Szeged2011

esemény:

NB III Közép csoport 2018/19

időpont:

2018. 08. 25. szombat, 17:00

csapatok:

Rákosmente KSK

x

Szeged

hátralévő idő:

Mi várható a 2018-19. évi NB III-ban?

A Szeged-Grosics Akadémia fölényesen nyeri a bajnoki címet!
Óriási küzdelemben, de a Szeged-GA lesz végül is a bajnok!
Harmadszor csúszunk le az aranyról, ám a klub újra NB II-es lesz
Dobogón végzünk, így maradunk NB III-asok...
Közünk nem lesz a feljutáshoz, beleszürkülünk a harmadosztályba!
Újabb negatív rekord, kiesünk az NB III-ból is...
email:
gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, szerkesztő: +36/70-264-1595
Patrascu János (U19): +36/20-386-7566
és Majó Ádám (U17): +36/70-603-3854
és Kiss Balázs (U15): +36/70-417-6070
és Vágó Mihály (U14): +36/30-576-4103
hazai mérkőzések helyszíne:
Gyula, Grosics Akadémia
utánpótlás edzések, mérkőzések helyszíne:
Szeged, Vasutas-stadion, Szeged, Hunyadi tér, Dózsa-pálya és Kiskundorozsmai Sporttelep.
jegyárak:
Egységesen: 1000 Ft
Jegyvásárlás regisztráció után vagy Szeged 2011-es hivatalos szurkolói kártya felmutatásával lehetséges.
figyelmeztetés:
copyright 2015. Vitos György, szeged2011.eu; ...Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel.

Immár 120. évében a szegedi futball!

2018.08.03.

Minden évben május 22-én van a szegedi labdarúgás születésnapja! S bizony, nagyon mélyek a szegedi futball gyökerei... Ez a több mint hétszáz éves város mindig híres volt rendkívül gazdag labdarúgó-életéről is. A mai, fiatalabb generációk viszont csupán hírből vagy még abból sem ismerik a patinás múltú Tisza-parti labdarúgás legendás hírű egyesületeit, az 1899. május 22-én alapított SZAK, az 1921-ben létrehozott KEAC, valamint a Bástya FC és a Szeged FC együtteseit, így szinte hihetetlennek tartják, hogy ezek a legendás gárdák akkoriban rendre az NB I érmeseként (első fotónkon!), kupadöntősként vagy éppen a 4., 5. és 6. helyeken végeztek...


Hihetetlennek tartják, mert a mai generáció képviselői csak a közelmúlt, az eltelt három évtized súlyos kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a féltucatnyi becsődölésből, megszűnésből, visszaléptetésből tudnak ítélni és ítélkezni...

Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 25-30 esztendő részletes vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi.
S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven és több, mint 50-szer (!!)játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban.

A Szegedi AK volt az első klub...

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története? 1977-ben, amikor először olvashattuk a SZEOL AK nevét? Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg szereplését a gárda? Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítva, netán az 1951-es Szegedi Honvédtól?! Bizony, jóval előbb!


Közel 120(!!) évvel ezelőtt, 1899 május 22-én lépett hivatalosan először a nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.

S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, SzSzMTE, majd Petőfi) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban KEAC, Sz. Haladás, SZEAC), így valamennyi korábbi gárdának az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat összes kiváló eredményét! Erre még később kitérünk...

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó- csapatának dicsőségekkel teli eredménylistáját.

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE).

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok szakportál (nela.hu, wikipédia), sőt, elismert újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik a 2019 májusában immár 120 éves fennállását ünneplő szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története...

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt – Szeged TE, s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett, ám a csapat meg sem állt az NB III-ig...

Sőt, a "dorozsmai szálon" is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán vezette Szeged LC (ugyancsak visszaszerezve az 1899-es alapítási évet és a kék-fekete színeket!) még egyszer felküzdötte magát az élvonalba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta az akkoriban  már "elszerbesített" csapatot...

Az NB I-ből félidőben törölve...

Így aztán szégyenszemre az NB I-es szezon közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte a Szegedet az élvonalból, s egyúttal a magyar futballtérképről.



Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa. A DVSC pontosan akkor, 1999-ben ment ugyancsak akkora csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a DVSC-t!

Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja az egyesület pénzét, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba. Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a megépített vadonatúj stadionjukban már a 7. élvonalbeli bajnoki címükre készülhettek sikerrel - a 6 Magyar Kupa-arany, az 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelem, továbbá a milliárdokat hozó BL-és Európa Liga-csoportkörös szereplések mellett!!

Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról. Ők bizony, felismerték: óriási tömegigény van Magyarország nagyvárosaiban(!) a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti... Voltak ugyan biztató fellángolások, a főként az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is felverekedték magukat 2003 nyarán. Ám kétévnyi másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a város drukkereinek:


1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi elöljárók teljességgel negatív hozzáállását... Ezt követte 2000 elején a szerb vezetésű Szeged LC dicstelen visszaléptetése, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be az ígéretes fiatalokból álló FC Szeged együttesét...

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát. Az akkori szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, az egykori tulajdonosok ellen bírósági eljárások folynak milliárdos csődbűntett miatt...) viszont – ottani üzleti érdekei révén – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attila edzővel együtt a legtehetségesebb szegedi futballistákat is átirányította az NB I-es DVTK-ba...

