Szeged2011

esemény:

NB III Közép csoport 2018/19

időpont:

2019. 03. 03. vasárnap, 14:30

csapatok:

Szeged

x

Pécs

hátralévő idő:

Mi várható a 2018-19. évi NB III-ban?

A Szeged-Grosics Akadémia fölényesen nyeri a bajnoki címet!
Óriási küzdelemben, de a Szeged-GA lesz végül is a bajnok!
Harmadszor csúszunk le az aranyról, ám a klub újra NB II-es lesz
Dobogón végzünk, így maradunk NB III-asok...
Közünk nem lesz a feljutáshoz, beleszürkülünk a harmadosztályba!
Újabb negatív rekord, kiesünk az NB III-ból is...
email:
gyvitos@freemail.hu
telefon:
Vitos György, Főszerkesztő: +36/70-264-1595
figyelmeztetés:
copyright 2015. Vitos György, szeged2011.eu; majd szeged1899.hu ...Az itt található írott, képi anyagok csak a forrás megjelölésével, internetes felhasználás esetén élő hivatkozás elhelyezésével használhatóak fel!!

A szegedi krónikás kettős jubileuma!

2017.10.16.

Érdekes évfordulókról számolt be a szurkolói honlapunk felelős szerkesztőjével, Vitos Györggyel készített interjújában Bátyi Zoltán (fotónkon), Szeged egyik legismertebb és legkiválóbb írója, újságírója...


A minap felkerestem szegedi magánházában Vitos Györgyöt(második fotónkon), a magyar és a helyi focitörténelem országosan is ismert krónikását, számos sportlap és portál tudósítóját, akinek kerti dolgozószobájában ki tudja hány szekrényt foglalnak el a megsárgult újságok, könyvek, albumok, statisztikák, archív fotók...

S aki immáron évtizedek óta hű krónikása a nemsokára 120. évfordulóját ünneplő szegedi labdarúgásnak, sőt, Siófok és Debrecen futballjának is. Ilyen előélet után egy idegen látogató meglett '70-es, '80-as öregembert várna az ajtóban, ám Vitos György egy életvidám, örökmozgó sportember, aki kocsijával beszáguldozta már az egész országot, sőt, Európát is és kiterjedt levelezése eredményeként bizony, szerte a világon ezernyi sportbarát ismerőse van...

- Kérlek, mutasd be egy kicsit magad! Mióta foglalkozol sporttörténelemmel, hány könyved, cikked jelent meg eddig?!


- Két érdekes jubileummal kezdeném… Legelőször épp 50 éve, 1967-ben vitt ki nagyapám egy szegedi NB I-es fociderbire, ahol aztán kedvenceim „angolosan 6-3-ra” lelépték ellenfelüket, a Salgótarjánt! Ez a meccs akkora élmény volt kisgyerekként a számomra, hogy egy életre elköteleztem magam a futball, azon belül a sportág története mellett...
S bizony, éppen 40 éve már, hogy az 1977-es SZEOL-SZAK fúzió óta hű krónikása lettem a "soknevű" Szeged (SZEOL AK, Szeged SC, SZEAC, Szeged LC, FC, Szeged 2011), valamint az immár hétszeres bajnok DVSC csapatának is.

Azóta közel 5000 cikkem, műsorfüzetem és 30 sportkönyvem jelezte szakmai elhivatottságomat, s ezt a szenvedélyt már részben átadtam fiaimnak is: a 19 éves Gergő, a Szeged 2011 up-csapatainak abszolút gólkirálya most próbál betagozódni a felnőtt futballba, míg az ifjabb Gyuri a klub  U17-es gárdájának a csapatkapitánya!  Mindemellett évek óta nagy gonddal szerkesztem a püspöki NB II-es klubhoz kapcsolódó népszerű szurkolói honlapot (www.szeged2011.eu ), de írásaimat, riportjaimat - többek között - a nagy népszerűségnek örvendő Sport Plusz, a FourFourTwo Magazin, a Nemzeti Sport, a Délmagyarország  illetve a Szegedma.hu portál is rendszeresen leközölte. Eddig kiadott köteteim elérhetők a szeged2011.eu / Webshop oldalon, de máris gőzerővel dolgozunk munkatársaimmal az újabb kerek évfordulónkra kiadandó
„SZAK-tól a Szeged 2011-ig: 120 éves szegedi futballhistória (1899-2019)” című  exkluzív kötetemen!

