120 futballévünk, 120 részben - archív fotóinkon (11.)

120 részes futballtörténeti időutazásunknál már a múlt század harmincas éveinek közepén járunk és az akkori szegedi drukkerek végre megízlelhették az európai kupameccsek varázslatos ízét! De előtte ismerkedjünk meg Európa legpatinásabb trófeájával, a Közép-európai Kupával (fotónkon)...

S íme a jó öreg KK története - dióhéjban...

Az I. világháborút követően színvonalas futballmeccsek keretében indult útjára a nagy európai kupák, a BL (BEK), a KEK ill. az Európa-liga (előtte VVK, EVK, UEFA Kupa) legendás hírű elődje, a Közép-európai Kupa (KK)!

Ez volt az első olyan olyan nemzetközi trófea, amelyért évről évre több nemzet legjobb klubcsapatai versengtek folyamatosan a végső győzelemért.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően sorra alakultak az utódállamokban a professzionális nemzeti ligák, Ausztriában 1924-ben, Csehszlovákiában 1925-ben, míg 1926 nyarán - biztosan emlékszünk a 120 részes cikksorozatunkban taglalt Szegedi Bástya FC akkori színre lépésére! - alakult át profivá a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság is.

Azt megelőzően a Monarchián belül sok meccset vívtak egymással a három ligában szereplő csapatok. Ezek nagy része barátságos vagy felkészülési mérkőzés volt, de a három napos Húsvéti Kupák alkalmával is többször találkoztak a magyar, az osztrák és cseh klubok egymással.

Mégis 1927-ben merült fel először az az ötlet, hogy a nemzeti profiligák legjobbjai mérjék össze erejüket, és Meisl Hugó (fotónkon), a legendás "Wundermannschaft" vezetőjének, egyúttal az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnökének a kezdeményezésére kiírták a legelső Közép-európai Kupát, melyen a profiligák legjobb csapatai mérkőzhettek meg egymással, egyenes kieséses rendszerben.

Ráadásul a világ akkori futball-hatalmainak legjobbjai indulhattak harcba a rangos trófeáért, erre még lentebb  részletesebben is kitérünk...

Az 1927. évi legelső győztes a csehszlovák rekordbajnok Sparta Praha volt, de kiválóan szerepeltek a magyar együttesek is, 1928-ban például a Ferencváros, 1929-ben az Újpest csapata nyerte az akkoriban a mostani Bajnokok Ligájával egyenértékű trófeát!

Ezt követően főleg az osztrák (Rapid, Vienna, Austria) és a legjobb olasz csapatok (pl. a korábbi 7-szeres bajnok Bologna FC) hódították el a díjat.

A kupa nemzetközi összetétele az évek során sokat, változott, ezzel együtt a színvonala egyre inkább nőtt!

Először a délszláv államok csatlakoztak (jöttek a "jugók"...), majd 1929-ben helyettük rangos olasz klubok (pl. Juventus, Internazionale-Ambrosiana, AS Roma, Bologna, Lazio, Fiorentina, AC Milan, Torino) szerepelhettek a tornán.

Abban az időszakban a világ legerősebb országai indították csapataikat a kupában! Olaszország, a kétszeres világbajnok (1934, 1938), a két VB ezüstérmes Csehszlovákia (1934) és Magyarország (1938), és nem feledkezhetünk meg az osztrák - nem mellesleg vb-elődöntős - „Wundermannschaft”-ról sem...

1936-ban újabb változás történt, az Anschluss miatt Ausztriát kizárták a versenyből, így a nyolccsapatos tornára 2-2 magyar, olasz és csehszlovák, valamint 1-1 román ill. jugoszláv gárda kvalifikálhatta magát. Újabb magyar kupasikerek következtek, 1937-ben a Ferencváros, 1939-ben az Újpest vihette haza a KK-t! Ráadásul az 1939-es fináléban az Újpest ellenfele éppen a Ferencváros csapata volt...

A II. világháború alatt már nem lehetett fenntartani a kupasorozatot, bár 1940-ben még kiírták a kupát 3 magyar, 3 jugoszláv illetve 2 román klub részvételével. A döntőbe a Ferencváros és a Rapid Bukarest került, de a nagy érdeklődéssel várt összecsapásra már nem került sor, mivel időközben Észak-Erdély Magyarországhoz került...

A kupasorozatot 1951-ben rendezték meg újra. A színvonala és jelentősége sokat csökkent, mert egyre másra jelentek meg az új európai nemzetközi kupák, a BEK, a KEK és a VVK...

Különösen 1956-tól kezdve esett vissza a presztízse, amikor megrendezték az első Bajnokcsapatok Európa Kupáját és beindult a Puskás "Öcsi" által fémjelzett Real Madrid sikersorozata...

De azért a hatvanas-hetvenes években is szép számmal örülhettünk a Bp. Honvéd, a 6-szoros győztes Vasas, az MTK, sőt, még a Tatabánya kupasikereinek is!

Az 1980-as évekre viszont megváltozott a KK: akkoriban már nem az egyes országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály bajnokai... (ekkor, 1981 nyarán került erősen látótérbe egy SZEOL AK - AC Milan oda-visszavágós KK-párharc is..., A szerk.)

Aztán a közel hét évtizedes múltra visszatekintő Közép-európai Kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv - ma már bosnyák - FK Borac Banja Luka lett...

S ilyen rangos KK-históriát követően jöjjön hát az 1935. évi Közép-európai Kupa teljes története - a legendás és válogatottakkal teletűzdelt Szeged FC kupaszereplésével együtt...

Vitos György

(Folytatjuk!)

Forrás: Fotók: huszadikszazad.hu, szeged1899.hu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2020.01.26.