A két ország, a magyar és a román utánpótlásműhelyek közti különbségről szerettem volna megkérdezni a magyarul is folyékonyan beszélő kiváló szakembert, akivel e sorok írója több, mint két évtizedes barátságot ápol.

Pontosan 21 éve már annak, hogy 1994 őszén Stadler József NB I-es csapatának is színes, 16 oldalas műsorfüzetet szerkeszthettem és a szegedi, siófoki, debreceni kiadványaim után újabb barátokra leltem a lelkes kis falusi csapatnál, melynek legelső élvonalbeli edzője éppen Ioan Patrascu volt!

Seregnyi szép emlék, mulatságos, vidám történet jött elő újra a szegedi találkozásaink alkalmával...

Először az U15-ös DAFC-Szeged 2011 meccsen beszélhettem vele, amikor kisebbik fiamék, Gyuriék 3-0-ra verték a Vasutas-stadionban a hazaiakat, majd legutóbb az elmúlt szombaton, október 3-án, Dorozsmán (a fenti fotónk is ekkor készült...), ahol a Szeged 2011 U19-esei sorrendben Gyuris Péter, Lajkó András ill. Vitos Gergő nagyszerű találataival 3-0-ra legyőzték az örök rivális békéscsabaiakat!

Ezúttal tehát ismét egy olyan szakembert kérdezhettem, akinek jelentős tapasztalatai vannak mindkét ország labdarúgásában, up-nevelésében és jelenleg a Szeged 2011 korosztályos csapataival is legalább akkora bravúrokra készül, mint anno Romániában!

Ioan Patrascu éppen olyan fiatalos, mint 21 éve volt és barátságos, közvetlen, életvidám stílusában készségesen állt rendelkezésemre. De azt azért tudtam, s ezt Gyuri fiam ugyancsak megerősítette, ha kell, kegyetlen is tud lenni az edzéseken, a meccseken, ennek ellenére a játékosai tűzbe mennének érte! No meg a Szeged 2011 serdülői is csak ámultak-bámultak, amikor "Jani Bácsi" ( Ő kérte tőlük, hogy szólítsák így) korát meghazudtolva fiatalos lendülettel mutatta be nekik a jobbnál jobb, nehezebbnél nehezebb gyakorlatokat...

Meghallgatva a fiatal srácokat, egyöntetű volt a vélemény: a Ioan Patrascu és segítői által megkövetelt edzésmunka színvonala mind minőségben, mind mennyiségben valamennyiük előzetes várakozását alaposan felülmúlta…

Nos, akkor vágjunk bele, nézzük, valójában ki is Ioan Patrascu?!

Készült: 2015.10.05.

Gonda László (U21, balról):

- Úgy gondolom a 2014-15.évi U21 II. osztály Dél-Keleti csoportjában megszerzett 4. helyünk fölöttébb jónak mondható! Ha a szezon kezdete előtt ezt felajánlják, azonnal el is fogadtam volna, de így felemás érzéseim vannak...

Közel azonos őszt (13 mérkőzésen, 7 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség, 39-24-es gólkülönbséggel) és tavaszt produkált (7 gy., 1 d, 5 v. 41-29 gk.) a csapatom! Akadt néhány nagyon jó mérkőzésünk, gondolok itt pl. a makói (2:3) és a Gyula -Várfürdő elleni (1:2) idegenbeli győzelmeinkre vagy éppen a legértékesebbre, a bajnok Grosics Akadémia FK elleni bravúros 3-3-ra!

Persze, voltak gyengébbre sikerült meccseink is, a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia A (talán túlságosan is tiszteltük őket...) elleni két mérkőzés vagy éppen a HFC A idegenbeli, és a Szolnoki MÁV elleni vendégjátékunkat említeném....

A házi góllövő listán, Szerencse Ákos 17, Garamvölgyi Dániel 14, Hatvani István 12 találattal lettek dobogósok, az ő teljesítményük mindenképpen elismerést érdemel!

