pályán az első meccset a SZAK és a Szegedi Testgyakorlók Köre vívta, azon a találkozón 2:0-ra a SZAK diadalmaskodott.

Bástyai Holtzer Tivadarral kapcsolatban egyébként Kremser Péter is megszólalt, aki az alábbi megdöbbentő tényeket hozta nyilvánosságra: – Későbbi távozásának az első osztályból történő 1931-es kiesés mellett más oka is akadt... Zsidó származása miatt kénytelen volt lemondani, ugyanis nem látták szívesen a csapat mellett. Távozását az akkori tudósítások szerint a klub választmányának tagjai egytől egyig megkönnyezték... Számításaim szerint összesen mintegy egymillió koronát és pengőt költött a szegedi labdarúgásra – mai értékre átszámolva tessék ezt az összeget ezerrel beszorozni! – írta e-mailjéban 2011 nyarán Kremser Péter.

Ami ugye, egy milliárd körüli összeg... S nem állami pénzekből, a magyar adófizetőktől, hanem saját zsebből...

Ám a legendás SZAK-stadion 1912-es felépítését megelőzően végre beindulhatott az 1908/1909-es idénytől az akkortájt még az MLSZ által közvetlenül szervezett vidéki bajnokságok rendszere! Vagyis jöhettek a legelső tétmérkőzések a Tisza-parti város rendkívül patinás futball-történetében!

A szegediek beneveztek a Vidék Bajnokság Déli csoportjába, ahol a 16 pontos Szabadkai Bácska mögött, 12 ponttal másodikok lettek!

A sikerben nagyrészt vállalt a MAFC-tól leigazolt ötszörös válogatott Niessner Aladár, akit a szegedi labdarúgás első országosan is elismert kiváló alakjának tekinthetünk.

Íme az akkori "SZAK-úttörők":

Aztán futószalagon jöttek az újabb vidékbajnoki érmek és trófeák!

1909/1910-ben már hat kerületben rendeztek Vidék Bajnokságot és a csoportgyőztesek játszottak a bajnoki címért, melynek győztese a Győri ETO lett. Az országos bajnoki döntő viszont elmaradt, mivel a győriek nem álltak ki a Ferencváros ellenében a fővárosban tervezett finálét lejátszani...

A piros-fekete színekben szereplő SZAK labdarúgói pedig a Déli kerület bronzérmét szerezték meg az azóta már Romániához tartozó Aradi AC ill. szerb illetőségű Bácska Szabadkai AC mögött!

Igaz, akkoriban még pont egy évtizeddel a számunkra rettenetes emlékű, franciák által "elbaltázott Trianon előtt voltunk"...

1910/1911: kisebb visszaesés (az Aradi AC, a Temesvári AC és a Bácska Szabadka mögött csupán 4. helyezés), ám 1911/1912-ben duplán is beérett az első szegedi fociévtized gyümölcse!

Egyrészt ugye, már fentebb olvashattuk: Bástyai Holtzer Tivadar, a SZAK elnöke Újszegeden az ország egyik legmodernebb stadionját építtette fel, sőt, a beruházás összköltségét egy személyben az Elnök Úr fedezte!

A fedett lelátós stadionban pedig sorra aratták szebbnél szebb győzelmeiket a SZAK-labdarúgók és végeredményben a Bácska Szabadka mögött ezüstérmes helyen végeztek!

Megelőzvén nyolc csapatot a Déli Kerületben!! Olyan klubokat is, mint a Temesvári AC, a Szabadkai SE, az Aradi AC, a Temesvári Kinizsi vagy éppen az Újvidéki AC!

A sorrendben 15. idényünk, az 1912/1913-as évad több okból is nevezetesnek számított! Egyrészt 1912. október 13-án alakult meg a DLASZ (Délkerületi Labdarúgó Alszövetség), a későbbi CSLSZ ill. a mai MLSZ Csongrád Megyei Igazgatóság hivatalos jogelőd szervezete!

Ennek megfelelően 2012 őszén Kiss-Rigó László Püspök úr illetve...

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/11298

...az akkor még a 125 éves szegedi egységesített futball-múltunkat a KITE-Szegeddel maximálisan támogató Nógrádi Tibor megyei futballigazgató szervezésében, a Püspöki Palotában nagyszabású centenáriumi ünnepséget tarthattunk...Íme néhány fotó:

Mindemellett két meghatározó mérkőzése is volt annak az 1912-1913-as idénynek...

Egyrészt ekkor játszotta a legelső nemzetközi mérkőzését a szegedi együttes, mégpedig egy komoly játékerőt képviselő osztrák csapattal, a bécsi Simmeringer SC ellen, s a két kiváló gárda 3:3-as döntetlenre mérkőzött.

Másrészt 1913. június 29-én köszöntött be a nagy nap a szegedi labdarúgás életében, amikor az addigra már Európa-hírű és 1903-1913 között nyolcszor is bajnoki címet szerző Ferencváros látogatott Szegedre egy óriási érdeklődéssel várt barátságos mérkőzés erejéig...

Erről egyébként a "Tempó Fradi!" klubtörténeti portálon is kellő tisztelettel beszámoltunk, a korábbi szegedi futballkönyveim részletes összeállításaival együtt:

http://www.tempofradi.hu/1913-vi-29-szegedi-ak-ftc-05-edzomerkozes

Csak kuriózumként, a mérkőzés másnapján a helyi lap így áradozott a zöld-fehérekről:

"Nem halmozzuk rakásra az üres hangzatos szavakat, hanem egyszerűen igaz, hála telt szívvel megköszönjük az FTC csapatának, hogy az ideális futball játék fogalmával megismertetett bennünket (SZAK- FTC 0:5 )...Megadatott hát nekünk is, hogy Szegeden szemtől-szemben láthassuk a sokszoros bajnokcsapatot..., mégis úgy érezzük, ahogy ez a rövid másfél óra lezajlott, nem röppent el felettünk, hanem megmaradt nekünk belőle egy feledhetetlen emlék meg egy büszke ragyogó zöld-fehér zászló és ígérjük, hogy mind a kettőt hűséggel és szeretettel meg fogjuk őrizni."

Ezután már nehezebb idők jöttek, hisz nemsokára kitört az első világháború, majd hat évvel később Trianonban, Emmanuel Macron "jeles francia elődei" több évtizedre is tönkre tették Magyarország jövőjét...

Vitos György

(Folytatjuk)

Forrás: Fotók:Somogyi Könyvtár, Wikipédia, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2024.03.05.