- Fantasztikusan érdekes archív fotód van, hiszen a magyar labdarúgás két olyan legendája látható rajta, akik később mindig más "csapatban játszottak"... Lakat Károly a Fradi, Baróti Lajos az Újpest ikonikus alakja, edzőlegendája lett.  Ennek kapcsán kérdezem: hogyan jött létre ennyire kiváló csapat Szegeden?

- Tudni kell, hogy a Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől eddig 51-szer szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve. S az első igazi aranykorát a ’20-as, ’30-as években élte, melynek kiteljesülése sajnos, a világháborús évekre esett… 1940 nyarától létrejött minden idők eddigi legjobb szegedi futballcsapata, mivel helyi tehetségekben(pl. Baróti Lajos, Tóth György) sosem volt hiány, ráadásul az akkori vezetők minőségi játékosokat akartak és tudtak leigazolni! Többek közt a francia Stade Reimsből hazatérő Kalmár Györgyöt, a Fradiból a világbajnoki döntős Toldi Gézát és Győrből a fiatal zsenit, Lakat Károlyt is. Ők aztán sikert sikerre halmozva 1941 nyarán a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesek voltak az NB I-ben, míg egy évvel később a 30 NB I-es meccsén 95 (!) gólt rúgva 4. volt Szeged reprezentatív csapata! Helyszűke miatt csupán egyetlen egy bajnoki eredményt említenék itt: 1942 tavaszán a Szeged csodálatos játékkal 5:0-ra(!!) lehengerelte a bajnoki címvédő Ferencvárost és a szegedi NB I-es gólkirály, Kalmár György egymaga négyszer volt eredményes!

Minden idők legjobb szegedi csapata! Az NB I-ben bronzérmes Szeged AK egy évvel később is 4. lett a legjobbak között és 1942 májusában a bajnok Ferencvárost 5:0-ra (!!) verte meg. Állnak balról: Gyuris János, az NB I-es gólkirály Kalmár György, Harangozó Sándor, Toldi Géza, Kis-Kalkusz Károly, Báló Ferenc, Tóth György (kapus). Guggolnak: Bognár Kálmán, Baróti Lajos, Lakat Károly, Szabó Lajos. Forrás: szeged2011.eu (Vitos György magángyűjteményéből)

- Hogyan került egy csapatba Lakat és Baróti? Milyen poszton játszottak, és meddig voltak együtt Szegeden? Honnan érkeztek, és mi lett a további pályafutásuk?

- Hát akkor nézzük a Szeged akkori „aranycsapatát”: Tóth György (válogatott kapus) – Szabó, Kis, Gyuris - Baróti, Lakat – Bognár, Harangozó, Kalmár (35 góllal lett NB I-es gólkirály!), Toldi Géza (világbajnoki döntős!!) és Nagy Antal… Mint látható, a későbbi magyar válogatott-rekorder szövetségi kapitányunk, illetve a kiváló Fradi-edző és olimpiai bajnok tréner a középpályán játszottak együtt a szegedi csapatban és kitűnően megértették egymást.  Annak ellenére, hogy Lakat Károly Győrben született 1920-ban és onnét igazolta le a Szeged AK a ’40-es évek elején, míg Baróti Lajos a családjával 1928-ban, 14 éves korában került Hatvanból Szegedre. Érdekesség, hogy Baróti Lajos még világbajnoki címet is szerzett szegedi labdarúgóként, hiszen az 1935-ös főiskolai vb-n a csapatával aranyérmes lett, majd a magyar nemzeti válogatottban is sikerrel szerepelt, Németországot például 5-1-re verték akkoriban a mieink Tóth Györggyel a kapuban és Barótival a középpályán! Lakat Károlyt a Fradi vitte el 1943 nyarán, ahol közel 10 évig eredményesen szerepelt, majd edzőként kétszer is aranyérmet szerzett a magyar olimpiai válogatottal és a bajnok Fradival szintén halmozta a nemzetközi sikereket!  Baróti Lajos pedig 1928-tól 1946-ig játszott a SZAK-ban, majd az NB I-es Szeged FC-ben és az 1940-es fúziót követően (SZAK + Szeged FC) a Szeged AK-ban… Ezt követően - Lakat helyett - ő került Győrbe az ETO-hoz, majd ’52-től már edzősködni kezdett Pesten. A Vasassal elért KK-győzelmeit követően 1957-től kinevezték a magyar válogatott szövetségi kapitányává és még a mai napig is ő ülhetett eddig a legtöbbször a nemzeti tizenegy kispadján! De sikert sikerre halmozva edzősködött az Újpest bajnokcsapatánál, sőt, még a legendás Guttmann Béla után a világhírű Benficánál is!