Akadtak persze, szakmai és emberi hibák is, ezeket meg kell oldani, úgymond "helyre kell állítani", csak így tudunk fejlődni! A szakmai hibát nem részletezném (de mindenkit megnyugtatnék, nem edzői vagy edzésprogram áll mögötte), ezt majd a vezetőséggel kell átbeszélni, az emberi oldal, nagyon fontos mentális kérdés!

S ezek után külön is szeretnék kitérni az edzéslátogatottság kérdésére....

Ősszel elfogadható, tavaszi szezon alapozásánál egyenesen kiváló (állandó 14- 18 fővel!) , de a végére sajnos azt kell mondjam, elfogadhatatlan lett...

Sok játékos cserbenhagyta társait (úgy gondolom, mindenki arra ér rá, amire szakít időt...) s azzal, hogy nem jártak edzésre, sőt, sokszor ígéretük ellenére még a bajnoki mérkőzésre sem jöttek el , nem érezték át a CSAPATTAL szembeni felelősségüket!!! Ilyen játékosokra, ilyen emberi magatartásra egyszerűen nem lehet alapozni. Mindezek alapján utólag felteszem magamnak a kérdést, ugyan hol végeztünk volna, akár a dobogón is, ha mindenki jön rendesen?!

Örök tanulság nekünk, edzőknek is: jövőben csak olyan játékosokat kell keresni, akik hajlandóak a csapatért mindent feláldozni, áldozatokat hozni, sportszerűen élni!

Azoknak viszont köszönöm (voltak egy páran), akik rendesen jártak edzésre, a pályán mindent megtettek a győzelemért, amikor csak tudtak ott voltak, a többieknek példát mutattak.  Közülük is egyik játékosomnak a leendő munkájában sikeres külföldi karriert kívánok!

Mivel az MLSZ átalakította az utánpótlás bajnoki rendszerét, az U21 helyett az U19-es korosztály lesz 2015 nyarától a legidősebb, így sajnos, sokan kiöregedtek, nekik további sportsikereket kívánok a jövőben.

Vágó Mihály (U17, balról):

- Azzal kell kezdenem az egész éves értékelést, hogy a szezon elején eltervezett 4-6. hely valamelyikének megszerzése messze elmaradt a várakozástól... A tabellán elfoglalt 10. helyünk, a 8 győzelem, 2 döntetlen és 16 vereség, 73 rúgott, 91 kapott góllal, továbbá a megszerzett 26 ponttal egyértelműen csalódást keltőnek számított.

Közel egyforma volt az őszi és a tavaszi teljesítményünk is. Annyi különbséggel, hogy, amíg az ősszel megszerzett 13 pont mellett pozitív volt a gólkülönbségünk, addig tavasszal ez jelentősen negatívba fordult.

Gyenge szereplésünk okait taglalva az egyik legnagyobb problémánk az állandóan jelentkező létszámgondok voltak. Mind az edzéseken, mind a mérkőzéseken kevés emberrel tudtunk kiállni...

A bajnokság véghajrájában példa nélküli események (sérülések, betegségek, eltiltások, iskolai programok) hatására annyira elfogytunk, hogy döntő többségében az U15 korosztályból kellett játékosokat kérni, akik még nem tudták felvenni a versenyt a két-három évvel idősebb ellenfelekkel. Sajnos, a bajnokság ezen szakaszában már súlyos vereségekbe is beleszaladtunk...

Egész szezonunkra jellemző volt, hogy a tabellán előttünk lévő csapatoktól rendszerint vereséget szenvedtünk. Ezen vereségek többségére szintén jellemző volt, hogy a játékidő véghajrájában veszítettük el a mérkőzéseket vagy épp értékes pontokat.

