90 éve kezdődött: Szeged az első osztályban! (1. rész)

Éppen 90 éve történt, hogy Szeged első számú futballcsapata bemutatkozhatott a magyar labdarúgás legmagasabb osztályában! Ebből az alkalomból adunk kisebb történeti visszapillantást az előzményekről, az 1926-os premierről és az azt követő eseményekről...

AZ ELŐZMÉNYEK...


Visszatekintve a magyar labdarúgás korábbi évtizedeire az 1924/1925-ös idény volt az első olyan országos bajnokság, ahol a központi(budapesti) pontvadászat arany ill. ezüstérmese (FTC, MTK) a vidéki kerületek bajnokcsapataival is megküzdött az országos bajnoki címért. Így sportszakmailag leszögezhetjük: abban az évben adták ki legelőször labdarúgásunkban az "Országos Bajnoki címet" ! Az immár 4-szeres DLASZ-győztes ( a Déli Labdarúgó Alszövetség legpatinásabb vidékiként még 1912-ben alakult, így a 2012-es centenáriumon Nógrádi Tiborral közös jubileumi kötettel is tiszteleghettünk az elődök munkája előtt, a szerző) SZAK a negyeddöntőig jutott ahol: Szombathelyi AK - Szegedi AK 4:0...


De amolyan ráadásként a SZAK - számos nemzetközi sikert elérve, pl. a Laziora épülő Róma válogatottjának 5:2-es legyőzése - 1925 nyarán megnyerte a Corinthian-serleget is (fotónkon)!

Ez a vándordíj akkoriban a Magyar Kupa mellett a másik legrangosabb trófeának számított, s addig kizárólag budapestiek (FTC, BTC, Bp.Vasas) tudták csupán elhódítani!


Az akkori debreceni fináléban:

SZAK- Debreceni Vasutas SC 2:0!!!


A következő 1925/1926-os évadban a szegedi piros-feketék ismét megnyerték a Déli kerületi bajnokságot (sorrendben ötödször!), majd a kieséses rendszerben: Szegedi AK - Szombathelyi AK 2:1 (a negyeddöntőben sikerült a visszavágás az előző évi 0:4-ért), ezt követte két nap múlva a Ferencváros - Szegedi AK 3:0-ás elődöntő, így Szeged első számú együttese csak a Miskoci VSC-t a fináléban 4:0-ra "elgázoló" későbbi győztestől szenvedett vereséget az Üllői úton...

Az már a kiírás furcsaságai közé tartozott, hogy miért a Fradi "oroszlánbarlangjában" lehetett csak megmérkőzniük a zöldeknek a feltörekvő vidéki csapatokkal... Jóllehet, erre manapság is akad hasonló példa, miután a 2015-16-os Magyar Kupa döntőjét ugyancsak a Ferencváros vadonatúj stadionjában játsszák...


PONTOSAN 90 ÉVE TÖRTÉNT...


De végre elérkezhettünk a jeles évfordulóhoz, amikor Szeged és Szombathely mindenkori elit együttese - első vidékiként - bemutatkozhattak az élvonalban!

Az 1926/1927-es idény volt tehát a legelső magyar profibajnokság, melyben nyolc (!) fővárosi csapat mellett két vidéki is elindulhatott és a szombathelyiek dicséretes negyedik helyezése mellett ugyancsak újoncként hetedik lett a Szeged, igaz már Bástya FC néven!


A szegedi labdarúgás nagy jelentőségű napja volt 1926. június 26.-a, amikor a SZAK felvette a kiváló üzletember és önzetlen mecénás, az újszegedi stadiont is felépíttető Bástyai Holtzer Tivadar vezetéknevét.


Az idény végén pedig így nézett ki a tabella szegedi érdekeltségű része:

7. Szegedi Bástya 18, 6, 4, 8, 26-27 ill. 16 bajnoki pont. Kezdetnek nem volt éppenséggel rossz, sőt...

TOVÁBB FOLYTATÓDOTT A SZEGEDI SIKERSOROZAT...