Ezáltal a Tisza Volán (hiába változtatta nemrég kisebb inszinuációval "SZEOL SC"-re, azaz "Szegedi Egységesített Oktatási Labdarúgó Sport Clubra" a nevét, mert épp ők, Halkó Pálék a legfőbb ellenzői manapság is a szegedi futball teljeskörű egységesítésének...)  semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni, egyetlen NB II-es "mélyrepülést" kivéve általában a "megyeegy" és az NB III között ingázott, és sajnos, ezt teszi napjainkban is...

Ám a szegedi futball immár két évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ megyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán.

Újabb helyi együttes alakult KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatást is kapott, s a megyebajnok Kistelek jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben. Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt, hogy egy-két éven belül rögvest a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – joggal!

Egy új stadionra várva!

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdett el futni az immár 120.(!!) évében lévő szegedi futballhistória...


A KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre, Nógrádi Tibor, Bakai Csaba) ezúttal is a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét.

S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz a "színújonc" (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-as pontvadászaton és a tapasztaltabb Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni 2-0-ás idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna. Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a szintén likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé!

A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged mindenkori reprezentatív csapata. De már nem KITE-Szeged, hanem újabb vezetőkkel megerősítve (Adem Kapics sportigazgató, Bánki József sajtófőnök, Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a Makó FC NB II-es jogán 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel)...

Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a 2013 januárjában kinevezett Gálhidi Györggyel rendszeresen közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben.

Ez viszont az MLSZ akkori, elég furcsa rendszerében osztályozót és nem várt - arculcsapással felérő - kiesést jelentett... Így megint mindent elölről kellett kezdenie Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s az ott megszerzett ezüstéremmel 2014 nyarától újfent NB II-es meccsekre készülhettek a Szeged 2011 labdarúgói!

Sajnos, már nem a Tisza partján, mert a felnőttcsapat öt és fél idényre - a szégyenteljes szegedi pályahiány miatt... - elköltözött az európai szintű gyulai Grosics Akadémiára - elveszítve ezzel többezres fanatikus szurkolótáborát...

De ennek most már vége, a Market Építő Zrt. vérprofi munkatársai tavaly óta gőzerővel dolgoznak, így közel a visszatérés!! S az is szomorú sporttörténeti tény lett: sajnos, NB III-as meccsekkel kezdünk a 10 milliárdos vadonatúj szegedi stadionban...


Addig is tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen a ’20-as évek elejétől a ’80-as évek közepéig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban gyökeresen más volt a helyzet.

A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint félszázszor szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve!

Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok voltak, így először az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki csapatunk, s a szombathelyiek mellett a Szegedi Bástya is alapítótagnak számított. A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult. 1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya FC, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát. Rá egy évre, 1930-ban a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek, majd 1932-től – már Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el.


A csúcsot a ’40-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben, egy évvel később pedig a gólkirály Kalmár György vezérletével a bajnok Fradit is 5-0-ra(!!) verték az NB I 4. helyezettjeként.

A háború után, 1946-ban is bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés, továbbá seregnyi klassziscsapattal (Real Madrid, Párizs, Marseille, Roma, Napoli) vívott nemzetközi összecsapás után később a ’60-as évekbeli SZEAC verte Brassóban Románia nagyválogatottját 1-0-ra és játszott rendszeresen a Portörő, Hajós, Nemes által fémjelzett kiváló csapat 25-30 ezer (!!) néző előtt bajnoki rangadókat (tiszta fehérben a Gyarmati-Gyurcsó János által vezérelt SZEAC)!




A nyolcvanas években pedig jött az alábbi színes fotónkon is látható Kaszás Gábor-féle legendás SZEOL AK remek szereplése - rengeteg teltházas meccsel! Erre már a mai középkorúak tisztán emlékezhetnek. Mint ahogy a Szalai "Dzsínó" István vezette 1990-91-es Szeged SC-re és az azt megelőző Vasas elleni '89-es osztályozóra is...


S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, méltatása (Barótitól Lakatig, Sándor Károlytól Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Soltitól Tóth Györgyig, Nemestől, Hajóstól Kocsis Lajosig, Pusztaitól Kozmáig) több könyvet igényelt már praxisomban, nem pedig újságcikket...

A közeli 120. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy leendő stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében.

Nyilas Elek és stábjának menesztése után viszont kisebb-nagyobb gödörbe került az Adem Kapicsék által hangoztatott klubfilozófia, mert abszolút nem úgy jöttek az eredmények, ahogy az 2015 nyarától elvárható lett volna, s ennek itták meg a levét 2018 nyarán Supka Attila, majd Goran Kopunovics játékosai...

Ettől függetlenül a mai Szeged 2011 kft. vezetése már egyértelműen és többször jelezte: elég volt az elmúlt évtizedek „langyos vizéből”, az egy helyben topogásból, a szegedi fiatalok "iparszerű kiárusításából", az egymásra mutogatásból, a szárnyaszegett és gyorsan elhaló próbálkozásokból! A meddő ("szeol-volános") kísérletek csak arra voltak jók, mint egy jelzőrakéta: kiváló utánpótlás nevelésünkkel csupán azt tudattuk országnak-világnak, hogy igenis létezik még a szegedi futball, nem halt meg délen a legnépszerűbb sportág!

De ez egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés.

S ha most a Szeged-Grosics Akadémia szakmai koncepcióját, a végső stádiumba került, 10 milliárdos stadionépítési munkálatokat tekintjük, akkor látni kell, a helyi törekvések végre találkoztak az ország vezetésének akaratával! Talán a közeljövőben a városi elit ugyancsak el fog jutni erre a szintre...

Vitos György


Forrás: Fotók: szeged2011.eu ill. a szerző magánarchívumából
Készült: 2018.08.03.