Azért voltak pozitívumok is... Itt kell megemlítenünk az őszi Gyulán elért bravúros döntetlenünket a Termál ellenében (4-4) , egy izgalmas és fordulatokban gazdag mérkőzésen. Tavasszal a Békéscsaba U16 otthonában elért győzelmünk pedig a szezon legjobb teljesítményét eredményezte. Ezeken kívül is voltak az év folyamán küzdelmes, a mérkőzés végéig kiélezett, jó iramú és jó játékkal párosuló mérkőzéseink, de az eredmény tekintetében mégis sikertelenek maradtunk...

Az egyéni teljesítményeket figyelembe véve... A házi gólkirályunk ismét Vitos Gergő lett (28 góllal), a megyei bajnokságban elért 23-mal együtt immár 51 (!) találattal valamennyi korosztály abszolút góllövőlistáján is az élen végzett! Őt követi Borda Szilárd 10 góllal (ezt 10 mérkőzésen érte el), majd Ménesi Attila 8 és Rozs Ádám 5 találattal. Ők mind a négyen a góljaikon túlmenően is jó teljesítményt nyújtottak. Rajtuk kívül dicséret illeti Pranjko Nemanját és Baráth Olivért is.

Összességében sajnos, mind a mutatott játékban, mind eredményekben elmaradtunk célkitűzéseinktől... De jövőre sokkal koncentráltabb edzésmunkával, megfelelő erősítésekkel újra megpróbáljuk, ezúttal már Gonda László edzőkollégámmal együtt az U19-es korosztályban!

Laczkó János (az U14-es díjátadáskor  ifjabb Vitos Györggyel és Tanács Attila technikai igazgatóval együtt, a serdülők vezetőedzője jobbról kalapban):

- Elsősorban az újoncként 6.helyen végzett U14-es csapatról annyit kell tudni, hogy a 19 fős keretből  4 srác az iskolai programból érkezett, mint teljesen "szűz játékos" ( ezúton felhívnám a figyelmet, hogy sok tehetséges focista van az iskolákban is, akik - különböző okok miatt - el sem jutnak az egyesületekig... ), 7 játékos úgymond  "újra aktiválva lett" és 8 játékos pedig már rendelkezett némi múlttal labdarúgás terén.

Az első induló évünkben ennek a csapatnak, a 19 labdarúgómnak a legnagyobb feladata az volt, hogy "homogén közösséggé összegyúrva" megtanuljanak viselkedni mind az öltözőben, mind a pályán, a meccseken, edzéseken, elfogadni egymást mint csapattársak és nem utolsó sorban küzdeni együtt, egymásért, mint egy igazi csapat...

Magyarán a fegyelem, a rend megszokása volt a legnagyobb kihívása ennek a társaságnak. Az alapokat ebben az idényben letettük, de folyamatos fejlődésre van szükség az edzés-látogatottságban, fegyelemben ahhoz, hogy végre egységes csapatként fejlődjünk tovább és ezáltal a játékosok is megérezhetik a  "vér szagát", ami a saját fejlődésüket elősegítheti ( ez a belső motiváció )...

Az eredményekkel, az elért 6. helyezéssel csak kis mértékben foglalkoztam, leginkább a mutatott játék, a hozzáállás érdekelt, s ezekre a bajnokság végére - néhány meccset kivéve - pozitív visszajelzést kaptam.

Tehetséges és többségében megfelelő mentalitású játékosok alkotják a keretet! Amennyiben a fejlődés hasonló illetve gyorsabb ütemben folyik az előző évhez képest, akkor komolyabb elvárásokat, eredményeket is táplálhatunk a csapatunk iránt...

Pigniczki Zoltán (balról az U15-ös díjátadáskor a régiós-válogatott Bitó Martinnal):

Célkitűzésként azt fogalmaztuk meg , amit eddig minden bajnokság előtt...

Képességeinkhez mérten, minél becsületesebben, tisztességesebben és méltóképp képviseljük egyesületünket. S az átlagéletkorunkat tekintve, a legfiatalabb csapatként, a második helyen sikerült végeznünk!