Az 1898-1899-es idénytől e sorok írója által nagy gonddal végigkísért, immár a 117. évében járó szegedi labdarúgás 30. szezonja, az 1927/1928-as ismét egy előkelő hetedik helyezést hozott a Bástya FC-nek, de az 1928. június 10-i idényzáró sajnos, botrányba fulladt. Íme egy érdekes korabeli sztori a néhány éve kiadott futballköteteimből:


Szegedi Bástya - Ferencváros 1:2

"végig élvezetes, magas nívójú a szegedi együttes a bajnokkal. A meccs maga minden ízében méltó lett volna az ünnepélyes kerethez, ha a végén egy kellemetlen botrány nem következik be. A Bástya kapusa, Baumgartner labdát fogott és kirúgni készült, mikor Turay odaért és beletalpalt a labdába, oldalról. A meglepett szegedi kapus lefeküdt és vonaglani kezdett. A közönség azonnal betódult, karok, botok emelkedtek. A Ferencváros játékosai védőn körül fogták Turayt, de a túlerő győzött, zuhogtak a botok, csattantak a pofonok, és olyan parázs verekedés támadt, amelyre alig van példa a magyar futball történelemben... Az ijedten lesiető Szigeti elnököt az FTC vezetőjét is inzultálni akarta egy rendőrtiszt - civilben. Aztán kardok repültek ki a hüvelyből és nagy nehezen helyre állt a rend, végül is lecsillapodtak a kedélyek, és a mérkőzés végét jelző sípszó a nagy megváltást jelentette. Még az volt a szerencse, hogy a pesti különvonat közönsége a nagy tribünön volt elhelyezve, és nem tudott a pályára hatolni. Elgondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a kedvenceit féltő 600 pesti drukker belevegyülhetett volna a verekedők tömegébe...
De a szegediek ezután gyorsan vigasztalódtak, mivel 1928. július 8-án, Bécsben még az Európa-hírű osztrák bajnokrekordert, a Rapid Wien együttesét is kétvállra fektették (4:2)!"


Majd az 1928/1929-es idényben már ötödik volt a Bástya, s akkor érték el addigi legjobb első osztályú bajnoki helyezésüket a piros-feketék, mindössze a Hungária (a mai MTK), a Ferencváros, az Újpest és a DVSC legjobbjait "elszipkázó" Debreceni Bocskai előzték meg őket... 


Egy évvel később, 1929/1930 -ban ugyan "csak" nyolcadik lett a Bástya, de - óriási sikert elérve - a Magyar Kupa döntőjébe is bekerültek a szegediek, ahol viszont alulmaradtak a legjobb DVSC-s játékosokra épülő új profialakulattal, a számos válogatott klasszissal (Markos, Vincze, Teleki, Móré, Keviczky) felálló Debreceni Bocskaival szemben. Azóta se került kupadöntőbe szegedi csapat... Érdekességként ez volt a Bástya FC összeállítása: Benedek - Sirály, Emődi - Kurunczi, Tóth Jenő, Raffai - Hernádi, Kőrösi, Havas, Korányi II., Harmath. 


Az 1930/1931-es idényben már - Geszti Péter stílusában -  jöttek a gondok, a számlák meg a gondnok: kiesés és névváltozás... A Bástya ugyanis csak a 11. lett, így osztályozóra kényszerült a Miskolci Attilával szemben, amely során itthon szép 3-1-es győzelmet aratott a csapat, ám idegenben 1-4 lett oda, ami kiesést eredményezett... Ha ekkor tudták volna, hogy ezt még hány hasonló szereplés fogja követni a szegedi labdarúgás immár 117 évet felölelő történelmében...


A kiesés nyomán a rendkívül csalódott Bástyai Holczer Tivadar az idény végén befejezte tulajdonos-szponzori tevékenységét, és ezzel gyakorlatilag megszűnt a legendás alakulat!


De 1931/1932-ben három agilis szegedi sportember, a régi SZAK-isták, Stein Sándor, Beck Pál és Vér György gyorsan újjászervezték a csapatot - ezúttal Szeged FC néven -, amely a Profi Liga 2. osztályában a Soroksár mögött ezüstérmet szerezve és a Bp. Vasas elleni osztályozót megnyerve (3:0, 0:2) úgymond "lendületből" visszajutott az élvonalba!


S ettől számítva megszakítás nélkül (!) éppen tizenegy bajnoki idényt töltött el Szeged exkluzív csapata az akkoriban még sikert sikerre halmozó magyar labdarúgás legelső vonalában, seregnyi válogatott játékossal, NB I-es bronzéremmel és Bécstől Marseille-ig számos nemzetközi sikerrel, nagyszerű diadallal "fűszerezve"...

Ez már viszont egy újabb legendás, de különálló fejezethez tartozik....

Vitos György

(Folytatása következik!)

Forrás: FOTÓ: Vitos György 100 éves a szegedi futball! A SZAK-tól a SZEAC-ig c. könyvéből
Készült: 2016.01.12.