- Sporttörténészként mi a véleményed arról, miért, hogyan süllyedt ilyen mélyre a szegedi futball, hogy ma már álmainkban sem merülhet fel egy NB I-es dobogós cím...

- 2000 tavasza óta NB I nélkül (!) maradt Szeged városa, ami óriási szégyent jelent a helyi politikai ill. sportvezetésre nézve egyaránt... Holott adva volt a kézzel fogható példa, hisz egy hasonló kaliberű nagyvárosban, Debrecenben a helyi élvonalbeli csapat, a DVSC épp akkor ment totálisan csődbe, amikor a Szeged!! Több száz milliós adósságot felhalmozva csak egy hajszálon múlt, hogy nem szűnt meg a Loki, mert a várost  felelősséggel vezető Kósa Lajosék teljesen másképp  oldották meg a válsághelyzetet! Két éven keresztül tulajdonosként működtették az élvonalbeli DVSC-t és eközben lázasan kerestek egy olyan befektetőt, aki  nem elviszi (magyarul ellopja...) az egyesület pénzét, hanem épp ellenkezőleg: komoly tőkét fektet a helyi futballba! Az eredmény közismert: Szima Gábor,  az ottani nagyvállalkozó révén  napjainkig a méltán népszerű "Loki" immár 19 (!!) trófeát gyűjtött, továbbá BL- ill. Európaliga-csoportkörben is szerepelt!!  Ezalatt Szeged pedig lekerült a futballtérképről… A Szeged 2011 létrejöttének is éppen ez volt az oka... Hisz létezett immár 1993 óta egy magas színvonalú, komoly szakmai munkára alapozó szegedi utánpótlás-nevelő egyesület,  amolyan igazi, jó értelemben vett  műhely, mégpedig a Tisza Volán  Focisuli! A gond ezzel csupán az volt, hogy mások "fölözték le" a kiváló szegedi up-nevelés hozadékát... Azaz a hasznát!! S  Szeged  városának mindenkori legjobb csapata ebből gyakorlatilag semmit nem profitált, nem is profitálhatott, hiszen a szegedi tehetségek tucatjai valósággal "kirajzottak" az ország és Európa valamennyi szegletébe...

- De hogyan jött a képbe a Szeged 2011?

- Ekkor csapott az asztalra Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke Nógrádi Tiborral, a szurkolói mozgalom vezetőjével, mondván: "ez így nem mehet  tovább!"...

Azt már jómagam teszem hozzá  - ugyanis a Püspök Úr nem szándékozott senkit sem megsérteni -,  az eltelt legutóbbi, több, mint két évtized alapján nekünk, szegedieknek hiába vannak kiváló utánpótlás-nevelő edzőink (Szalai Istvántól Hágelmann "Edun" át Lóczi Istvánig, Buchholcz Gábortól, Bóka Feritől Paksi Péteren át Vágó Mihályig, vagy éppen Gonda Lászlótól, Kiss Balázstól, Majó Ádámtól, Hadár Attilától  ifjabb Dlusztus Imrén át Major Lászlóig!) és számtalan nagyszerű fiatal tehetségünk, úgymond "csiszolatlan gyémántunk",  ha a helyi klubvezetők (!!)  a magasabb, úgymond "első osztályú  célokra" bizony,  alkalmatlanok voltak! S ekkor még finoman fogalmaztam...

Sokszor és sokan mondták már nekem az elmúlt évtizedekben, ha a szegedi futball viszontagságairól esett szó, hogy ... "a fejétől bűzlik a hal..." Nos, ezúttal leszögezem:  a sportágért aggódó szurkolók ezrei nem is jártak olyan messze a kíméletlen igazságtól! S mindezek alapján talán érthető, a megyés püspök 2011 nyarától  miért nem a "tősgyökeres" szegedi futballvezetőkkel próbálta meg kihúzni az immár 118 éves múltra visszatekintő Tisza-parti labdarúgás kátyúba ragadt szekerét?!...

S  a kérdésedre visszatérve bizony, már látom a fényt az alagút végén, így a jövőre elkészülő 10 milliárdos szegedi stadionban miért ne lehetnének komolyabb álmaink, akár egy jövőbeni kimagasló NB I-es szereplés is?!

Így hát merjünk mi is ilyen pozitív gondolkodásúak lenni, mint a szegedi krónikás, hiszen ő tényleg szerelmes a fociba! Talán jobban, mint maguk a focisták...
Bátyi Zoltán


Készült: 2017.10.16.