Ennél sokkal nagyobb tett véleményem szerint, hogy 15 játékossal végig játszottuk a bajnokságot. Közel 80%-os edzéslátogatottsággal és 100%-os mérkőzés részvétellel úgy, hogy a csapat az U17-es megyei bajnokságban is helyt állt, a szezon végén pedig az U17-es NB II-es csapatnak is segítséget tudott nyújtani a bajnokság befejezéséhez.

A csapat rendkívül egységes, nagyon jó mentalitású játékosokból áll, akikre mindig lehet számítani. Nyilvánvalóan az egyéni képességek tekintetében vannak eltérések, de ezen a fórumon nem szeretnénk senkit kiemelni. Van, aki megbízhatóságával, más az alázatával, rendkívüli gyorsaságával, megint más a játékintelligenciájával vagy éppen gólérzékenységével segíti csapatunkat. Ez a siker (ha annak nevezhető) mind a 15 játékos érdeme!

A következő, 2015-16. évi bajnokság célkitűzéseként még határozottabban a tisztes helytállást, az egyesületünk méltó képviseletét tűzhetjük zászlónkra. Rendkívüli lehetőség előtt állnak játékosaink, hiszen 1,5-2 évvel idősebbek (!!) ellen gyakorolhatjuk a gyorsabb iramú, nagyobb ritmusú játékot.

Töretlenül bízunk és hiszünk játékosainkban!

Végezetül de nem utolsó sorban!!!

Íme az "ezüstös csapat" kiváló teljesítménye számokban:

27 bajnoki mérkőzésből 19 győzelem, 4-4 döntetlen és vereség, 61 megszerzett pont, egészen remek 112-29-es, azaz +83-as gólkülönbséggel!

Forrás: FOTÓK: Kovács Ferenc
Készült: 2015.06.25.

A vasárnap délutáni szezonzárón adták át a három dobogós helyen végzett együttes, azaz az U15-ös együttes az NB II Dél-keleti csoportjában elért második helyezéséért járó ezüstérmet a csapat tagjai számára, akárcsak a megyei másodosztály ifjúsági bajnokságában - veretlenül és 28 meccsen 181(!) gólt rúgva -bajnoki címet szerző gárda tagjai is ezen a napon vehették át az aranyat, illetve a megyei első osztály U17-es bajnokságában szereplő csapat is megkapta megszolgált ezüstérmeit.

A csapatelismerések mellett az egyes gárdákból díjazták a házi gólkirályokat (lásd az előző nap megjelentetett szegedi "gólvadászokról" szóló írásunkat!) és a legtöbbet fejlődő játékosokat is.

Ugyanakkor érdekes, tanulságos és előremutató volt Tanács Attila(képünkön balról) szakmai összegzése:

-Azt gondolom, hogy hátra nem dőlhetünk, mert az eredmények tekintetében is van még bőven elvárás és munka előttünk...- kezdte a technikai igazgató, majd így folytatta - Szegeden igen nagy a konkurencia, hiszen rengeteg utánpótlás nevelő klub működik, az NB II-es bajnokság mérkőzéseinek 30-40%-a városon belül történik. Az akadémiával összehasonlítva jóval nehezebb a szakmai munkát olyan szinten végezni Szegeden, mint az összes alapfeltételt biztosító Grosics Gyula Akadémián. A felnőttcsapat Szegedre való visszakerülésével viszont szeretnénk mi is domináns utánpótlás-műhellyé válni a városban, hiszen akkor már saját létesítményeink lesznek, nem kell bérelnünk pályákat. Most gyakorlatilag úgy működünk, mint a Forma-1, költözködünk, hurcolkodunk, azonban ahogy visszajön a felnőttcsapat Szegedre, már a saját otthonunkban, a saját környezetünkben erősebb emócióval és hatékonyabban tudunk majd dolgozni” – zárta bizakodva egész éves utánpótlás-értékelőjét Tanács Attila, a Szeged 2011-Grosics Akadémia technikai igazgatója.

Találkozzunk jövőre újra - még jobb eredményekkel - ugyanitt!

Vitos György

Készült: 2015.06.15.